» Magyarország » Vas
Velem fölött magasodik az 582 méter magas Szent Vid-hegy, kápolnája körül számos gesztenyefa található.
A Kőszegi-hegység ékköve és egyik legnépszerűbb kirándulóhelye az 589 méteres Szent Vid-hegy tetején álló kápolna és környéke. A Velem község felett őrszemként magasodó kápolnát gyalog és autóval is könnyen meg lehet közelíteni. A hely népszerűségét a parádés kilátás és a gyönyörű erdei környezet fokozza.
Szent Vid-kápolna
Velem-Szentvid csaknem ezer éven át lakott bronzkori, vaskori, később kelta erődítmény volt. A Szent Vid-hegy valószínűleg az Árpád-korban is erődített hely volt. Azonban a vár első írásos említése csak a 13. századból való, Castrum Viti néven. Ekkor a faluval együtt a Németújváriak birtoka volt. A későbbiek során elfoglalta Frigyes császár, akitől Mátyás király vette vissza a 15. század második felében. Jurisich Miklós 1532-ben még a Szent Vid kapitánya címet viselte, de a vár ekkor már valószínűleg romokban volt.
A Szent Vid-hegyen (568 m) található Szent Vid-templomot az egykori vár sarokbástyájára építették a 17. század végén. Az egykori vár sarokbástyájára építette 1713-ban Hilerian szerzetes a remetelakot és kápolnát.
A 18. századtól a környékbeliek búcsújáró helye. Mai alakját az 1859-es átépítésnél alakították ki.
A kápolna és környékén minden év június 15-én tartják a Szent Vid-búcsút, az utolsó szeptemberi vasárnapon az 1849-es kolerajárványra való emlékezést, októberben pedig a gesztenye ünnepét.
SZENT VITUS (290. körül, Szicília -303. körül, Lucania) szicíliai származású keresztény vértanú, a tizennégy segítőszentek egyike. Az epilepsziában szenvedők védőszentje, valamint a Szt. Vitus táncőrületében ("vitustánc") szenvedőké; hasonlóképpen a táncosok, balettművészek és színészek patrónusa. Vihar idején is fohászkodnak hozzá. Ünnepe: június 15. (a Gergely-naptár szerint június 28.)
A legenda szerint egy előkelő szicíliai fia volt, és már gyermekkorában keresztény lett. Hitéről nem tudták eltántorítani. Diocletianus császár egyik "ördöngős" gyermekét meggyógyította, de nem volt hajlandó a pogányságra visszatérni, ezért nevelőjével, dajkájával együtt megölték. Ereklyéit mintegy 130 helyen őrzik, fejét 1355-ben Prágába vitték, és ott őrzik a Szent Vitus-dómban. Magyarországon Velem község fölötti Szent Vid-hegyen már a honfoglalás előtt templomot emeltek tiszteletére. Ennek helyén épült fel 1859-ben a ma is álló Szent Vid kápolna.
Szentkút-forrás
A velemi Szentkút-forrásnál 2000 éves római kori vízvezetékre bukkantak, amely az ivóvizet szállította Savariába, a mai Szombathelyre. A falu vízellátását ma is ezekre a forrásokra épített törpevízművek biztosítják.
Velemi Gesztenyenapok
A Kőszegi-hegység egyik legjellegzetesebb növénye a szelídgesztenye, amelynek beérését hagyományos módon gesztenyesütéssel, gesztenyés ételek készítésével, kézműves vásár tartásával ünneplik meg minden évben.
A velemi gesztenyenapok ma már a térség egyik legjelentősebb gasztronómiai és hagyományőrző kulturális rendezvénye.
A fesztiválon több mint kétszáz vendéglátós és árus kínálja portékáit, több helyen sütik egyszerre nyílt lángon a gesztenyét, gesztenyés ételeket, süteményeket, de akár gesztenyés sört is kóstolhatnak a községbe érkező vendégek.
Az oldalon felhasznált képek forrásai:
Ősz a Kőszegi-hegységben Velem közelében 2021. november 18-án.: MTI/Varga György
Ősz a Kőszegi-hegységben Velem közelében 2021. november 18-án.: MTI/Varga György
|
Értékeld te is!