Veszprém

EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA

2023-ban Veszprém Európa Kulturális Fővárosa. 

VESZPRÉM TÖRTÉNETE

Veszprém neve egy éppen ezer éve, 1008-ban keltezett görög nyelvű adománylevélben bukkan fel először az írásos emlékek között. Elnevezését leggyakrabban Géza fejedelem unokájának tulajdonítják, akinek a korában már rangos település volt a mai dunántúli megyeszékhely. 

A királynék városát - itt koronázták meg a mindenkori magyar királyok hitveseit - kereken ezer éve nevezik Veszprémnek. Maga a földrajzi hely már a honfoglalás előtt is lakott volt. Az avarok örökét a hatodik századtól a kilencedikig a szlávok vették át. 1907-ben megtalálták székesegyházuk faragott köveit, majd a templom alapját is.

A bazilita apácakolostor 1008-ban kiadott görög nyelvű adománylevelében szerepel először a Veszprém elnevezés. Valószínű névadója Beszprém, Boleszláv lengyel királynak és Juditnak, Géza fejedelem lányának a fia, bár van olyan verzió is, miszerint nevét a Zalavárban megtelepedett Pribina szláv fejedelem ugyancsak Beszprém nevű vezéréről kapta. Géza unokáját Boleszláv - rövid ideig tartó házassága után - anyjával együtt küldte vissza Magyarországra. A balul sikerült házasság után arra a településre mentek vissza, amely annak idején Gézának és családjának a kedvenc tartózkodási helye volt. (A honfoglaláskor Árpád családjának tagjai, például Jutas nevű fia és Fajsz nevű unokája is a mai város közvetlen környékén találtak maguknak végleges szálláshelyet, két, ma is létező település nevét adva.)

A várost István - az első magyar király - és felesége Gizella is joggal szerette, hiszen a későbbi király itt győzte le a lázadó Koppányt 997-ben, itt fejezte be a kereszténység kiépítését, s ezt a várost választotta lakhelyének is. Szent István nemcsak templommal is bíró királyi lakhelyet épített a várban, hanem görög bazilita apácákkal benépesített kolostort is alapított a város egyik legszebb helyén, a Séd völgyében (ennek alapító levelében fordul elő elsőként a Veszprém helységnév.)

Veszprém első építője Géza felesége, Sarolta - István anyja - volt. Munkáját Gizella, István bajor származású felesége folytatta. Ő már székesegyházat és királynéi palotát építtetett a várban. Ennek ábrázolása megtalálható István koronázási palástján is. Veszprém egyik legelső építménye volt az 1957-ben feltárt Szent György-kápolna alatt lévő, jóval ősibb Szent György-kápolna, ahol Imre herceg megtette szűzességi fogadalmát.

A történelem során egyre élénkebb lett Veszprém és a királyi család kapcsolata. Királynékat koronáztak meg az itt őrzött jelvényekkel, egy részüket itt helyezték végső nyugalomra is. A magyar királynék koronázója Veszprém püspöke volt. Gizella királynénak a város történelmében megőrzött emlékeihez kapcsolódik az a feljegyzés, amely szerint koronáját a veszprémi királyi palota kincstárában őrizték egészen addig, míg a gyenge kezű II. Endre király meggondolatlanul keresztes hadjáratot vállalt, s annak költségeire 1217-ben elvitte, majd Keleten eladta Veszprém talán legértékesebb műkincsét. Ezzel a tettével a később felkelők által kivégzett feleségét, Gertrúdot fosztotta meg e becses darabtól.

A 13. századi Veszprémben híres főiskolát is találunk, amely az akkori párizsi egyetemekhez volt hasonlítható. A káptalani iskolában a hét szabad művészeten (filozófia, grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia) kívül jogot is tanítottak. Ez volt az akkori magyar diplomaták iskolája is.

