» Németország »
A berlini Tempelhof repülőtér 2007 óta zárva van, de a viharos történelme és jelenlegi használata közötti kontraszt olyan, mintha az egész város metaforája lenne, sötét múltja mára a világ egyik legbefogadóbb városává tette.
1. Történelem
Tempelhofot hivatalosan 1923-ban nyitották meg repülőtérként, bár a Wright fivérek már 1909-ben légi bemutatót rendeztek a helyszínen.
Albert Speer náci korszakbeli Berlin újjáépítésére vonatkozó tervének részeként Ernst Sagebiel 1934-ben megbízást kapott arra, hogy a régi terminált egy új terminálépülettel helyettesítse. A repülőtér csarnokai és a hozzájuk tartozó épületek, amelyeket Európa kapujának és Hitler "világfővárosának", Germániának a jelképének szántak, máig a világ egyik legnagyobb épített egységeként ismertek, és Sir Norman Foster brit építész "minden repülőterek anyjaként" jellemezte őket.
A központi elhelyezkedés előnye, hogy mindössze néhány percre van Berlin belvárosától, a Tempelhof-Berlin gyorsan a világ egyik legforgalmasabb repülőterévé vált. A repülőtér 1938-1939-ben élte a háború előtti fénykorát, amikor naponta akár 52 külföldi és 40 belföldi járat is érkezett és indult a régi terminálról, miközben az új terminál még építés alatt állt.
A második világháború alatt a repülőtér a bombázó repülőgépek gyűjtőhelyéül szolgált. A háború után a berlini légihíd keretében élelmiszereket és ellátmányt szállítottak a szovjetek által a világ többi részétől elzárt Nyugat-Berlin lakosságának.
Tempelhofot kereskedelmi célokra használták egészen 2007-es bezárásáig. A terminálépület előtt csak egy repülőgép emlékeztet a repülőtér régi funkciójára.
2. Szabadidő hotspot
Napjainkban a repülőtér Berlin egyik szabadidős hotspotjává alakult át. 2010. május 8-án és 9-én, egy valószínűtlenül véletlen egybeeső időpontban, ünnepélyesen megnyitották az egykori repülőteret Berlin legnagyobb közparkjaként, az ünnepségeken több mint 200 000 ember vett részt.
A teljes, 300 hektáros terület mostantól mindenki számára élvezhető kirándulóhely, kosárlabda- és teniszpályákkal, valamint családi piknikezésre alkalmas zöld területekkel. Az aszfalt a görkorcsolyázás, a gördeszkázás és a sárkányhajózás gyakorlóterepeként szolgál, és a táncosok és az utcai előadók is helyet kapnak a próbákhoz.
Naponta szerveznek vezetett túrákat, így a látogatók felfedezhetik az épület belsejét, és alaposan megismerhetik az egykori repülőtér történelmi és építészeti hátterét. A belső tér nem sokat változott az elmúlt évtizedek során, még mindig a retro stílust mutatja be, a túrák során pedig néha a többszintes pincékbe is ellátogatnak.
A Tempelhofot menekültközpontként is használják, a 2015-ös menekültválság idején nem kevesebb mint 13 000 migránst fogadott be. A járvány idején oltóközpontot hoztak itt létre, míg a háború elől menekülő ukrán menekültek százai találtak helyet az egykori repülőtéren.
Már a neve is régi korokat idéz, onnan származik, hogy a terület, amelyre épült, a középkorban a templomos lovagoké volt. Innen szállt fel 1909-ben a francia Armand Zipfel és 1923-ban itt épült fel Európa első repülőtere, három évvel később pedig itt alapították meg a német légitársaságot, a Lufthansát.
Tíz évvel később a náci rendszer az Európa fővárosának szánt Berlin kapujává akarta tenni. Albert Speer, Hitler főépítésze a régi terminált olyan grandiózus építménnyé akarta varázsolni, hogy a német földre lépő azonnal átérezze a rendszer nagyságát, erejét. A háború megakadályozta terve véghez vitelét, de a Tempelhof így is impozáns, nem véletlen, hogy Norman Foster brit építész "minden repülőtér anyjának" nevezte.
Tempelhof azonban igazi glóriát a második világháború után kapott. Az amerikai igazgatású városrészben lévő repülőtér légihíd része lett: 1948 júniusától 11 hónapig fogadta azokat a repülőgépeket, amelyek a Berlin ellátásához szükséges, létfontosságú dolgokat, élelmiszert szállítottak. A szovjetek ugyanis elzártak körülötte minden földi és vízi utat. Később katonai repülőtérként működött, polgárivá a német újraegyesülés után vált. Utasforgalma azonban csekély: 2007-ben kevesebb mint 350 ezer utast szállítottak rajta keresztül belföldre és a szomszédos országokba.
|
Értékeld te is!