» Magyarország

» Magyarország » Békés » Körös


Ezt a helyet még nem értékelték. Legyél Te az első:

Gyula látnivalói.

A Körösök völgye az Alföld déli részén elterülő, különlegesen békés vidék, amelynek egyedülálló hangulatát a természet adta vonzerők és a kulturális értékek biztosítják. A környező táj a 19. században végzett folyószabályozási munkálatoknak köszönhetően nyerte el mai arculatát, de a napsütéses klíma és a jó termőföldek már a kőkorszak óta vonzották ide az embereket.

Gyulán már az 1500-as évek elején volt törökfürdő; az 1800-as évek végén pedig gőzfürdő. A Várfürdő 1959. május 1-jén nyitotta meg kapuit; 1970-ben minősítették vizét gyógyvízzé, akkor már évi egymillió látogatója volt.

Gyula és Békéscsaba, a térség két legnagyobb lélekszámú települése mindössze 17 kilométerre található egymástól, így – akár Gyulán, akár Békéscsabán szálltunk is meg – alig húszpercnyi autózás választ el további látnivalók és programok felfedezésétől.

Látnivalók Gyulán

Az Almásy-kastély a török idők után épült, sokat látott barokk kastély volt már szakmunkás-, és ápolónőképző, de még csecsemőotthon is. Épp ideje volt, hogy visszanyerje fényét és egy különleges, izgalmas, interaktív kiállításnak adjon otthont, hogy ne csak az egykori főurak életvitelébe, hanem a komornyik, a kulcsárnő, a szakács és a komorna mindennapjaiba is bepillantást nyerhessünk.

Egy rövid sétával máris a Gyulai várba, Közép-Európa egyetlen megmaradt síkvidéki, gótikus téglavárába és annak reneszánsz Vármúzeumába juthatunk. A 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. A falak sikerrel álltak ellen Szulejmán harmincezres seregének, sziluettjeik manapság az egyik legnevesebb nyári színházi rendezvénysorozatnak adnak otthont.

Ha feltöltekeztünk történelmi és kulturális élményekből, a legjobb döntés nyújtózni egyet az ország egyik legszebb fürdőjében, a Gyulai Várfürdőben, hatalmas fák alatt. Olyannyira közel van, hogy tulajdonképp a kastély ősfás parkjában lehetünk, természetvédelmi területen, elsőrangú gyógyvízben. 2024-ben megépült egy új gyermek víziparadicsom, a reumatológiai rész kórházba történő kiköltöztetésével átalakították, mintegy ezer négyzetméterrel bővítették a főépületet. Növelték az öltözőszekrények számát, új mosdóblokk épült, kialakítottak egy új masszázsszalont és egy új látványéttermet; és nőtt a pihenő vendégtér is.

A fürdőbéli örömök után ne hagyjuk ki a sétatávolságra lévő belvárost sem, a legjobb, ha rögtön egy kis édes kényeztetéssel folytatjuk. A Százéves Cukrászda épülete jóval idősebb a nevénél, a copf stílusú épület több, mint kétszáz éves is, de benne Magyarország második legrégebbi cukrászdája is bő százötven éves.

A teljesen újjáépült szökőkutas, pados, klasszicista-barokk belvárosban időutazás sétálgatni, és a Ladics-ház tökéletesen egészíti ki a reformkori érzetet. A tradíciókat tisztelő Ladics családban öt generáción át öröklődtek az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek. A harminc éve lakatlan, de azóta kiállítóhelyként működő barokk épületben minden úgy néz ki, mintha a háziak csak éppen kiszaladtak volna a piacra.

Kissé távolabb van a központtól, de mindenképp látogassunk el a Gyulavári kastélyba is. Az Andrássy–Wenckheim család egykori, felújított kastélyában példaértékű néprajzi kiállítást hoztak létre. Mindebben a szomszédságban lévő biotehenészet tulajdonosa segített, aki ősgabonákat is termeszt, és látványsörfőzdéjében alakorbúzából helyben készül a sör, amit rögtön meg is kóstolhatunk persze. Gyula névre hallgató látogatóknak a belépés ingyenes.

A Máriás-ház Gyula legrégebbi lakóháza, 1775 körül épült, késő barokk stílusban. A németvárosi városrész főterén áll, közös téren a Szent József templommal és az Erkel Ferenc Emlékházzal. Nevét onnan kapta, hogy az Apor tér felőli rövid homlokzatán haranglábszerű fedeles, pilaszteres kerettel övezett szoborfülkében Mária-szobor található. A szobrot valószínűleg az 1801-es tűzvész után helyezték el annak emlékére, hogy a ház megmenekült a tűzvésztől. A felújítás után, az 1775 körül épült ház első három szobája az 1800-as éveket bemutató tájházként fog működni, a gyulai svábok korabeli bútorai, eszközei kapnak helyet, az épület és a városrész történetét, továbbá a kétmenetes sváb polgárház jellegzetes kialakulását és mai megjelenésének építési periódusait mutatják majd be. Az udvar, az ott lévő füstölő és a kocsiszín rendezvények helyszíne lesz, eddig is ott tartották például a hagyományőrző szilvalekvár-főző programokat.

