Várak Keszthely környékén

Keszthelyi végvár

A keszthelyi végvár 1548 és 1550 között épült ki királyi parancsra. A ferences kolostort és templomot erődítették meg. A kolostor összes és a templom déli ablakait befalazták, az épület köré palánkot építettek. Az erődítésekhez a követ a fenékpusztai római erődből hordták ide. A régi kolostor északnyugati sarkán épült fel a Pethő-torony, vagy másnéven Fehér-bástya. A vár körül a várost is körbesáncolták. A vár 1550-re készült el. 

Kanizsa elestével Keszthely várának katonai jelentősége megnőtt. Az országgyűlések rendre foglalkoztak Keszthely végvárának erősítéséről. A vár átépítésére 1616 után kerülhetett sor. A 17. század eleji átépítés során emeletet építettek a kolostorépületre. Ennek az északi szárnyának a földszintjén volt a hajdúk melegedőhelye, e mellett, egy boltozott teremben tárolták a puskaport. Valószínű, hogy a templomot fegyvertár és raktár céljaira használták. A templom déli oldalán kettős falú, komoly védelmi rendszer épült ki. A déli kapu védelmére négyzetes kőtornyot építettek. A kettős fal rendszere — a külső kőből készült, a belső palánk volt —, az egész várat körülövezte. A két fal közét földdel tömték ki. Ugyancsak kővel falazták ki a várat körülvevő árok külső falát is.

Keszthelynek mint végvárnak megszűnt a funkciója Kanizsa 1690-ben történt visszafoglalása után. Egy 1700-ban kelteztetett feljegyzés szerint a vár már romladozó állapotban volt. A vár a Rákóczi-szabadságharcban nem játszott szerepet. A vár még használható részeiben élelmiszer és hadianyag raktár volt. Bottyán János 1705-ben rövid ideig itt tartózkodott, hogy Hévízen a kínzó köszvényét kezeltesse. 1707 év végén és 1708 év elején is itt tartózkodott, mielőtt végleg elhagyta a Dunántúlt. 

Rezi

Tátika

Csobánc

Szigliget

Sümeg

Balatonszentgyörgy, Csillagvár

Nagyvázsony

Várpalota

Hegyesdi várrom, Hegyesd

Zádor-vár, Pécsely

Veszprémi vár

Veszprémben már a középkorban is állt vár, amelyet a 14. századtól kezdve kőfallal vettek körül, egy szakaszon azonban a régészek még ennél is régebbi, több mint hétszázéves várfalra találtak.

Évszázadokon át szükség is volt a vastag falakra, a veszprémi vár a tatárok ellen ugyan védelmet biztosított, ám néhány évtizeddel később Csák Péter, az ország akkori nádora kirabolta és feldúlta. A mohácsi vész után egészen új korszak kezdődött. Veszprém többször cserélt gazdát, 1552 és 1566, majd 1593 és 1598 között is török uralom alatt állt.

A 17-18. században a vár hol török, hol császári vagy magyar kézen volt. 1702-ben I. Lipót kiadta a parancsot Veszprém elpusztítására. Két évvel később a Rákóczi-szabadságharcban a kurucok oldalára álló várost Heister, a császári hadsereg parancsnoka és csapata kirabolta, majd felgyújtotta. A várnegyed újjáépítése így csak a 18. század közepén kezdődhetett meg. Az akkor elkészült barokk épületeket a jövőben eredeti pompájukban csodálhatják meg az érdeklődők.

A feltárások során kiderült, hogy az elmúlt évszázadokban különféle módszerekkel próbálták megerősíteni a várfalakat. A 16. századi török ostromokat megsínylette a veszprémi vár, de mivel sem idő, sem pénz nem volt a teljes újjáépítésre, fa-föld szerkezetű sáncokkal erősítették meg a középkori várfalat, ezeket ugyanis ágyúdombnak is lehetett használni. Érdekesség, hogy van egy olyan 1572-ből származó rajz, amely megörökítette ezeket a cölöpökkel megerősített földhalmokat. Több cölöphelyet is sikerült feltárni a Kanonoki Ház udvarán és a Piarista Rendháznál.

