Máré vár

A Mecsek északi, vadregényes rengetegében, 340 méter magas, meredek, erdős hegycsúcson áll Márévár. Az itt dolgozó mester ismerhette a toszkán quattrocento építészetet.

Máré várat Magyaregregyi várnak is hívják, a közelében lévő községről.

A tatárjárás után épült vár első írásos említése („Castrum Mare”) 1316-ból való. Az 1530-as években, akkori birtokosa, Váradi Ferenc 1500 és 1505 között Padovában és Bolognában járt egyetemre. Az itáliai reneszánsz stílus annyira megtetszett neki, hogy a családi birtokot toszkánai mintára átépítette. A palotaszárnyat érintette dongaboltozatot kapott, emeleti részét két helyiségre osztották. A délnyugati sarokban egy konyha épült, ezt zárta le illetve osztotta ketté keleti- nyugati irányban a lodzsa. A magyar emlékanyagban ennek a párhuzamai nem ismertek, előképét a Firenze melletti Fiesoléból, vagy az ugyancsak toszkán Arezzoból lehet kimutatni tornácos lakóházakon. Az itt dolgozó mester feltehetően ismerte a toszkán quattrocento formavilágát. A reneszánsz kort idézik a termekben előkerült kandallók, sőt egy zárterkély is az északi homlokzaton.

A vár a török időkben az ellenség kezére került. Miután 1543-ban a közeli Pécset elfoglalta a török, Máré vára ellenállás nélkül megadta magát, ezt követően csökkentett létszámú (72 főnyi) katonaság állomásozott benne. Később ahogy a hódoltság határa egyre északabbra tolódott, elvesztette hadászati jelentőségét. A vár valószínűleg a XVI. században tűzvész következtében pusztult el, mert a XVII. század végén kelt oklevelek már, mint elhagyott romot említik a pécsi püspök birtokában.

Azért hogy a külső várból egy esetleges betörés esetén el lehessen menekülni a vár udvarán lévő ciszternába vezető menekülő vájatokat létesítettek. Ezek rejtélyes alagutakként a várhoz kötődő mondák kialakulásához adtak alapot.

1956-os forradalom idején a romok között bújtak meg a mecseki láthatatlanok, akikre egy szovjet tank nyitott tüzet.

Mecsekben lévő Márévár Magyaregregy közelében található.

Máré vár legendája

A legenda szerint itt lakott egykor Máré vitéz fiatal feleségével, a közeli Miklós-várban pedig nőtlen fivére, Miklós vitéz élt. Amikor Márét a király hadba szólította, és hosszú évekig nem tért vissza, felesége elsiratta, majd kapcsolatba került a szomszédos várúrral, akitől egy lánya született.

Mire a gyermek felnőtt, Máré visszatért, és tudomást szerzett hitvese hűtlenségéről. Ezért mindkét várat megostromolta, a pusztításban az asszony és Miklós is életét vesztette. Bár lányuk életben maradt, az anya megátkozta őt.

Adománygyűjtés indult a mecseki Máré vára helyreállítása érdekében

Adományokat gyűjtenek a Mecsekben álló, a 2026 tavaszán vandalizmus áldozatává vált Máré vára helyreállítása, újbóli látogathatóvá tétele érdekében.

A tatárjárás után épült, először egy 1316-ban kelt oklevélben említett, évente 18-20 ezer látogatót vonzó reneszánsz lovagvárnál néhány hete történtek olyan súlyú falrongálások, amelyek miatt nem fogadhat látogatókat a festői építmény.

Az üzemeltető magyaregregyi önkormányzat szakértők bevonásával méri fel a károk mértékét, de annyi már most látszik, hogy a megrongált falszakasz ideiglenes megtámasztásának költsége elérheti a kétmillió forintos költséget is.

Amennyiben a sérült falszakasz megtámasztása elkészül, a vár újra fogadhatja kirándulókat, ezzel együtt a teljes helyreállítás majd csak a későbbiekben történhet meg .

A műemlék mielőbbi látogathatóvá tétele kulcsfontosságú az idegenforgalomból élő környékbeliek számára, hiszen a bezárás érzékenyen érinti az egész Kelet-Mecsek turizmusát, sokan a vár miatt keresik fel a környéket, egyebek mellett a közeli strandfürdőt is.

A közelmúltban elindult közösségi adománygyűjtéssel igyekeznek mielőbb forrást biztosítani az újranyitást lehetővé tevő munkálatok finanszírozásához, hiszen a finanszírozási oldal megléte esetén egy-másfél hét alatt végeznének a munkával, és újra fogadhatna kirándulókat az építmény.

Az adakozni szándékozók a Máré-vár - A Mecsek rejtett ékköve elnevezésű Facebook-oldalon találnak információkat arról, milyen módon tudnak segíteni.

A Mecsek hegyei között, egy 340 méter magas csúcson álló reneszánsz lovagvárat a 13. század végén vagy a 14 század elején építhették, az a török elleni harcokban szinte teljesen megsemmisült, majd a rendszerváltás idején feltárták a maradványokat, és helyreállították az ötszögletű erődítményt, egyben a napvilágra került reneszánsz emlékekből állandó kiállítást hoztak létre.