» Horvátország » Zadar » Dalmácia
A csaknem 3000 éves múltra visszatekintő Zadar igen értékes kulturális örökségre tekint vissza, és mindig valami újjal és eredetivel kápráztatja el látogatóit. Az Adria szívében fekvő Zadar Észak-Dalmácia legfontosabb városa, valamint a környező régió adminisztratív, gazdálkodási, kulturális és politikai központja. A városban kb. 92 000 fő él.
Mivel a város több különböző földrajzi régió határán helyezkedik el, és olyan történelmi kisvárosok veszik körül, mint Nin, Pag, Biograd, Obrovac, Benkovac, és más városok, igen könnyen megközelíthető, s így az egész világról szívesen érkeznek ide a látogatók, vízi, légi és szárazföldi úton egyaránt. A város kiváló közlekedési infrastruktúrával bír. Egyrészt, Horvátország többi nagyobb városából is kiválóan megközelíthető, valamint számos nagy kapacitású és színvonalas szolgáltatást nyújtó kikötővel rendelkezik.
(c) pixabay
Az erőteljesen tagolt part, a szigetek és az érintetlen természet miatt a vitorlázók szívesen keresik föl ezt a környéket. Földrajzi helyzetének köszönhetően Zadarban enyhe mediterrán klíma uralkodik (meleg, száraz, nyarak, enyhe, esős telek). A zadari parkokban buja mediterrán növényzet zöldell, itt-ott egzotikus szubtrópusi növényekkel tarkítva.
A városban, ahol a turisták egyszerre élvezhetik a múlt szépségeit és a jelen kényelmét, számos vonzó kikapcsolódási lehetőség áll rendelkezésre – kiváló szálláshelyek, tájjellegű ínyencségek, kulturális programok, korszerű sportpályák és különféle kirándulási lehetőségek. Zadar a legkedveltebb horvátországi úticélok egyike, amelyet a londoni Times „az Adria buliközpontjának”, a Guardian pedig „a cool új horvátországi helytartójának” nevezett.
Különleges atmoszférájával és gazdag kínálatával éjjel-nappal lenyűgözi látogatóit. Nyáron Zadar számos fesztivál házigazdája: itt van például a Sveti Donat-templomban tartott Zenés Estek, a Zadari Nyári Színházfesztivál, a Mitra zonata, vagyis a zadari tengeri orgona fesztiválja, a KalelargArt nevű street art fesztivál, valamint a város fesztiválja, az Álmaink Zadarja. Akik igazán átütő élményre vágynak, azokat a The Garden Festival, a Telihold Éjszakája (Noc punog miseca), vagy a világsztárok koncertjei várják.
A város ugyanakkor a műemlékek és a kulturális örökségek tisztelőit is leveszi a lábáról, legyenek azok bár művészek, turisták vagy a város egyszerű polgárai. Zadarban számos sétálóutca található; a fényesre kopott utcaköveken tett séta során egyszerre ismerhetjük meg a város múltját, és tapasztalhatjuk meg jelenét. Az ódon falakkal övezett Zadar rengeteg kincset rejt, az ókorból, a középkorból és a reneszánsz korból egyaránt. A városban emellett számos kortárs műalkotás is megtalálható, például az egyedülálló Tengeri Orgona, és A nap dicsérete (Pozdrav Suncu) nevű installáció.
Ez a páratlan építészeti örökség a város hosszú története során halmozódott föl; a város arculatán nemcsak a történelem pusztításai, hanem a nagy építkezések is nyomot hagytak. Mindegyik történelmi korból számos templom és műemlék maradt fönn, amelyek a legkülönbözőbb építészeti stílusok jegyeit viselik magukon. Közülük mintegy 70 a történelmi városközpontban található; a város többi részében pedig, a szűkebb és a tágabb értelemben vett környéket is beleértve, csaknem 600 műemléképület található. Zadarban számos ókori, ókeresztény és kora középkori rom is található.