A Körmendy Ház pincéjében rábukkantak egy 17. századi ötszögletű bástya maradványaira is. Ezt a török hódoltság időszakában építették a vár északnyugati sarkára. A bástya belső kontúrját és egy korabeli várfalszakaszt a későbbiekben az épületbe látogatók is megtekinthetik. A Kanonoki Ház udvaráról pedig két, egymással párhuzamosan futó, de nem egykorú várfalrészlet került elő, amely arról árulkodik, hogy a középkori várfal külső oldalára egy újabb falat építettek, így próbálták ellenállóbbá tenni a várnak ezt a részét a támadások ellen.

A vár mozgalmas múltjára utalnak azok a muskétagolyók is, amelyeket szintén a régészeti feltárások során találtak a szakemberek. A muskéta, amely a mai lőfegyverek őse Magyarországon a 15. században jelent meg nagyobb számban, Mátyás király fekete seregének tagjai is ezt használták. A muskéta a 16-17. században is elterjedt maradt, bár korántsem volt könnyű kezelni. A várnegyedben több tucat különböző méretű muskétagolyót találtunk. Ezek között vannak olyanok, amelyeket soha nem használtak, de deformált golyók is, amelyeket biztosan kilőttek. A muskétagolyókat mindig ólomból készítették, egy fél öntőforma is előkerült.

A vár területéről előkerültek ágyúgolyók is, többek között egy kisebb méretű mozsárágyú golyója, de a régészek számos középkori, 14-15. századi nyílhegyet is találtak.

A régészeti leleteket, amelyek a várhegy mozgalmas múltjáról tanúskodnak, a vár-beli Biró-Giczey Ház kiállításán tekinthetik meg az érdeklődők.

A felújítás alatt álló teljes várnegyed a tervek szerint 2027-ben nyílik meg a látogatók előtt. Liftet is építenek a veszprémi várnegyedbe látogatók számára, amely a várhegy belsejében közlekedik majd. A lift alsó állomását a Jókai Mór utcából lehet majd megközelíteni, a bejáratához egy 21 méter hosszú, 4,4 méter magas alagúton végigsétálva jutnak el a látogatók. A felső állomást a Vár utca végén, a Körmendy Ház kertjében alakítják ki. 

Essegvár, Bánd

Somló, vára

Kereki vár

A Balaton-felvidék végvárai A Balaton északi partján emelkedő középkori hegyi erődök egymagukban nem voltak hadászatilag értékesek. Nem lehettek egyenértékűek a tüzérség ellen jóval biztosabb védelmet nyújtó sokszögű, fülesbástyás, vizesárok- és sáncrendszerrel ellátott várakkal sem. Felszerelésük gyenge volt és hiányos, őrségük elenyészően kevés. Jelentőségük mégis nagy volt, hiszen a mögöttük fekvő, jobban kiépített és korszerűbb várak előzetes védelmében és a felderítő hírszolgálatban pótolhatatlanok voltak. Tihany A vár a Balaton-felvidéki várak között kivételt képeft. A hegy fennsíkja ugyanis viszonylag nagyobb katonaság elhelyezését és erőteljes erődrendszer kiépítését tette lehetővé.180 A monostort mint felleg-