Városépítészeti szempontból is jelentős Veszprém történetében a 13. század. Ekkor fejlődik ki a tatárjárás után, a török korban elég fontos szerepet betöltő várerőd tornyos, bástyás, megerősített alakja. Kialakulnak a városrészek a vár körül. Legrégibb adatunk a mai László-templom helyén állt "Szent Margit-szeg" városrész egyházáról származik. Szomszédos terület volt a mai Dózsaváros helyén Szenttamásfalva, a püspöki városrész, hol rendszeresen hetivásárokat évente pedig országos vásárokat tartottak. Az egykori királyi palota utolsó maradványa a gót stílusú, de átmeneti jellegzetességeket mutató Gizella-kápolna, és a vele egybe épült emeletes lakóház külső tűzfalán levő több ívhajlat. Az 1300-as évekre datálják a műtörténészek a székesegyház altemplomának mai gótikus formáit. A 13. század fontos alkotmányjogi aktusa, hogy a király örökös főispánságot ad a püspöknek, akinek már pénzverési joga is van.

A város történetének első és egyik legnagyobb tragédiája 1276-ban következett be, amikor Csák Péter csapatai hatalmas pusztítást végeztek a városban. Felégették a várat, leégett a székesegyház, s a főiskola is ekkor semmisült meg. Pontos helyét csak feltételezhetjük, valószínű a székesegyház mellett működhetett. Királyi oklevél rögzítette a károkat, vette számba az elpusztult kincseket, az elégett könyveket. Aztán "letört az Árpád-ház fájának utolsó aranyágacskája", s 1301-gyel véget ért Veszprém dicsőséges Árpád-kori története is.

Verancsics Faustus

Verancsics Faustus (1551-1617) egykori veszprémi várkapitány, a "repülő ember". úttörő polihisztor. Keze alól számtalan találmány tervrajza került ki, amelyek egyike feltehetően Veszprém városához köthető és több legenda is kapcsolódik hozzá.

Verancsics Faustus egy dalmáciai nemesi család sarja, aki már egész korán elhagyta a szülői házat, hogy nagybátyjához, Verancsics Antalhoz utazzon, aki korának egyik kiemelkedő vallástudósa, politikai gondolkodója volt. A nála eltöltött évek után az ifjú tudóspalánta külföldön is szerencsét próbált, majd 1579-ben kinevezték veszprémi várkapitánnyá és a püspökség birtokainak kormányzójává.

Három évet töltött el Veszprémben és a Bakonyban, majd a várkapitányként látott műszaki problémák több esetben is gondolkodásra sarkallták és a műszaki fejlesztés útjára terelték.

Korabeli feljegyzések és egy legenda szerint a veszprémi várban pattant ki a fejéből az ejtőernyő ötlete, amikor éppen azon gondolkodott, ha bekerítik őket, vajon milyen úton-módon hagyhatná el a várat, hogy a leghamarabb eljuthasson kedveséhez. Mások úgy tartják, azért született meg az ejtőernyő ötlete a fejében, mert egy olyan szerkezetet akart létrehozni, amellyel az ellenség elől könnyedén el lehet menekülni.

Az ejtőernyős Verancsics Faustussal a mai napig szembe találkozhatnak azok, akik a veszprémi várnegyedben járnak. Emlékét bronztábla őrzi közvetlenül a Hősök Kapuja alatt.

Verancsics Faustus kocsikat, hajókat, szélturbinát, sajtoló- és zúzógépeket, ostromgépeket, markológépet tervezett. 1616-ban megjelent Machinae Novae című művében szerepelt az első ejtőernyő s az első lánchíd leírása. Ő a mentőöv és a hordozható kötélhíd feltalálója is.