A város központjában egy lépést sem tehetünk anélkül, hogy valami jelentős műemléképületbe ne botlanánk; ilyen például az 1. században épült római forum, a 9. században épült Sveti Donat-templom, amely nem csupán a város jelképe, de egyben a legismertebb horvát középkori bazilika is, a 12. században épült, román stílusú, szépen felújított Sveti Krševan-templom, az 1105-ben épült Sveta Marija-harangtorony, a 13. században épült Sveta Anastazija-katedrális, a 16. században épült Nemzeti tér a Városházával és az őrökkel, a várost övező erőteljes, 16. századi várfalak a két nagy kapuval, valamint a Három kút tere, az Öt kút tere, és persze a sok-sok palota, villa és más műemlék. Az ókori Zadar szabályos négyszög alakú alaprajzzal rendelkezett.
Az alaprajz meghatározó elemei – az ókori városok hagyományos városszerkezetének megfelelően – a Cardo és a Decumanus nevű főutcák voltak, amelyek észak-déli, illetve kelet-nyugati irányban haladtak, és a római katonai táborok, a castrumok szerkezetét utánozták.
(c) pixabay
A Sveta Marija templomban, pontosabban a hozzá tartozó kolostorban egy állandó egyházművészeti kiállítás tekinthető meg, amely a „Zadar város aranya és ezüstje” címet viseli, s amely Horvátország egyik legértékesebb kiállításának számít. A 8 korszerűen felszerelt kiállítóterem összesen 1200 m2-es területén a zadari arany és ezüst mellett a 11. században épült, óhorvát Sveta Nediljica-kápolna helyreállított belső területét is megtekinthetik a látogatók, emellett számos kéziratot, szobrot, hímzést, kárpitot, domborművet stb. is láthatnak.
A bemutatott a 8. és 18. század közötti időszakból, a város eseménydús történelmének különböző korszakaiból származnak. Zadar egyébként elsősorban a középkorban számított fontos kulturális központnak. Az ereklyetartók, kelyhek, szobrok, képek és hímzések mind-mind magukban hordozzák készítőik örömét-bánatát, reményeit, szenvedéseit és hitét. Ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset a bencés rendi apácák őrizték meg az utókornak, egyes kiállítási darabok (csipkék, aranyszálakkal hímzett templomi kárpitok) pedig az ő kezük munkái.
A zadari Ókori Üvegmúzeum nemcsak Horvátországban, de az egész világon kuriózumnak számít. A múzeumban egy több mint 2000 darabos, különféle ókori üvegtárgyból álló gyűjtemény tekinthető meg. A tárgyak az i. e. I. század és az i. sz. V. század közötti időszakból származnak. Ezeket a különleges antik üvegtárgyakat Zadar, Nin, a Velebit lábánál fekvő Starigrad és a Benkovac mellett elhelyezkedő Asseria területén találták. Érdekesség, hogy a múzeum raktárhelyiségeiben további kb. 2000 üvegtárgyat tárolnak. A múzeum összesen 2575 négyzetméteres területén a kiállítótermek mellett szakkönyvtár, konferenciaterem, üvegfúvóműhely és ajándékbolt is helyet kapott.
Az 1832-ben alapított Régészeti Múzeum Horvátország második legrégebbi múzeuma, valamint Közép-Európa egyik legrégebben alapított hasonló intézménye. A múzeumban római kori emlékek, az őskőkorszakból, az újkőkorszakból és a fémkorszakból származó prehisztorikus régészeti emlékek, valamint a 7-12. századból származó maradványok tekinthetők meg, amelyek nagy része Horvátország anyagi és szellemi örökségéhez kapcsolódik. A múzeumban állandó kiállítás, restaurátor- és preparálóműhely és könyvtár is található. Ezen kívül a Nini Régiség Múzeuma és a Benkovaci Néprajzi Múzeum is ennek az intézménynek a keretei között működik.
Zadar egyik megkerülhetetlen látványossága a Tengeri Orgona, amely az emberi alkotóerő és a tenger, a hullámok, a dagály és az apály erejét egyesíti. A pihenés, az elmélkedés és a beszélgetés ideális helyszíne, s mindehhez kitűnő zenei aláfestést kínál „a természet zenekara”. Az újonnan épült óceánjáró-kikötő mellett található orgona a partszakasz lépcsőzetes kialakításáról ismerhető fel, a célja pedig az, hogy az emberek minél többet sétáljanak a part adott szakaszán, és minél többet sétáljanak le a tengerhez. A Tengeri Orgona már nem sokkal elkészülte után Zadar szimbólumává vált. Nemcsak a helyiek látogatják nagy lelkesedéssel, de rövidesen a Zadart és környékét bemutató túraútvonalaknak is kihagyhatatlan része lett.