várat széles palánkrendszerrel és bástyákkal erősítették. A külső palánköv mintegy 30 hektárnyi területet kerített be. 1 8 1 A vár ellátásának a segélyezésére 1544-ben a veszprémi káptalan 15 Balaton körüli birtokát — Kisberényt, Alsóörsöt, Felsőörsöt, Lovast, Csopakot, Palóznakot, Arácsot, Füredet, Aszó főt, Nagypécselyt, Kispécselyt, Vászolyt, Szőllőst, Ábrahámot, Kisfaludot — árendába adták Sforza grófnak, Tihany urának. Ugyan ezeket a birtokokat a magyar királyi kamara 10 év elteltével Takaró Mihály várkapitánynak, Tihany új parancsnokának adta bérbe 200 forintért. Az 1557- ből származó kimutatás szerint, mivel e birtokok jórészt szőlőtermő helyek, a jövedelem is főleg borból került ki."482 Giulio Turco 1569-ben készítette el rajzát a várról. A bencés monostor nyugati és déli oldalát földhányással biztosított cölöpsor, majd palánk és árok, míg északról két bástya erősítette és védelmezte.18 3 A tihanyi őrség még a Balaton déli partján fekvő, a hódoltsághoz tartozó területek falvait is adóztatt. Tihanynak adóztak Kőröshegy, Zamárdi, Nagyendréd falvai, 1580-ban pedig még a Tolna megyei Fadd is.184 Tihany jövedelmei 1572-ben 76 egész telek után készpénzben 67 forint 60 dénárt tettek ki, ami azonban az őrség havi fizetésének a negyedrészét sem fedezte. Ezért a kamara a vár közelében lévő jövedelmi forrásokat — kapuadót, szomszéd megyék állami bevételeit — engedte át a vár fenntartására.18 5 Az 1577 áprilisában megtartott vizsgálat királyi biztosának Mattasics Ferencnek a javaslatára 1578 januárjában döntés született Tihany megerősítéséről.186 Ebben az 1578-as kamarai javaslatban az is szóba került, hogy Somogy vármegye dikáját kellene Tihany várának fenntartására fordítani.187 Vázsony A Séd partján egy enyhén emelkedő domb oldalában álló vár előnytelen fekvése ellenére is — hiszen nem a fennsíkon, hanem éppen a völgyben épült — fontos részét alkotta a Balaton-felvidéki végvárvonalnak, őrségének feladata a Tihanytól északra eső vidék védelme, a Pápa és a Keszthely felé törő török hadak útjának az elállása volt. Mivel a Fehérvárról a Dalmát tengerpart felé vezető hadi és kereskedelmi útvonal is erre haladt, a várból ezt is ellenőrzés alatt tartották.188 A török közelsége miatt az 1540- es és 1550-es években a vár birtoka mindössze három faluból állott (Vázsony, Adony, Tiszavezseny). Az innen befolyt jövedelmek kevésnek bizonyultak a vár megerősítésére. Ezért 1549-ben a kamara 150 forintot utalt ki Horváth Péternek Vázsony karbantartására. 1554-ben pedig már a király által fizetett őrség tartózkodott a várban.189 Az 1560-as években még az is szóba került, hogy a várat lebontják, nehogy a török elfoglalja és megerősítse. Turco 1569-ben készítette el alaprajzát a várról. Magát a várat kisméretű, szabályos négyzet alaprajzú, kettős várárokkal körülvett, a sarkokon kerek külső tornyokkal védett erődítményként ábrázolta. Legfontosabb részét, a bejáratot a várárok elé kinyúló, patkó alakú kapuvédőmű erősítette. A 25 méter magas 4 szintes lakótorony a védők utolsó menedékének számított.190 Hogy a falakat az ágyútűz ellen védhetőbbé tegyék, a várfalakat mindenhol kb. 2 méter magasságú földdel támogatták meg, eléje pedig vesszővel rögzített cölöpsort emeltek. A felmérést követően végezhették el a kapuvédmű átalakítását. A földszinti lőréseket elfalazták, az első emelet magasságáig döngölt földdel feltöltötték s a korábbi nyílások helyén 4 ágyúlőrést képeztek ki. 1 9 1 A várfalak vastagítására, magasítására, támpillérek építésére minden bizonnyal a volt pálos kolostor kőanyagát is felhasználták az építők. Csobánc Csobánc 1543 után került a végvárak sorába. A vár ugyan nem képviselt nagy harcértéket, de gyorsan száguldó lovasaival a portyázásokban mégis jelentősnek bizonyult. Veszprémnek 1552-ben történt török kézre kerülését követően az ellenség már közvetlenül Csobáncot fenyegette. 