Kanári-szigetek

A Kanári-szigetek hét fő szigetből állnak, amelyek aligha különbözhetnének jobban egymástól. De Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote, Tenerife, El Hierro, La Gomera és La Palma egy dolog közös: enyhe éghajlat, sok napsütés egész évben.

A Kanári-szigetek Florida szélességi körén található, télen 21, nyáron pedig 25 C fok az átlaghőmérséklet.

A szigetek legfőbb vonzereje a változatos természeti környezet. A legfontosabb látnivalók közé tartozik a 3781 méter magas Teide, amely egész Spanyolország legmagasabb pontja, tovább a Lanzarotén található, vulkanikus eredetű Timanfaya Nemzeti Park. La Palma szigetén a Caldera de Taburiente Nemzeti Parkban szubtrópusi vegetációval találkozhatunk, míg La Gomerán a Garajonay Nemzeti Parkban állandó párafelhőben úszó, egyedülálló babérerdőkben gyönyörködhetünk.

A szigetek különlegességei közé tartoznak még a természetes sziklamedencék a tengerparton, amelyekben fürödni is lehet, a fényszennyezés mentes égbolt, az óceán gazdag élővilága, amelyet sétahajóról vagy búvárkodás közben is fel lehet fedezni. A terület számtalan sportolási lehetőséget is biztosít a kerékpározástól és a túrázástól a sziklamászáson át szörfözésig és a paplanernyőzésig. Figyelemreméltó a szigetek többszáz éves építészeti öröksége, a látványos fesztiválok, a kiváló helyi konyha és a vulkanikus borok.

Az sem utolsó szempont, hogy jó az infrastruktúra és a biztonság, az egészségügyi ellátás a legjobbak közé tartozik egész Európában, nem véletlen, hogy a nyugat-európai nyugdíjasok és a globális nomádok is előszeretettel költöznek hosszabb időre, akár évekre vagy akár örökre a szigetekre.

Spanyolország egyik legkülönösebb részéhez, az Afrika nyugati partjainál fekvő, sok magyar turista által is felkeresett Kanári-szigetekhez számos legenda fűződik.

A szigetek őslakói, a guancsék például arról számoltak be a spanyol hódítóknak, hogy ők az egykori világkataklizma egyetlen túlélői, vagyis egyes értelmezések szerint az Atlantisz népének leszármazottai. Az Atlantisz - amelyről Platón is írt - az a legendás sziget, amely a rajta lévő, rendkívül fejlett civilizációval együtt katasztrofális földrengés következtében egyetlen nap alatt elpusztult, az óceán fenekére süllyedt. Ez a legendás sziget egyiptomi és görög hagyományok szerint az Atlanti-óceánban helyezkedett el, Gibraltáról délnyugatra, vagyis éppen a Kanári-szigetek magasságában.

A kataklizmát a szigetek őslakói összefüggésbe hozták a Tenerife szigetén magasodó vulkánnal, a Teidével, amely Spanyolország legmagasabb pontja (3716 méter). A Teidét a szigetlakók ma is szent hegyként tisztelik.

A Kanári-szigeteken található barlangok falát máig is megfejtetlen hieroglifák borítják, amelyek körkörös, illetve spirál rajzolatúak, és labirintusszerűen helyezkednek el. A barlangok kőfalába vésett hieroglifák rendkívüli hasonlóságot mutatnak más, az Atlanti óceán partjain - Spanyolország északnyugati tartományában, vagyis Galíciában, valamint Franciaországban és Nagy-Britanniában - található, szintén megfejtetlen barlangvésetekkel.

A Kanári-szigetek egyik különleges természeti tüneménye egy kékes-vöröses fénygömb, amely Fuerteventura szigetének Mafasca nevű dűnéi közt szokott megjelenni, a vonatkozó krónikák szerint már évszázadok óta. A jelenségről a II. Világháború alatt több repülőgép pilótája is beszámolt: elmondták, hogy a fénygömb hosszasan kísérte gépüket, sőt a kabinba is behatolt. Spanyol ufológusok szerint a Kanári-szigetek igen népszerűek a fénylő földönkívüliek körében. A Nagy Kanári-szigeten található egyik település neve ma Puerto de la Luz (a Fény Kikötője). A múlt századból több olyan leírás maradt fenn, amely arról számolt be, hogy egy rendkívüli erejű fénygömb vonult végig a környéken, a föld felszínén, majd eltűnt a tengerben.