Veszprémi Püspökség

A Veszprémi Püspökség a Szent István által alapított tíz püspökség közül vélhetően a legkorábbi lehetett és 1001-ben már biztosan létezett. A Szent Mihály-székesegyházat a bajor származású Gizella alapította. A székesegyház kegyúrnője a mindenkori királyné, az ő kancellárja pedig a veszprémi püspök volt. A veszprémi püspök királyné-koronázási jogot kapott, melyet a 13. századtól oklevél és pápai rendelkezés is biztosított. A királynék koronázása a 16. századig a Szent Koronával történt, majd a Habsburg-korszakban az úgynevezett házi koronával. Ekkor a Szent Koronát az esztergomi érsek csak a királyné jobb vállához érintette. Ő végezte a királyné felkenését is. A veszprémi püspök a házi koronával koronázott.

A veszprémi püspökség a középkorban Vetési Albert (1458-1486) idején élte fénykorát. Vetési Albert veszprémi püspök, a Kaplony nembeli Vetési család sarja, Hunyadi János titkára, Mátyás király vezető diplomatája volt. A püspök jelentős vörösmárvány építményekkel gazdagította a Szent György-kápolna belső tereit, melyek a magyarországi reneszánsz művészet legjelentősebb darabjai.

LÁTNIVALÓK

Szentháromság tér

A vár főterén álló Szentháromság szobrot - Schmidt Ferenc szobrász-kőfaragó alkotását - 1750-ben állították fel, a Fellner Jakab építész tervei alapján akkoriban újjáépített késő barokk püspöki palota előtt. A több méter magas szoborcsoport a vár főterének - a Szentháromság térnek - a névadója is. A Szentháromság tér egyik legmeghatározóbb épülete a Szent Mihály Bazilika Főszékesegyház.

Szent Mihály Főszékesegyház

A főszékesegyház építése Boldog Gizella nevéhez köthető, az építést 1030 és 1040 között kezdték meg. A legutóbbi jelentős felújítás az 1900-as évek elején történt meg, amely napjainkig meghatározza az épület jellegét.

A mostani felújítás 2020-ban kezdődött és a tervek szerint 2025-ig tart.

A beruházást egyebek mellett az épület igen rossz műszaki állapota indokolja. A tetőszerkezet a kétezres évek elejére elöregedett, az évek során a falakba bejutó víz oldott sótartalma kivált, így a falfelületet károsította.

Az új, színes ablakok a Waltherr Gida által tervezett üvegablakok stílusát idézik vissza, ezek egyike a bazilika védőszentjét. Szent Mihály arkangyalt ábrázolja ovális mandorlában elhelyezve. A még meglévő, 1910-es ablakokat restaurálták és visszatették eredeti helyükre.

Megújult a mintegy 12 tonnás orgona is, amelyhez 2333 darab síp tartozik. A legnagyobb 5, 2 méter a legkisebb 3,2 milliméter.

István és Gizella szobra

Az első magyar királyi pár, István és Gizella szobra, a vár főutcáját lezáró mellvéden magasodik: Ispánky József alkotását 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulójára állították fel. A szoborpár a királynék városának egyik szimbólumává vált.

Veszprémi érseki palota

Boldog Gizella királynéhoz fűződik az első királyi palota építése, amely a jelenlegi érseki palota helyén állhatott. Az évszázadok alatt a várbeli épületek többször elpusztultak. A 18. században tűntek el a palota utolsó maradványai, amikor Koller Ignác püspök lebontatta a királyi palota gótikus romfalait. A püspöki palota Fellner Jakab tatai építész tervei alapján 1765-1773 között épült újjá, ekkor restaurálták a 13. századból származó Gizella kápolnát is. A barokk stílusú palotát 1996-ban újították fel, ekkor került elő néhány értékes fali díszítés a 18. századból.

