Az Isztria-félsziget belsejében, Pula és Pazin között fekvő Svetvinčenat gyönyörű, reneszánsz főteréről és impozáns várkastélyáról híres, amely az egész Isztria egyik legszebb és legépebben fennmaradt vára

Grimani-Morosini várkastély

A helyén álló első erődítményt még a 13. század elején építették, de a későbbi századok során többször lerombolták, majd újjáépítették. Többször változtak tulajdonosai is, a porecsi püspök, a Castropola, a Morosini és a Grimani családok.

Első nagyobb átépítését 1485-ben neves velencei építészekkel a későbbi velencei dózse Pietro Morosini végeztette reneszánsz stílusban. Mai formáját 1589-ben nyerte el amikor Marino Grimani a velencei Scamozzia és Campagne építészek tervei szerint egy tűzvész után teljesen újjáépíttette.

A vár négyszög alaprajzú, északi oldalán két kerek és délkeleti sarkán egy négyszögletes saroktoronnyal. A három emeletes kétszárnyú várpalota a várúr és a várkapitány lakrészeivel és a kiszolgálóhelyiségekkel a délnyugati részen található. Innen lehetett ellenőrizni a vár négy bejáratát. A lőréses falakon belül teljes hosszúságban ácsolt védőfolyosó futott körbe az őrség számára. A kapukat a felvonóhídon kívül leereszthető rács is biztosította. A déli főkapu felett a Grimani di San Luca család címere látható, mely megegyezik a község mai címerével. A vár falain belül volt a községi elöljáró lakása, a fegyver és lőszerraktár is.

A 19. században a Grimani család a várat a püspökségnek adta, majd a 20. század elején a község tulajdona lett. A II. világháború idején az épület még egyszer leégett.

Placa tér

Svetvinčenat központi tere a Placa reneszánsz, arányosan összhangban levő épületeivel egyedülállóan kellemes látványt nyújt az ide látogatóknak. A teret északról a várkastély tornyaival és a palotával, keletről a plébániatemplom, délnyugatról a 18. századi árkádos városi loggia, a többi oldalon a 16. századi reneszánsz lakóépületek sora veszi körül középen az 1808-ban faragott kövekből épített városi ciszternával. A tér volt a közösségi élet színtere. Itt tartották a vásárokat, az egyházi ünnepeket, de sokszor tapodták ellenséges hadak is, velenceiek, franciák, osztrákok és olaszok, melyek nyomot hagytak a kövekben.

Reneszánsz templom

 Az egyhajós plébániatemplom a Placa keleti oldalán áll. A 16. század elején épült reneszánsz stílusban helyi faragott kövekből, hármas tagolású, rózsaablakos homlokzattal. Négyszög alaprajzú, félköríves szentéllyel, déli oldalán sekrestyével. Az északi oldalon álló, a szentélyhez kapcsolódó 24 méter magas harangtornyában három harang található.

A templomnak öt márvány oltára van, a velencei iskolához tartozó mesterek által festett oltárképeivel. Különösen értékes a Szent Viktória oltár Szűz Máriát, mint a szeplőtelen fogantatást az angyalokkal, Szent Sebestyénnel és Szent Rókussal ábrázoló képével, ifjabb Palma mester alkotása, valamint a Grimani építtette főoltár az angyali üdvözlettel, Giuseppe Porta más néven „il Salviati” alkotásával. A templomban őrzik Szent Viktória 1669-ben Rómából hozott ereklyéjét. 

Szent Vince középkori templom

A falu északnyugati részén a temetőben áll Szent Vince tiszteletére szentelt temploma. Ez volt a falu középkori plébániatemploma, mely a 12. században épült, első említése 1178-ban történt. Eredeti formájában maradt fenn az egyhajós épület a három, félköríves apszissal.

Belső falait három rétegben freskók díszítik, melyek között Ognobenus Trevisanus mester 13. századi bizánci hatást tükröző alkotása a legkiterjedtebb isztriai román stílusú falfestmény ciklus. A freskók legfelső rétege a 14. század végén és a 15. század elején készült. Ide tartozik két apostolképmás és az északi fal oltárkép töredékei a szentek és a donátor ábrázolásával. A többi freskók a Bibliából vett jeleneteket (Ábel áldozata, az angyali üdvözlet, Mária látogatása, keresztrefeszítés stb.) és a szentek életéből vett jeleneteket (főképpen Szent Vince életéből) ábrázolnak.

Remete Szent Antal gótikus templom

A 14. században épült gótikus stílusú templom kis harangtornya a 18. században épült. Az oltár felett álló Szent Antal szobor helyi mester alkotása a 14. századból.

Szent Rókus késő reneszánsz templom

A falu északnyugati részén álló templom 1622-ben épült késő reneszánsz stílusban, a középkori isztriai épületek jellegzetes formájában.

Szent Katalin gótikus templom

A falu keleti bejáratánál áll Szent Katalin tiszteletére szentelt templom a 14. században épült gótikus stílusban. Kis harangtornyát 1704-ben építetté. Belsejét 15. századi freskók díszítik.