1554 novemberében a várat ostrom alá is vették a törökök. Gyulaffy Lászlónak és Vásonkői Horváth Gáspárnak azonban sikerült visszavernie a különben elég heves ostromot. A tá-madás után pár nappal mint Gyulafiy jelentéséből tudjuk, kidőlt a vár külső falának közel a negyed ré192 sze. Turco rajza szerint, a meredek bazaltsziklán épült vár nem foglalta el a hegy egészét, hanem annak csak negyedét, s a fennsík sarkában állt. Turco a fennsíkon nagy, nyújtott tojás alakú gödröket ábrázolt. Feltehetően ezek a gödrök az ostromgépek távoltartására szolgálhattak.193 A nagyjából négyzetes alakú vár északi sarkában állt a hatalmas támpillérekkel megerősített 14x14 méter területű, 3 méter falvastagságú öregtorony, mely az ostromoldal felől védelmezte я várat.194 A vár kapuját fedett kapuszoros erősítette, farkasveremmel és felvonóhíddal ellátva.195 A felmérési rajz szerint a kőfalakat még egy palánköv is biztosította. Szigliget Szigliget vára a Balaton mellett elhaladó fontos útvonalakat, valamint a balatoni átkelőhelyet (Réhely) biztosította.196 1531-1546 között a Török család birtokában lévő „nagy puszta várat" először a család hű embere, Martonfalvay Imre erődítette meg. Vármunkára kényszerítette a Kál-völgyi falvakat, a Dörgicséket, s a környék még néhány más faluját is.1 9 7 Martonfalvay, aki 1541-ig volt a vár kapitánya, elsősorban a külső vagy alsó várat építtette ki, s ezzel a belső vár védhetőségét is fokozta. A vár 1547 körül került vissza a Lengyel család birtokába. Kapitánya, a kiváló végvári vitéz, Magyar Bálint lett. A tarisznyavár, vagy más néven a „királyné szoknyája" feltehetően az ő naszádosainak az őrhelye volt.198 A vár alaprajzát Turco 1569- ben készítette el. A felső vár nyújtott téglalap alakú várfalai a hegy meredélyeinek peremét követik. Két négyzet alaprajzú öregtorony és két kisebb torony védelmezte a fellegvárat.199 Ehhez a fellegvárhoz építtette hozzá Martonfalvay Imre a külsőtornyos, rondellás védőöwel ellátott alsó várat.200 Magyar Bálint kapitány 1573-ban bekövetkezett halála után a vár állapota egyre romlott. A rossz állapotban lévő szigligeti vár javítására 1580-ban a királyi kamara pénzt utalt ki Lengyel István részére. Ez az összeg azonban csak a legszükségesebb javításokra lehetett elegendő, mivel a sok gondot okozó várat, birtokosa felajánlotta a királynak Rajkáért cserébe. Indoklásként a vár rossz állapotát, „hadakozó szerszámuk" elégtelenségét és a török fenyegető közelségét említette.2 ° ' Tátika Turco 1569. évi felmérése szerint a szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár központját a 9x11 méter alapterületű, 2 méter falvastagságú, öregtorony alkotta. A rajz külső védmüveket is ábrázol, melyeket a vár nem sokkal korábban, a XVI. század közepe táján kaphatott.202 A várat a török 1589-ben kifosztotta és leromboltatta. Újjáépítésére sem a Pethő család, sem a király nem vállakozott.203 Rezi Rezit, mely 1541-et követően került a végvári rendszerbe, Horváth Györgynek, a Pethő család itteni várnagyának a vezetésével 1555-ben erősítették meg.204 Hosszan nyújtott, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos hegyivár volt, mely északi szűkebb, jól elkülöníthető lakosztályból és egy dél felé táguló, falakkal körülvett udvari részből állott.205 Könyöki József Tátika és Rezi közelségéből azt a következtetést vonta le, hogy a két vár sikeresen együttműködhetett a vidék megvédésében.206 A vár állapota 1571 után azonban fokozatosan romlott, s egy 1592-ben keltezett oklevél már romosnak jelzi.