Az építészetileg is kiemelkedő épület belső berendezése, a festmények, műkincsek, szobrok évszázadok gyűjtéséből, hagyatékokból származnak. Az ebédlőben például két, Herenden készült porcelánkályha áll, egy másik szobában arab imafülke látható. A palota becses tárgyai közé tartoznak az Erzsébet királyné által adományozott faragott szekrények, a gyöngyház berakásos intarziás fogadóasztal egyéb egyedi kiegészítőkkel. Mária Terézia Padányi Bíró Márton püspöknek ajándékozott miseruháját is itt tekinthetik meg a látogatók. Az érsekség Passauból kapott Gizella-ereklyét, ennek díszes tartóját a palotában őrzik, ünnepi alkalmakkor helyezik ki a székesegyházba.

A liturgikus vagy templomi használatból kivont művészi alkotások, muzeális értékű képző- és iparművészeti emlékek, grafikák, szobrok, egyházi textíliák jelentős részét az 1985-ben létrehozott Gizella Királyné Múzeumban állították ki. Közöttük az egyik legértékesebb darab is itt látható, Vetési Albert püspök 1480 táján készített aranyszállal átszőtt, hátán hímzett kereszttel díszített miseruhája.

A Ferences templom és kolostor

A veszprémi Szentháromság tér nyugati oldalán áll az egyhajós, 1730-ban épült, copf stílusú Ferences templom. 

Tűztorony

Veszprém egyik jelképe, melyet eredetileg őrtoronynak szántak, majd tűzfigyelési célokra építettek újjá. Csigalépcsőit megmászva a körerkélyről felejthetetlen kilátás tárul elénk

Veszprémi Állatkert

A hatalmas területen fekvő állatkertben számos egzotikus és zoológiai ritkaságnak számító állat látható a szibériai tigristől a zászlósfarkú kolobuszon át a királypitonig. Az állatkerti séta egész napos program is lehet: a gyerekek kedvencei a mászófákkal berendezett Csimpánzvilág és az Afrika-kifutó, de mindenképp érdemes megnézni az új medvekifutót is. Népszerű helyszín a Dinó Park, ahol a legkisebbek játékos foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg az őslények letűnt világával. (részletek)

Gizella királyné kilátó

A Gulya-dombi, horganyzott acélból készült Gizella királyné kilátó 22 méter magas, 7 szintes és 51 tonna össztömegű.

A kilátó 17,5 m magas felső szintjéről pazar kilátást kapunk. (részletek)

Ruttner-ház

Diákszálló, kávézó és a leendő börtönmúzeum fogadóközpontja kap majd helyt az egykor vas- és fűszerkereskedésként működő veszprémi Ruttner-házban. Az épületet az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program támogatásával újítják fel. A nagymúltú, egykor iparosok által lakott ház földszintjén kávézó és jegypénztár, az emeleten az idelátogatók.

A városnak ez a része a 18. században épült be. Egy 1832-ből származó térképen már be lehet azonosítani a házat, melyet az 1860-as években valamint 1899-ben felújítottak, 1958-ban pedig műemléki védettséget kapott. Az épület első szintjén a restaurátorok három tájképet tártak fel a falakon, melyekhez az egykori alkotók a környék tájaiból meríthettek ihletet.

A Ruttner-házból a szomszédos várbörtön múzeumba az udvaron felépített üveglift segítségével lehet majd feljutni. A tervek szerint a börtönmúzeum a börtönélet körülményeit és annak múltját lesz hivatott bemutatni a látogatóknak. A Jókai utca, ahol a Ruttner-ház is található, a város egyik fontos főútvonala volt a 20. század közepéig, lakói iparosmesterek voltak. A házak udvari részében iparosműhelyek működtek, a vár felőli oldalon pedig hegybe mélyített pincék sorakoztak, hiszen a legtöbb veszprémi iparoscsaládnak szőlője volt a város közelében.