A Tenerifén található, úgynevezett Güimar piramisokról eredetileg úgy tartották, hogy mezőgazdasági célból, a teraszos földművelés részeként kialakított képződmények. Emilio Bethencourt és Thor Heyerland kutatásai alapján azonban kiderült, hogy szent kultuszhelyről van szó. Ennek alapján feltételezhető, hogy a Kanári-szigetek ősi kultúrája kapcsolatban volt az egyiptomi, a mezopotámiai és a közép-amerikai civilizációkkal, a piramisépítés és a balzsamozó halottkultusz gyakorlatával.

Ősi borok a Kanári-szigeteken

A Kanári-szigeteken él tovább Európa hagyományos szőlőkultúrája - a félreeső szigetcsoportot elkerülte a kontinensen pusztító szőlőgyökértetű, így ott még mindig olyan borokat készítenek, mint Julius Caesar és Colombus idejében. 

Az Amerikából származó apró kártevő 1860 körül bukkant fel Európában és néhány évtized alatt romba döntötte a bortermelést. A filoxéra-járvány néven ismert csapás az Ibériai-félszigettől délnyugatra eső, Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteket viszont szerencsésen elkerülte, ezért ott Cabernet, Merlot, vagy Chardonnay helyett a kontinensen rég elfelejtett Negramoll, Tintilla, vagy éppen Baboso kerül a palackokba.

Julius Caesar is ilyeneket ihatott és Colombus első felfedező útján külön kikötött a szigeteken a bor miatt. Az őt követő gyarmatosítók hamar rájöttek, hogy a bor sokkal tovább marad iható mint a víz, így aztán rendszeresen megálltak itt és messze földre vitték a hírét a nedűnek, amelyről William Shakespeare is megemlékezett A windsori víg nők című vígjátékában. "Arra is van bizonyíték, hogy A Függetlenségi Nyilatkozat aláírása után Thomas Jefferson köszöntőt mondott és poharában valószínűleg kanári bor volt" - mondta Manuel Iglesias gasztronómiai szakértő.

A heves óceáni viharok miatt ősidők óta kráterszerű mélyedésbe ültetik a tőkéket, a vulkanikus eredetű fekete kövekből szélvédő falat emelnek az ültetvények köré, a leszüretelt fürtöket pedig évszázadokon át Afrikából betelepített tevéken szállították a présházakhoz.

Ma már modern technológiával dolgoznak a borászatot művészetté emelő mesterek, és a citrusfélék ízére emlékeztető jellegzetes száraz fehér borok még az egészen különleges vöröseket is felülmúlják.

A kanári borvidék kincsei közül néhány fajtát sikerült bevezetni Európában, és próbálkoznak Dél-Afrikában is. Elég nehéz azonban az új piacok megszerzése, mert kevesen ismerik a kanári borokat és a szállítási költségek igen magasak, újabban pedig az a legnagyobb félelem, hogy elveszíthetik a szigetekre látogató turistákat.

Gran Canaria: Vad dűnék és városi hangulat

Az év mindössze 16 napján nem süt a nap Gran Canarián. Így nem csoda, hogy a sziget déli részén, a híres-hírhedt Playa del Inglés és a látványos homokdűnékkel rendelkező Maspalomas strandjain található szállodakomplexumok nyáron és télen egyaránt teltházasak.

A sziget északkeleti részén fekvő Las Palmas fővárosa viszont mentes a tömegturizmustól. 380 000 lakosával Las Palmas a Kanári-szigetek legnagyobb városa és igazi divatmetropolisz. Minden évben megrendezésre kerül például a "Moda Cálida", Gran Canaria divathete. 

A Santa Ana katedrálist is érdemes megnézni. A két templomtoronyból fantasztikus kilátás nyílik a városra.

Sokak szerint Tejeda a legszebb falu Gran Canarián. 1050 méteres tengerszint feletti magasságban található. A település közepén található a Pico de las Nieves csúcs, Gran Canaria szigetének legmagasabb pontja. Lélegzetelállító kilátás nyílik a környező natúrparkra. A Tejeda környéki tájat fenyőfák és mandulaültetvények jellemzik, és a történelmi városközpontot a régi plébániatemplommal is érdemes megnézni. Tejeda barlangsírjaival és festményeivel izgalmas régészeti örökséggel rendelkezik. 

Az Anfi del Mar strand Las Palmasban a 90-es években mesterségesen kialakított strand a Karib-tengerre emlékeztet, és az elejétől a végéig nagyszerű élményt nyújt a látogatóknak.

Lanzarote: Tűz és láng

Fentről nézve Lanzarote úgy néz ki, mint egy idegen bolygó, és valóban, a Marson végzett küldetéseket szimulálják itt az űrhajósok számára kialakított gyakorlótéren. A Kanári-szigetet sokáig kopárnak, száraznak és barátságtalannak tartották. César Manrique művész volt az, aki felismerte hazája vulkanikus eredetű egyediségét. Épített egy házat egy földalatti lávabuborék belsejében, kitiltotta a reklámtáblákat az utcákról, előírta, hogy minden házat fehér mészfestékkel kell lefesteni, koncerttermet épített egy vulkáni barlangban, és felállította a látványos Mirador del Rio kilátót.