Az Erkel Ferenc Emlékház (Apor tér 7. szám alatti klasszicista stílusú épületet) egykor a németgyulai iskolának és tanítói lakásnak is helyet adott, 1795-ben építették, mai formáját Nuszbek Mihály építőmesternek köszönhetően nyerte el 1830 végére. Az Erkel család 1808 és 1841 között lakott az ingatlanban, amelyet 2011-ben újítottak fel.     Az Apor tér 7. szám alatti klasszicista stílusú épületet, amely egykor a németgyulai iskolának és tanítói lakásnak is helyet adott, 1795-ben építették, mai formáját Nuszbek Mihály építőmesternek köszönhetően nyerte el 1830 végére. Az Erkel család 1808 és 1841 között lakott az ingatlanban, amelyet 2011-ben újítottak fel.

A gyulai és a csabai kolbász természetesen kihagyhatatlan, ha a környéken járunk, hiszen nemcsak ízletesek, de mindkettő hungarikum is. A gyulai kolbász páros és vékony, míg a csabai vastag, és nem páros. Az erősen paprikázott, pirosas-barnás színű, keményfán füstölt és szárított csemegét vékony szeletekre vágva fogyasszuk.

A Békéscsaba és Gyula között található pósteleki erdőtömb Békés megye egyik leglátogatottabb kiránduló célpontja. A teljes egészében NATURA 2000-es védettséget élvező erdőben gyalogos-, kerékpáros- és lovas túraútvonalak biztosítanak kikapcsolódási lehetőséget a megyeszékhelyről és az üdülővárosból idelátogató vendégeknek. Póstelek a Weinckheim család gerlai birtokának része volt. Rangját a múlt század elején épült kastély, valamint a körülötte kialakított park adta. Különleges fafajai között él a megye legnagyobb vasfája, de vérbükköt, mocsári tölgyeket és hatalmas kocsányos tölgy egyedeket is megcsodálhatnak az ide látogatók.

Megújult a Ladics-ház

Felújították a gyulai Ladics-házat és az ott megtekinthető tárlatot uniós támogatás segítségével. A múzeum ismét látogatható.

Az eredeti kiállítás 1989-ben nyílt meg; nemcsak a ház, a bútorok és a tárgyak, hanem a Ladicsok irathagyatéka is fennmaradt, így országosan egyedülálló módon, komplexitásában mutatta be a polgári életmódot. Ám az eredeti koncepcióban is az szerepelt, hogy az épület hátsó szárnyát is megnyitják a közönség számára, ami akkor elmaradt, így "régi adósság" volt a tárlat megújítása.

A ház korábban is látogatható részei (az étkezőként is funkcionáló közösségi tér, a szalon és a hálószobák) alapvetően nem változtak, megmaradt hagyományos enteriőr jellegük, bár kerültek be új, eddig nem látható tárgyak a hagyatékból. Az érdeklődők QR-kódok segítségével juthatnak plusz információkhoz a műtárgyakról, a terem történetéről vagy jellegzetes elemeiről.

A felújítás után megnyitották az eddig nem látogatható részeket is a látogatók előtt: a konyhát, a kamrát és a fürdőt, valamennyit eddig be nem mutatott Ladics-tárgyakkal rendezték be, és itt számos interaktív elemet helyeztek el. Belépéskor a Ladics család tagjai "köszöntik" hologram formájában a belépőket, akik elmesélik életüket, így kibontakozik a család és a ház története.

A fürdőben bemutatják a polgári higiénés kultúrát; a ház speciális vízvezetékrendszerének és a korabeli illemhelyeknek a működését. A konyhában a húsdaráló megérintésével lecsévélődik egy falvédő, és azon jelennek meg kiegészítő tartalmak. A kamrában a kihúzható fiókok mozgatásával indul el a vetítés, amely bemutatja, hány cselédje volt a Ladics-háztartásnak, és pontosan mi volt a feladatuk.

A leglátványosabb interaktív elem a kocsiszínben lévő korabeli fogatban elhelyezett VR-szemüveg, amelynek felvételével az 1910-es Gyula belvárosában lehet sétát tenni. Az ott látható látványt elsősorban korabeli képeslapok alapján mintázták.

A Ladics-ház a 19. század elején földszintes polgárházként, jegyzői lakásnak épült. Első lakója, Szakál Lajos vendégül látta a házban Petőfi Sándort. Őt követték a Ladics-leszármazottak. Az épület az 1970-es évek végén - életjáradéki szerződés keretében - került a város tulajdonába.

A Ladics-ház komplex felújításon esett át, megépült egy átjáró is, amely összeköti a Ladics-házat és a mellette lévő Százéves cukrászdát. A rekonstrukcióval a téli időszakban is folyamatosan látogatható lesz.

Események

Gyulai Pálinkafesztivál.Dél-Alföld egyik legnagyobb gasztronómiai rendezvénye, évről évre több tízezer látogatót vonz.

Gyulai Végvári Napok. Nyaranta több mint kétszáz hagyományőrző idézi meg a gyulai vár 456 éve zajlott ostromát.

Események 2024-ben

  • Gyulai Virágok Fesztiválja: 2024. május 4–5.
  • Portéka - Kézműves és Termelői Vásár: 2024. május 4–5.
  • Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúra: 2024. május 9–12.
  • Portéka - Kézműves és Termelői Vásár: 2024. május 11–12.
  • Gyulai Pálinkafesztivál: 2024. május 17–19.
  • Portéka - Kézműves és Termelői Vásár: 2024. május 18–19.
  • Háromváros Kerékpáros fesztivál: 2024. május 24–26.
  • XI. Gyulavári Kastélynapok: 2024. május 25–26.
  • EDÜ-Erkel Diákünnepek: 2024. május 30. – 2024. június 2.
Tartomány:Békés
Település:Gyula
GPS: 46° 38′ 37.91616″, 21° 16′ 29.127″

Még nem érkezett hozzászólás!