A Ruttner-ház több generáción át a Ruttner kereskedőcsalád tulajdona volt. Ruttner János (1797-1861) vaskereskedő házassága révén került Veszprémbe, Lorich Annát vette feleségül 1827-ben és pár évtized alatt jelentős vagyonra tett szert. Gazdasági sikerét annak köszönhette, hogy szinte valamennyi korabeli építkezéshez szállított vasanyagot. Családja számára ezt a vár alatti házat találta legalkalmasabb otthonnak, a korábbi földszintes házat ő építette át az 1850-es években U alakú emeletes lakóházzá. Az emeleten a család lakott, a földszintet pedig kereskedésének rendezte be. Apja halála után fia, Ruttner Sándor (1832-1899) vette át az üzletet, melynek kínálatát tovább bővítette. A vaskereskedés mellett fűszer- és vetőmageladással is foglalkozott.

Laczkó Dezső Múzeum

A Veszprém történetét bemutató állandó kiállítás a város ezeréves történetét öleli fel.

Az Emlékgép című állandó kiállítás a Laczkó Dezső Múzeum elmúlt 150 évének gyűjtőmunkáján alapszik és mintegy ezer évre nyúlik vissza.

A kiállított tárgyi emlékek között megtalálható például a Szent Mihály-székesegyházból származó építőkő. Az innovatív kiállításon a látogatók megcsodálhatják egyebek mellett a bakonyi cifraszűrt, különböző népviseleteket, láthatnak egykori utcatáblákat és használati tárgyakat, a falakon pedig kivetített formában követhetik nyomon a város történetét, érdekességeket. A tárlat egészen napjainkig vezeti a látogatót, bemutatva egyebek mellett a város ikonikus toronyházát, a húszemeletest.

ESEMÉNYEK

Gizella Napok

2022. május 2. és 8. között rendezik meg a Gizella napokat Veszprémben. A kínálatban gyermekfesztivál, könnyűzenei- és tudományos programok is szerepelnek.

Csaknem 20 helyszínen több mint 50 ingyenes program várja az érdeklődőket.    

A hagyományos programoknak, a Gizella-díjátadónak, Pál István Szalonna és bandája ünnepi műsorának, valamint a szentmisének az Óváros tér ad majd helyet.

Május 7-én és 8-án a népművészeti kirakodóvásár rendhagyó helyszínen, a posta előtti téren és a Kossuth utcán várja majd a látogatókat.

Könnyűzenei koncertek várják az érdeklődőket három belvárosi helyszínen. Az Elefánt, a Carson Coma, a KFT, a Deák Bill Blues Band és a PASO mellett a veszprémi és helyi kötődésű zenekarok is színpadra lépnek: a Vad Fruttik, a Hősök, az LGT Emlékzenekar, az M.C.S. Blues Band, a Swing-Swing együttes és az Improgress.

Május 7-én és 8-án délután VEB 2023 EKF percek címmel kötetlen beszélgetésekre várják az érdeklődőket a FortunArt udvarba, ahol az idei Magyar Mozgókép Fesztiválról, a Kulthálóról és a Pajta Programról, illetve az Utcakép fejlesztési program sikereiről és kihívásairól is szó esik majd.

A képzőművészeti programoknak a FortunArt udvar ad otthont. Szombaton és vasárnap ezen a helyszínen WAMP Design Vásár, szoborfestés, graffiti és workshop, 3D aszfaltfestés, képzőművészeti performansz, a Művészetek Háza szervezésében szabadtéri festészeti akció és irodalmi piknik, valamint a Nyitott Műterem alkotói várják a látogatókat.

A Gizella Napok alatt, május 7-én veszi kezdetét a GyereKert gyermekfesztivál, melynek keretében öt napra Gizella királyné udvarává változik a Színházkert. A gyermeknapig tartó programsorozat koncertekkel és meglepetésekkel várja a kisgyermekes családokat.

Május 7-én és 8-án, 15-én, 22-én és 29-én a színházkertben megelevenedik a lovarda, a könyvtár, a palotakert, a lovagterem és a trónterem is. Fellép mások mellett a Kaláka, az Apacuka zenekar, a Rutkai Bori banda és Kovácsovics Fruzsina - áll a szervezők által kiadott közleményben.