Lanzarote vulkanikus eredete a víz felett és alatt is nyilvánvaló. Szinte az egész sziget körül sziklás lávaujjak nyúlnak a tengerfenékbe, és kalandos pályát képeznek a búvárok számára. 2016-ban nyílt meg a Museo Atlántico, a brit művész, Jason deCaires Taylor szobraiból álló víz alatti kiállítás.

Sok turista számára kötelező program a Timanfaya Nemzeti Park dromedárháton történő bejárása. Az állatokat egykor Marokkóból hozták be, és akár 500 kilogrammot is cipelhetnek. A nemzeti park a földtörténet szabadtéri múzeumához hasonlít.

Tenerife: Hegy és banán

A 3718 méteres magasságával a tenerifei Teide-hegy Spanyolország legmagasabb hegye.

Finom homokos strandok, mint Playa de Las Teresitas, varázslatos tájak, mint az Anaga-hegység, színes városok, mint La Orotava, és természetesen a fenséges Pico del Teide, Spanyolország legmagasabb hegye 3718 méterrel, amely mindezek fölé magasodik.

Tenerife legszebb faluja, Garachico, amely lenyűgöz vulkanikus tájával és jól megőrzött 16. és 17. századi építészeti örökségével. Például van ott egy castillo - a Garachico kastély, amely eredetileg a kikötő védelmét szolgálta, egy történelmi templom és egy ferences kolostor. A falu egykor a Kanári-szigetek gazdasági központja és tekintélyes kikötőváros volt, mígnem a 18. században a Montańa de Trebejo vulkán eltemette a város nagy részét. Ezt követően a városnak, amely Tenerife egyik legrégebbi helye, újra fel kellett találnia magát.

A legnagyobb Kanári-sziget a szigetcsoport kulináris központja. Összesen négy csillagos étterem található itt. A helyi konyha legfontosabb alapanyaga a Plátano de Canarias, a kanári banán. A Kanári-szigeteken évente 375 millió kilogrammot takarítanak be, a legtöbbet Tenerifén. A Plátano de Canarias talán kicsit kisebbnek tűnik, mint az itthoni szupermarketekben kapható banánok, de az íze nagyon édes és lédús. Még bort is készítenek belőle, és "Platé" néven forgalmazzák.

Akik jobban szeretik az erjesztett szőlőlét, azok a tenerifei borbárokban, a guachinchenben juthatnak hozzá. Ezek a rögtönzött éttermek saját szőlőültetvényeikről származó borokat és egyszerű házias ételeket kínálnak. 

Fuerteventura

Kicsi vagy nagy: Fuerteventurán (majdnem) mindenki megtanulhat szörfözni

A második legnagyobb Kanári-sziget kedvet csinál a tengerhez: 150 kilométernyi tengerpart ígér tökéletes tengerparti nyaralást, a szél és a hullámok egyre több szörföst vonzanak. Eközben a szél-, sárkány- és hullámszörfözés annyira divatos Fuerteventurán, hogy a deszkaművészek az éves látogatók nagy részét teszik ki.

Az északi Corralejo és a déli Costa Calma között nincs olyan út, ahol ne lenne egy teljesen foglalt a szigeten működő mintegy 40 szörfiskola egyikétől. Szintén érdemes megszámolni a szörfdeszkákkal a tetőre erősített bérautókat, vagy azokat a csoportokat, akik a Puerto del Rosario-i repülőtéren a nagyméretű poggyászpultnál adják fel árbocukat, vitorlákat és deszkákat. Különösen a 20-30 éves európaiak szeretik a napfény, a szörfpálya és az olcsó szállás csomagját.

Betancuria falu egy hegyekkel körülvett völgyben található, és Fuerteventura szigetének történelmileg legjelentősebb helye. Már az utazás is élmény, hiszen a hely egy kanyargós hegyi úton közelíthető meg. A központban kihagyhatatlan a Santa Maria de Betancuria templom, amely a 13. századból származik. És a város számos történelmi, fehér háza is igazi figyelemfelkeltő.

Playa de Cofete

A Fuerteventura déli részén, a Jandía-félszigeten, a hegyek által szegélyezett Playa de Cofete kivételes: tizenkét kilométer hosszú, beépítetlen tengerpart, gyakran elhagyatott. Ha szeretsz hosszú sétákat tenni a tengerparton, akkor ez a hely neked való. A fürdés azonban nem ajánlott az erős áramlatok és a gyakran nagyon magas hullámok miatt.

