Regensburg

Az UNESCO szerint a történelmi Regensburg óvárosával "Németország egyetlen autentikusan fennmaradt középkori városa" - és így 2006 óta a világörökség része. Az óváros ma is látható történelmi építményei a város közel 2000 éves történelméből származnak.

A szűk és sötét sikátorok, a magas és keskeny épületek és a régi erődítmények a 11-13. századról tanúskodnak. A pompás patrícius házak váltakoznak a város számos templomával, és még a Kőhíd is, amely a regensburgi dóm mellett a város legfontosabb nevezetessége, több ezer éves történelmet lehel ki magából.

Ugyanakkor az óváros modern városiasságot is sugároz számos üzletével, kávézójával, éttermével és kocsmájával. Az óváros különösen nyáron sok látogatót vonz: Zöld parkok, amelyekben fellélegezhetünk, szökőkutakkal díszített terek, amelyek elidőzésre hívnak, és régi városi sikátorok, amelyek sétányokká alakulnak. A modernitás és a történelem, amely csak első pillantásra ellentmondás, teszi Regensburg óvárosát olyan páratlanná.

A Góliát-ház falfestménye

A múlt nyomai már az óvárosba lépve feltűnnek. Apró, színes házak sorakoznak a szűk utcákon. Néhány homlokzaton még mindig láthatók régi festmények. A leghíresebb ilyen épület az 1260-ban épült Góliát-ház, amelyen 1573-ban készült egy csatát ábrázoló festmény, amely már jól látható, ha a Duna-partról a Brückstrassén felsétálunk. A festmény egyébként nem Dávid és Góliát történetén alapul, hanem a "góliárdistákon" - így nevezték a 12. században a teológushallgatókat.

Bajorország egyetlen gótikus székesegyháza

A Góliát-háztól nem messze található Regensburg talán leghíresebb látnivalója, a Szent Péter-székesegyház. Ez az egyetlen gótikus katedrális Bajorországban - színes ablakokkal, bordás boltozatokkal és lenyűgöző tornyokkal, amelyek már messziről is elárulják a templom gótikus építészeti stílusát.

Az Óváros terei

Az óváros számos tere, például a Neupfarrplatz, amelyre a Galeria Kaufhof tetejéről is rálátni, vagy a Haidplatz, amelynek közepén egy nyugodt szökőkút áll, körülötte pedig színes, történelmi házak állnak. A Neue Waag szintén a Haidplatzon található. A késő gótikus épület a városi mérlegnek adott otthont, és ma leginkább élénkpiros homlokzatával tűnik fel.

A regensburgi Duna-part

A Duna-parton található Regensburg másik nevezetessége, a Kőhíd, Németország egyik legrégebbi kőhídja (1135 és 1146 között épült). A híd a Dunát ott hidalja át, ahol a folyó kettéválik, és szigeteket hoz létre, amelyek tökéletes idillt nyújtanak ahhoz, hogy egy sörrel a kezében élvezze a napsütést - ha az időjárás engedi. Természetesen a számos diák is felfedezte ezt magának. A Duna a hétvégén az esték laza kezdésének színhelyévé válik, napközben pedig jó hely a vizsgákra való tanuláshoz.

Irány a bajor természet

A Walhalla-emlékmű a természet közepén áll. Onnan lélegzetelállító kilátás nyílik a környező vidékre.

Regensburg fekvése ideális a természet szerelmeseinek, akik kevés idővel kirándulni szeretnének a közeli környékre. A Valhalla, a híres német személyiségek emlékhelye a közvetlen közelben található. A terjedelmes klasszicista épületet az ókori templomok mintájára építették, és I. Ludwig bajor király rendelte meg. A tervezéssel Leo von Klenze építészt bízták meg, és a Valhallát 1842-ben nyitották meg. Mintegy 100 márvány mellszobor található benne, köztük Lessing, Albert Einstein és Joseph Haydn mellszobra. Az emlékmű Regensburg környékén jól ismert látványosság, és sok turistát vonz. Emellett nemcsak a Duna kínál a partjaival sok zöld területet, hanem a kisebb folyók, a Regen és a Naab is, amelyek a Dunába ömlenek.

Középkori zsidónegyed

A regensburgi Neupfarrplatz virág- és gyümölcsárusainak mindennapos tevékenysége semmi szokatlant nem sejttet. Alig néhány centiméterrel a bódék alatt található azonban a város legértékesebb történelmi emlékeinek egyike: az egykori zsidó negyed maradványa.

A város ötéves régészeti munkával egyedülálló "dokumentációs központot" tár fel. Ezen a hétvégén első ízben tekinthetők meg a zsidónegyed maradványai, a jövő évtől kezdve pedig már rendszeresen ismerkedhetnek az érdeklődők Regensburg kétezer éves történelmének ezzel a fejezetével.

Az új földalatti múzeum kívülről alig látható. Az útburkolat alatt található történelmi emlékekre csupán egy lépcsőlejárat és egy vastag üveglap emlékeztet a tér közepén. A látogató először a nácik által 1940-ben épített bunkeregyüttesbe lép be. Ezen keresztül lehet eljutni a zsidó pincébe, amelyet 1995-ben építkezési munkálatok során fedeztek fel. Az egész területet behálózó járdák alatt láthatók a több mint 1800 éves egykori római helyőrség, Castra Regina maradványai. A látogató beléphet a kör alakú náci bunkerba is.

Az egyetlen természetes fényforrás: törhetetlen üvegből készült vastag ablakból áradó fény világítja meg
az eredeti lejáratot, amelyen keresztül a lakosok 550 évvel ezelőtt lementek a pincébe. A film bemutatja, hogy milyen volt a középkori élet az 1519-es pogrom során elpusztított zsidónegyedben.

A régészek a pincék mellett rábukkantak a korabeli zsinagóga maradványaira.