Split – Diocletianus palotája

Split Horvátország déli részének egyik legfontosabb városa. Számos kultúrtörténeti kincsét az UNESCO védi, nem véletlen, hogy a város a világörökséglistán is megtalálható. Közülük is kiemelkedik a több mint 1700 évvel ezelőtt épült Diocletianus palota, amely Split szívében található.

Split

Split a Fölközi-tenger északi partjának legmelegebb részén, az Adria-part közepén helyezkedik el. A várost a közeli Jadro és Žrnovnica folyó látja el vízzel. Az enyhe klíma és az évi 2700 napsütéses óra miatt télen is igazi oázis, ahol szélcsendben lehet élvezni a napsugarakat.

A régió ipari, egyetemi és gazdasági központjaként szolgáló város „zöld szíve” a félsziget nyugati részén fekvő Marjan hegy. Itt egy nagy parkerdő található, ahol nyugodt, csendes sétákra nyílik lehetőség a tengerparti fenyvesek alatt, távol a város zajától.

A büszke splitiek szerint az ő városuk a legszebb az egész világon. Valóban, Európa legnaposabb városa feledhetetlen látványt nyújt. Az antik palota maradványai békésen megférnek a későbbi korokban épült házakkal, a szubtrópusi és mediterrán növényzet, a pálmák és az agávék koszorújában.

Az örökifjú Split, ez a mediterrán temperamentumú város nyaranta még inkább felpezsdül, hiszen a legkülönbözőbb nemzetiségű és anyanyelvű turisták érkeznek a világ minden tájáról. A legtöbben turistaként vagy átutazóként érkeznek az Adria keleti partjának legfontosabb légi és tengeri csomópontjába. Azokat, akik maradnak, számos látványosság várja. Ilyen például a hosszú spliti tengerparti sétány, amely nyugatról, a Marjan parkerdőből indul, végighúzódik a buja zöld növényzettel borított Sustipan-félszigeten, elhalad az antik palota falaival és kávézókkal szegélyezett Riva mellett, majd a város szívében lévő homokos strandon, a Bačvicén ér véget. Nappal a horvát nemzeti sportnak számító picigin kedvelői zarándokolnak ide, éjszaka pedig a szórakozni vágyó fiatalok kedvenc találkozóhelye.

Azok, akik a város kulturális értékeire kíváncsiak, vegyék az irányt a palota felé. Különösen figyelemre méltó a palota bejáratának és falainak maradványai, a Sveti Dujo-harangtorony, a Peristil és a palota pincéiben berendezett múzeum. A paloták, a katedrálisok, a spliti utcák, terek, múzeumok és galériák mellett érdemes felkeresni a Splittől nem messze fekvő antik város, Salona maradványait, a Klis nevű középkori várat, amely az észak felől érkező hódítókkal szemben védelmezte Splitet.

Diocletianus-palota

Split első lakosa Gaius Aurelius Valerius Diocletianus római császár volt, aki 293-ban éppen ebben a kedves kis völgyben építtette fel fényűző, mintegy 30 000 négyzetméteres nyári villáját. Visszavonulása után ebben a villában töltötte mindennapjait. A viharos évszázadok során a villa helyén hamarosan egy város épült. Ide települtek át a közeli Salona lakosai az avarok és a szlávok elől menekülve.

A városban, amely rövidesen túlnőtt az egykori császári palota falain, számos uralkodó váltotta egymást – a 10. században a horvát királyok uralma alá tartozott, ezután a magyarok, majd a velenceiek vették át az irányítást, majd a franciák, végül pedig az Osztrák-Magyar Monarchia.

A Diocletianus-palota ma is a város szíve – itt zajlanak a város legfontosabb eseményei, és a városlakók hétköznapi életében is kitüntetett szerepet játszik.

Az antik épület nagyszerű állapotban fennmaradt maradványai, a hozzájuk épített késő középkori épületrészekkel együtt rendkívül értékes régészeti és kultúrtörténetei komplexumot alkotnak, 1979-ben felvették az UNESCO világörökség-listájára.

A palotát számos „importált” díszítőelem ékesíti: egyiptomi gránitoszlopok és szfinxek, olaszországi márvány és a márvány-tengeri Prokonésszosz szigetéről származó, kőből faragott díszítőelemek. Bár a palotát elsősorban lakóépületnek szánták, a kialakítása erősen emlékeztet a római katonai táborokéra. Négy bejárattal rendelkezik: három közülük a szárazföld, egy pedig a tenger felé néz. 

A palotakomplexum semmilyen korábbi antik építészeti alkotáshoz nem hasonlítható, amely az épület sajátos funkciójának és elhelyezkedésének a következménye. A palota a késő római építészet különleges példája. Ebben az időszakban a formák gazdagsága és a látványossága került előtérbe, szemben a korábbi korszakok klasszikus kimértségével és letisztultságával. A palotában Diocletianus császár 316-os halála után sem szűnt meg az élet – ezután az épület a császári család száműzött tagjainak nyújtott menedéket. 

A palota életének kulcsfontosságú momentuma volt Salona eleste, amikor a város elűzött lakossága a palotában talált menedéket a szláv hódítók elől. Ekkor kezdődik az új város, Split élete. A középkorban, a XII. és a XIV. század között új építészeti fejlődésnek lehetünk tanúi, amikor a római épületek maradványai és az addig szabadon lévő utcák és tornácok helyére középkori kőházakat építettek. A császári mauzóleumot keresztény katedrálissá alakították. Ekkor kezdődik a román stílusú Sv. Dujam-harangtorony építése is. 

Megközelítés

A Marjan-hegy lábánál fekvő város – az autópályán haladva – három és fél-négy órás autóútra fekszik Zágrábtól. Splitet a Rijekából vagy Dubrovnikból közlekedő partmenti hajójáratokkal, a szigetekről közlekedő kompokkal, de akár Olaszországból is megközelítheti; az olasz városok ugyanis gyors- és komphajójáratokat is indítanak Splitbe. A spliti repülőtérről naponta több járat is közlekedik Zágrábba és az európai nagyvárosokba. Splitből vonattal is tovább utazhat az ország északi felébe és Európa más tájaira – akár autójával együtt is.