Hajósi Pincefalu

A Bács-Kiskun megyében található hajósi pincefalu a 14 utcában található 1200 történeti présházával Európa legnagyobb pincefalvának számít, a legtöbb pincében napjainkban is zajlik a borkészítés.

Hajós városa a Duna-Tisza közén Baja és Kalocsa között félúton fekszik, a Duna egykori árterén. A kismartoni és zsályi levéltár már 1433-ban említette mint lakott települést.

A török időkben teljesen elpusztult, a környékre az 1720-as években gróf Csáky Imre kalocsai érsek hívó szavára Baden-Württembergből sváb telepesek érkeztek új hazát remélve és találva.

Az 1780-as években a kalocsai érsek, mint hűbérúr kötelezte a hajósiakat a szőlőtelepítésre, borkészítésre, 10 évi adómentességet biztosítva. A szőlő és bor megjelenésével alakult ki a most már méltán Európa hírű hajósi pincefalu, melynek löszbe vájt pincelabirintusaiban érlelődik a híres hajósi Cabernet, Kék Frankos, Zweigelt.

A hajós név az 1970-es-80-as évek óta cseng össze a Cabernet Sauvignon borfajtával, ezzel a fajtával kezdődött a prémium minőségű bor forgalmazása. A paletta azóta jelentősen bővült, a Kékfrankos, a Chardonnay, Rajnai rizling és az Olaszrizling borokkal. A Hungaricumok között szereplő Kadarka és a Cserszegi Fűszeres tette még színesebbé a tájegység kiváló minőségű borainak tárházát.

A jégbor hazai termesztése, szüretelése és előállítása a hajósi borvidéken kezdődött el. A jégbor a csemegeborok egy fajtája, különlegességét az adja, hogy a tőkén hagyott szőlőt már fagyott állapotban szüretelik le. A szőlőben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévő víz, így a fagyott szőlőből nyert bor nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalmú lesz.

Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont

Hajósi Érseki Kastély

A barokk stílusú hajósi kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek igen gazdagok voltak vadban.

1766-67-ben gróf Batthyány József érsek kibővíttette a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját. A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun megye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön.

ORBÁN-NAPI BORÜNNEP

A hajósi Orbán-napi Borünnep valóságos népünnepély a Kalocsai-Sárköz vidékén, háromnapos mezőgazdasági, kulturális és gasztronómiai seregszemle, Kalocsa, Hajós és térségének kiemelkedő látogatottságú turisztikai attrakciója.

Ilyen volt az Orbán-napi borünnep a hajósi pincefaluban 2022-ben

Európa legnagyobb összefüggő pincefaluja adott otthont a szőlőtermesztők és borászok védőszentje tiszteletére szervezett negyvenedik Orbán-napi borünnepnek péntektől vasárnapig a Bács-Kiskun megyei Hajóson.

A rendezvények sora a hajósi svábságra emlékező konferenciával kezdődött május 27-én.

Szombaton az ünnepélyes megnyitó keretében - a borrendek felvonulása után - borlovagokat avattak és meglocsolták Szent Orbán szobrát. A néphagyomány szerint ugyanis, ha Orbán megvédte a termést a fagytól, akkor borral vendégelik meg a szobrát a gazdák, ha viszont fagykáruk lett, akkor megvesszőzik.

A bor szerelmesei bortúrán vehettek részt, megismerhették a környék sváb és borászati hagyományait, valamint a pincefalu borászatainak remekeit.

A családokat Meseföld élménybusz, népi fajátékok, körhinta, kincs- és nyomkereső túrák, a Kacagó Bábszínház és gyermekfoglalkozások várták. Volt divatbemutató, Simson-motoros felvonulás, kézművesvásár és több néptáncbemutató, de szerveztek egészségügyi tanácsadással egybekötött állapotfelmérést is.

A hajósi estéket könnyűzenei koncertek zárták: szombaton Keresztes Ildikó, vasárnap az Ocho Macho volt a sztárfellépő a pincefalu nagyszínpadán.

A népünnepélyhez kapcsolódó natúrparki családi nap szombati programjai között gyalogos és kerékpáros bivalynéző túra, gyógynövény-, illetve kutyás szarvasgomba-kereső bemutató, kemencés sütés és helyitermék-kóstoló is szerepelt.

Hajóson évszázados hagyománya van a borászatnak, már 1728-ból is vannak írásos emlékek arról, hogy az odatelepült svábok szőlővel és borral foglalkoztak.

A pincefalu szabályos utcákból áll, amelyeket a több mint 1200 présház és az alattuk elhelyezkedő, löszbe vájt pincék alkotnak. A 20-50 méter hosszú pincealagutakban pedig ott sorakoznak a zamatos vörös- és fehérborokat rejtő hordók.