Raslina

Raslina Šibenik közelében, Dalmácia középső részén, a Krka tóvá szélesedő alsó folyásának, a Prokljana-tónak a nyugati partján fekszik.

A Magyar Királyság része volt, majd 1409-ben László nápolyi király Dalmáciával együtt százezer aranydukátért eladta Velencének. Raslina évszázadokig velencei uralom alatt volt.

1457-ben említik először Szent Mihály tiszteletére szentelt templomát, mely valószínűleg ennél sokkal előbb épült.

1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott.

A település az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború során teljesen felégették.

Prokljana-tó (c) pixabay

A közeli kis Stipanac-szigeten középkori templomocska romjai láthatók. 1980-ig egy római vízvezeték boltíve is látható volt itt, amíg egy tűzoltó repülőgép vízibombájával meg nem semmisítette. Apály idején egy több mint egy kilométer hosszú, egészen a szigetig érő ókori töltés maradványa bukkan ki a víz alól. A Prokljana-tónak ez az egyetlen szigete, hosszúsága 110 méter, szélessége 60 méter és mindössze 3 méterrel emelkedik ki a tengerből.