Telkibánya

Jeges barlang Telkibányán

Nem kell megvárni az újabb jégkorszakot, vagy elutazni a sarkkörökhöz egy kis téli ízelítőért, ugyanis Magyarországon, egy zempléni kistelepülésen, Telkibányán a legforróbb nyári napokon is megtalálható a jég a természetben, ám ezt csak kevesek tekinthetik meg, mert könnyen elillanhat a tél a nyárban.    

A jeges barlang igen sok félreértésre ad okot, mivel nem egy jégtömböket tartalmazó természetes üregről van szó, hanem egy régi aranykutató bányavágatról, amelynek kijáratánál a legmelegebb is jegesedés, jégcsap képződés észlelhető.

Ez a természeti jelenség ebben a 216 méter tengerszint feletti magasságban és ebben a földrajzi szélességben nemcsak hazánkban, de Európában is egyedülálló.

A jegesedés keletkezésének körülményei pontosan nem tisztázottak. Hasonló jégkristályokat már korábban is észleltek Telkibánya környékén, az északi oldalon megkezdett kisebb kőbányákban.

A szakemberek feltételezése szerint a jelenség a "szifon hatással" magyarázható. A repedéseken és a lejtőtörmelékeken keresztül a levegő a nagy hőmérséklet különbség miatt kiegyenlítődik, miközben hőt von el a környezettől - és létrejön a jegesedés. Ez a folyamat tehát akkor figyelhető meg, ha egy gáz leszűkített nyíláson áramlik ki. A feltétel az, hogy a föld felszíne alatt az éves középhőmérséklet nulla Celsius-fok alatt legyen.

Telkibánya a Zemplén-hegység északi részén, a Hegyközben bújik meg. Bányáiban évszázadokon át aranyat és ezüstöt termeltek, így a település méltán rászolgált az "aranygombos" jelzőre.

Ez a bányavágat is a falu "aranykorából" maradt fenn, az 1950-es években ki is bővítették. A 23 méter hosszú főághoz egy 5,6 méteres mellékág csatlakozik.

A vágatot ma természetes hűtőként használják, facsemeték és magvak tárolására.

A barlang nem látogatható, mivel az ajtó gyakori kinyitása megszüntetné a "szifon hatást". A jegesedés az ajtó fölötti nyíláson vagy az ajtó melletti résen tekinthető meg.