A városban azonban egy másik kihagyhatatlan látványosság is található. Ez A nap dicsérete (Pozdrav Suncu), amely szintén a Tengeri Orgona tervezője, Nikola Basic építész munkája. A Nap dicsérete című installáció háromszáz darab többrétegű üveglemezből áll, amelyet egy 22 méter átmérőjű körben helyeztek el, egy szintben a tengerparti sétány kövezetével. Az üveglemezek alatt fény hatására feltöltődő lámpák találhatók, amelyek a természettel való kommunikációt jelképezik, akárcsak a Tengeri Orgonánál; csak míg a Tengeri Orgonánál a kommunikáció a hang alapján, A Nap üdvözlésénél a fény révén történik.
„A világ legszebb naplementéje” alatt a körbe épített világítóelemek bekapcsolnak, és különösen szép fényjáték jelenik meg rajtuk, amelynek villódzása a hullámok és a tengeri orgona hangjának ritmusát követi. A Nap Üdvözlése installációt körülvevő gyűrűn látható nevek és számok Szent Krševan Zadarban készült, és 1964-ben az oxfordi Bodleian Library könyvtárban megtalált naptárából származnak. Az 1292-ben vagy 1293-ban kelt naptár a világ egyik legrégibb hasonló dokumentuma, és valószínűleg az első olyan, amelyen a csillagászati adatok arab számokkal szerepelnek. A naptári rész mellett, amely az ünnepeket és a szentek neveit tartalmazza, a naptár egy csillagászati részt is tartalmaz, amely a nap efemeridáit, az égitestek koordinátáit, s az egyes megadott síkoktól, irányoktól és pontoktól való szögtávolságait tartalmazza.
Mindenki, aki valaha is ellátogat Zadarba, végig fog sétálni a város „ütőerén": a Kalelargán, amely egykor Zadar főutcája volt. Bár az utca hivatalosan a Široka ulica nevet viseli, a hétköznapi használatban és a különféle hivatalokban még mindig „Kalelarga"-ként emlegetik.
A Kalelargán való sétát a Petar Zoranić téren, a római városkapu és a colona mellett érdemes kezdeni. Az utóbbi egy római oszlop, amelyet a 18. században a Fórumról szállítottak a jelenlegi helyére. Ezek közvetlen közelében fekszik a Sveti Šime-templom és a Fejedelmi palota és az Elizabeta Kotromanić utca is, amelyen a 15. században a lovas alkát tartották.
Idáig a Narodni téren juthatunk el, amely körül már a középkorban kiépült a város új központja az egykor Városházával (13. század - 1565.), a Városőrséggel (1562.) és a Városi tanácsházával (1934.).
A zadariak számára a Kalelarga jóval több, mint egy utca a sok közül. Igazi kultuszhely, mi több, a város egyik szimbóluma, amely felidézi a szép emlékeket és a nagy pillanatokat – az egykori barátságok és szórakozás, a körmenetek, a népünnepélyek, és az első szerelmek színhelye. Zadariak generációinak szerelmei kezdődtek és értek véget a Kalelargán.
A zadari városi piac meglátogatása valamennyi érzékszerv számára különleges élményt nyújt. A zadari piac a környék egyik legautentikusabb, legszínesebb vásári forgataga.
Zadarban szálláshelyek nagy választéka várja a látogatót. Akár szállodáról, akár hostelről, magánszállásról vagy kempingről legyen szó, mindenki megtalálhatja nálunk azt a szálláshelyet, ami neki a leginkább megfelel. A városban három kiválóan felszerelt vitorláskikötő is található. Zadar, szépsége és tagolt tengerpartja miatt, a vitorlásturizmus egyik legnépszerűbb központja Horvátországban. A szigetcsoport 24 nagyobb és 300 apró szigetből és zátonyból áll.
Zadartól alig félórányira is számos izgalmas látnivalót találunk. ott van például a történelmi Nin városa, ahol királyokat koronáztak a középkorban. A város mellett már vagy ezer éve működik egy sólepárló is. A Nini Riviéra ideális a gyerekes családok számára, itt található a legtöbb homokos tengerpart a környéken.