La Gomera: botokkal és kövekkel

A második legkisebb Kanári-szigeten a tömegturizmus ismeretlen. Ehelyett La Gomera szigetén még mindig élnek különleges hagyományok: például az El Silbo fütyülő nyelv, amelyet a lakosok egy része még ma is használ a kommunikációra, vagy a "Salto del pastor", a három méter hosszú rudakon való ősi mozgás, amelyet egykor a pásztorok használtak a zord terepen való átkeléshez. Még ma is van egy kis egyesület, amely a Salto del pastort ápolja, és a nyaralóknak is lehetőségük van kipróbálni tehetségüket a rúddal.

A La Gomera északi részén található Agulo az egyik legeredetibb falu a szigeten. Elvarázsol a táj, amelyet termékeny teraszos mezők, zord sziklák uralnak és lélegzetelállító kilátás nyílik a tengerre és a szemközti Tenerife szigetére. Agulo emellett az egyik legjobban megőrzött történelmi városközponttal rendelkezik az egész Kanári-szigeteken. Egykor a sziget leggazdagabb és legfejlettebb faluja volt – a faluban először volt ivóvíz, villany és móló.

De túrázhat a saját lábán is, például egy hatórás túrán a babérerdőben. Mindent egybevetve La Gomera több mint 600 kilométernyi eredeti és kanyargós ösvényt kínál. Pontosan a megfelelő sziget a természet szerelmeseinek és az aktív nyaralóknak. Megfelelő strandok hiányában a fürdőzők inkább Fuerteventurán, Gran Canarián vagy Tenerifén találják meg a boldogságot.

El Hierro: Természetesen gyönyörű

El Hierrón, amely 270 négyzetkilométerével és 10 ezer lakosával a Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport legkisebb és leggyérebben lakott tagja.

A fekete lávapadlót leszámítva El Hierro szigetén semmi sem jellemző a Kanári-szigetekre: nincsenek bevásárlóközpontok vagy széles strandok, nincsenek közvetlen járatok a szárazföldre, nincs nagyszabású diszkó. Helyette van egy bioszféra-rezervátum, óriásgyíkok és természetes úszómedencék.

A sziget és partvidéke 2014 óta az Unesco Geoparkja, és a tájak változatossága lenyűgöző: nyugaton La Dehesa legelői, délnyugaton El Julán meredek lejtői, délen és nyugaton pedig kopár lávatájak. A természeti szépség felfedezésének ideális módja egy többnapos szervezett túra.

El Hierro egyébként azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legtisztább szigetévé váljon: kibocsátásmentes és energiafüggetlen. 2017 júniusában a sziget először nyolc napon át saját maga termelte villamos energiával látta el magát.

La Palma: Olyan közel az éghez

La Palmát "Isla Verde"-nek, azaz zöld szigetnek is nevezik. Ez főként a sziget 40 százalékát borító erdőknek köszönhető. A kirándulók és a természetkedvelők ideális feltételeket találnak itt.

La Palma azonban amatőr csillagászokat és tudósokat is vonz a világ minden tájáról. Mert szinte sehol máshol nincs ilyen száraz, tiszta és tiszta levegő. Tökéletes körülmények a csillagos égbolt egyedülálló látványához. A tudósok zavartalanul dolgozhatnak a Roque de los Muchachos-hegyen található obszervatóriumban, az érdeklődő csillagászok pedig egy asztroszafari során többet tudhatnak meg a világegyetemről és a Naprendszerünkről.

Tél a Kanári-szigeteken:

• Január: A leghidegebb hónap a Kanári-szigeteken, de az átlagos hőmérséklet még mindig 20 Celsius-fok. Naponta „csak” hat órát süt a nap, és átlagosan hét napon esik az eső.
• Február: Már kicsit melegszik, és a napsütéses órák száma napi hétre nő. Átlagosan 21 Celsius-fok van.
• Március: Már nincs messze a nyári szezon. Érezhetően melegebben süt a nap, kevesebb az esős nap, az átlaghőmérséklet 23 Celsius-fok.
• November: Tökéletes hónap a nyaraláshoz, hiszen a Kanári-szigeteken még novemberben is 23-26 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet!
• December: A külső hőmérséklet továbbra is átlagosan 23 Celsius-fok, még a tengerben is 19 Celsius fokos a víz hőmérséklete!

A Kanári-szigeteken megelégelték a turisták hadát

A tömegturizmus ellen tiltakozók szerint a növekvő turistaszám komoly negatív hatással van a mindennapi életükre, jelentős közlekedési dugókat okoz, és a megfizethető lakások hiányához vezet.