Keszthely Keszthely végvárrá történő kiépítését már az 1540-es években elkezdték, mivel a ferences kolostorból átépített végvár 1550-ben már állott. A plébániatemplomnak tényleges várrá történő kiépítését Gersei Pethő János végeztette el a XVI. század közepén. Egy névtelen krónikás feljegyzéseiből ismerjük a munka néhány részletét. „Fával ablakokat bevonattuk, kővel megtöltettük és rovással egy bástyát építettünk kapu közig. A Clastrom ajtaját bevonatta szegény uram, állásokat sövényekből. kapualiból csináltatott. ." 2 o á A Haditanács megbízásából 1561- ben Gyulaffy László, majd 1569- ben Giulio Turco mérte fel a várat. Az olasz hadmérnök rajzából világosan látszik, hogy a vár központja a gótikus ferences rendi templom és a hozzá északról csatlakozó kolostor volt. Ezt erősítették körbe palánkkal, az ÉNy-i sarkot egy toronnyal, melyet „Fehér-bástyának" is hívtak, s az egész É-i és Ny-i oldalt védte, valamint széles vizesárokkal, melynek külső falát kővel is kifalazták. A várnak két kapuja volt. Az egyik az úgynevezett lovaskapu a kolostor egykori bejárata előtt, a gyalogkapu pedig a palánk déli oldalán. Ezekhez fahíd vezetett, amely felvonóhíddal volt megerősítve. A vizesárkon túl még két újabb palánksor húzódott, mely közvetlenül a huszárvárat védelmezte. 2 0 9 A keszthelyi várat mindezen erősítések ellenére sem tarthatjuk komolyabb erődítménynek, mivel hosszabb, tervszerűbb ostromnak aligha tudott volna ellenállni. Sümeg A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár megerősítését a mohácsi csatavesztést követő években Choron András végeztette. Újjáépítették az északi falat és annak támpillérek. Székesfehérvárnak a védelmi rendszerből való kiesése után a veszprémi székesegyház kincseit a sümegi várban helyezték el. 1552- től, Veszprém elestétől fogva a püspökség székhelyét is mintegy 200 évre Sümegre helyezték át.2 . 10 Köves András püspök (1553-1568) már Sümegen lakott, s igyekezett a várat jó védelmi állapotba hozatni, felszereléssel és őrséggel jól ellátni. A vár leginkább ostromolható északi végének a védelmére belső falakat emeltek, s egy vastagfalú ó-olasz rendszerű bástyát is felépítettek, mely a püspökről lett elnevezve (Köves-bástya). Ekkor épültek az északi és keleti várfal mögötti agyúállások és épületek is. A palotában és a fellegvárban is folytak a karbantartási, újjáépítési munkálatok.2 * * 1562 nyarán villámcsapás okozta tűzvész során szinte teljesen leégett a sümegi vár. Miksa júl. 25-én intézkedett, s azt a 200 forintot utalták ki a püspöknek, amelyet a pozsonyi kamara szerződés szerint a veszprémi káptalannak Tihany várához csatolt birtokaiért bérletül fizetett.2 a 2 Turco 1569. évi felmérései során azt állapította meg, hogy Sümeg az északi oldalán épült ó-olasz rendszerű bástyával, valamint a déli oldalon lévő fellegvárral kellően meg van erősítve., A várhoz ezen kívül még cölöpkerítés és tarisznyavár is tartozott. 1 3 1587-1596 között a veszprémi püspök Gymesi Forgách Ferenc volt. Céljául az állandóan romló védművek rendbehozatalát tűzte ki. A püspök Sümeg várának kijavítására és falainak erősítésére kölcsönöket is felvett. Egyik hitelezője pl. Horváth György pápai gyalogkapitány volt, akitől a püspök 200 forintot kapott.

Devecser Devecse r földszintes , egyszer ű kúriá ­ já t 1532-153 7 közöt t a püspöki jobbágyo k robotmunkájáva l építtette valód i várr á Choro n Andrá s sümegi, maj d veszprém i várnagy . A várat kőbő l é s cölöppalánkbó l készített küls ő fa l i s védte , valamin t a vár ­ kastély t széle s vizesáro k i s körbe ­ fogta. * 1 5 A devecser i kastél y 1550-tő l te ­ kinthet ő királyinak , mer t a z őrsé ­ ge t - 15 0 lovas t é s 10 0 gyalogos t - ekko r má r a királ y fizette