A város másik végén kezdődik a Biograd riviéra, amely a strandolók mellett a hajósok és vitorlázók kedvelt helye. Innen indulnak például a hajók a védelem alatt álló Kornati szigetcsoportra. Itt található ugyanakkor a legnagyobb horvát témapark, a Funpark Biograd. A közeli Vrana tó a legnagyobb horvátországi édesvizű tó, a madármegfigyelők paradicsoma.
Ha valaki erre jár, ne hagyja ki az első ránézésre kietlennek tűnő Pag szigetet, amely különleges csipkéiről és juhsajtjáról híres.
A tavak és a folyók, a hegyi levegő és a magasság kedvelői kirándulásokat is tehetnek, hiszen a közelben három természeti park – a Telašćica, az Észak-Velebit és a Vransko-tó –, valamint öt nemzeti park – a Paklenica, a Plitvice, a Kornati, a Krka és a Velebit – is található. A választék nagy – az erdei sétáktól a hegymászáson és a vadvízi evezésen át egészen a vitorlázásig.
A kis Molat sziget ideális egy igazi bennfentes tipp. Mindössze 220 lakosa van, három kis faluban. A csaknem 23 négyzetkilométeres sziget többi részét luc- és fenyőerdők, sziklás öblök és kristálytiszta tenger jellemzi. A félreeső strandokon az utazók hallgathatják a tenger lágy hangját. De a Molat különösen alkalmas a vitorlázás szerelmeseinek. A Földközi-tenger szigetére egyszerűen komppal juthat el Zadarból.
A mint egy háromezer éves múlttal, gazdag kulturális örökséggel és számos nevezetességgel büszkélkedő Zadar egyik védjegyének számítanak a barkajoli nevű bárkások (lat. Barcatores), akik kis bárkáikkal már a 14. századtól, az időjárási viszonyoktól függetlenül biztosítanak hű utasaiknak összeköttetést a városi kikötő két végpontja között.
A bárkázás hagyománya a középkorba nyúlik vissza, amikor a Zadari kommuna némely polgárainak engedélyezte, hogy - meghatározott díj fejében - bárkáikkal utasokat szállítsanak a városi kikötőben. Napjainkban a jellegzetes piros színű bárkákban, melyek kicsinyített másai nemrégiben a város emléktárgyává is avanzsáltak, a velencei gondolásokhoz hasonlóan állva evező „ladikosok” biztosítanak összeköttetést a városi kikötő két vége között. Noha az út hosszú, jobban mondva rövid, hiszen a 71 méteres távot másfél perc alatt lehet leevezni, a bárkával való utazás a város elkerülhetetlen turisztikai attrakciójává vált. Aligha akad olyan Zadarba látogató turista, aki elmulasztana egy hajókázást a 21. század eme egyedülálló evezős gályás bárkájával.
Napjainkra már alig maradt néhány bárkás, míg a múltban az I. Világháború idején űzték a legtöbben, pontosan 21-en ezt a foglalkozást. Ekkortájt két asszony is bárkázott, míg férjeik a harctéren voltak. A bárkázás egyébiránt családi hagyomány, amely nemzedékről nemzedékre száll néhány családban, és modern korunk megannyi kihívása ellenére is sikerült fennmaradnia.
A barkajoli szolgáltatásait a turistákon kívül a diákok, az áruszállítók, a kereskedők, s mind azok igénybe veszik, akiknek napjában többször is be kell menniük a város központjába. A gyalogos közlekedés „menetidejéhez” képest ugyan is 15 percet is megspórolhatunk, ha a város egyik végéből bárkával utazunk a központba.
Hálájuk és tiszteletük kifejezéseképpen a város vezetői immáron több mint 30 éve hagyományosan újévkor vendégül látják a bárkásokat, s az elmúlt nyolc évben különféle támogatásokkal is ösztönözték tevékenységüket.
Horvátországban két évvel ezelőtt „Zadari barkajoli” címmel dokumentumfilmet is készítettek a bárkásokról, melynek forgatókönyvírója és egyben rendezője Tanja Kanceljak volt.
|
Értékeld te is!