A Lika Gospić-i Múzeumhoz tartozó Nikola Tesla Emlékközpont a nemzetközi hírű nagy tudós, Nikola Tesla születésének 150-ik évfordulója alkalmából nyitotta meg kapuit Smiljanban.
Tesla életútja ugyan is ebben a Smiljan nevű falucskában vette kezdetét, amely a tudós ihletéül szolgált az általa a későbbiekben zseniális találmányokká kifejlesztett első felfedezői kísérletekhez. A Tesla szülőházában berendezett állandó kiállítás egy eleddig alig felhasznált dokumentációs anyagot is tartalmaz. A neves feltaláló életútját és lángelméjét képek, szöveges- és hanganyagok illusztrálják. A modern technológia segítségével az idelátogatók magul is időutazást tehetnek Tesla életén, és az általa megélt koron át.
A házon át folydogáló patakon helyezték el a Tesla által kifejlesztett vízturbinát, míg a két platform között úszkáló robothajó makett a rádióhullámokkal történő távirányítást hivatott példázni. A komplexumban Tesla több mint 900 szabadalma kerül ily módon bemutatásra.
Az emlékközpont keretein belül egy bemutatóterem, egy szuvenírbolt és egy játszótér is helyet kapott, mely utóbbi játékszerei is Nikola Tesla találmányait idézik.
A Központban megtekinthető a Tesla életét bemutató félórás dokumentumfilm.
Az Emlékközpont tematikus parkján belül a tudós szülőháza, egy gazdasági épület, valamint a Péter és Pál Szent Apostolok-templom helyezkedik el.
Nikola Tesla 1856.07.10., Smiljan (ma Horvátország) - 1943.01.07., New York (New York állam) szerb-amerikai elektrotechnikus és feltaláló.
A ma Horvátország területén található Smiljanban született szerb nemzetiségű szülők gyermekeként. A grazi és a prágai műegyetemen tanult. Grazban ismerte meg a Gramme-féle dinamót, amely fordított irányban villanymotorként működött. Kidolgozott egy váltóáramú meghajtást, később Budapesten fogalmazta meg a forgó mágneses mező elvét, ez lett a váltóáramú gépek alapja, majd indukciós motort tervezett. Ezek voltak a váltóáram első hasznosítási kísérletei.
Apja halála miatt nem fejezte be az egyetemet, anyai nagybátyja, a pomázi Mandics Pál vette magához. 1880-82 között Budapesten dolgozott a Ganz-gyárban, itt megismerkedett Puskás Ferenccel, Tivadar öccsével, aki a magyar távírószolgálatnál szerzett neki állást. 1882-ben a párizsi Continental Edison Companynál, Puskás Tivadarnál vállalt munkát, 1883-ban valósította meg indukciós motorját.
1884-ban Amerikába utazott, s Edisonnál kapott állást, de eltérő szemléletük miatt hamarosan elváltak útjaik. 1885-ben George Westinghouse, a vasúti légfék feltalálója, a pittsburghi Westinghouse Electric Company vezetője megvásárolta Tesla váltóáramú dinamóinak, trafóinak és motorjainak szabadalmi jogait. Ekkor nagy verseny indult Edison egyenáramú szisztémája és a Tesla-Westinghouse-féle váltóáramú rendszer között, ez az utóbbi győzelmével végződött.
Ezután vállalatot alapított, de főleg árnyfényképezőkkel kísérletezett, mint később Wilhelm Röntgen. A szénszálas izzót, az elektromos rezonanciákat, a világítás lehetőségeit is kutatta. Bemutatóin a saját testén átvezetett árammal próbálta eloszlatni a váltóárammal kapcsolatos félelmeket.
1891-ben feltalálta a róla elnevezett tekercset, amelyet ma is használnak a rádiókban és tévékben. Az évben amerikai állampolgárságot kapott. Tesla 30 ezer Hz-es generátort épített, az ezzel működtetett ívlámpák zümmögése megszűnt, fényük egyenletesebb lett.
Róla nevezték el a nagyfeszültségű és nagyfrekvenciájú váltakozó áramot, amelyet az elektroterápiában alkalmaznak, ezt a Tesla-féle transzformátorral állította elő. 1893-ban a chicagói világkiállítás kivilágítását az ő rendszerével oldották meg. A siker nyomán kapott megbízást a Niagara-energiarendszer kialakítására, 1896-ban már az ő erőműve látta el energiával Buffalo városát. 1898-ban távirányítással kormányzott hajót mutatott be.
1899-ben Colorado Springsben felismerte, hogy a Föld vezetőként használható, s bizonyos frekvenciákon érzékenyen reagál az elektromos rezgésekre. 40 kilométer távolságból, vezeték nélkül működtetett 200 villanyizzót, és 40 m hosszú mesterséges villámokat keltett, felhasználva az ionoszféra energiáját.
Egyszer úgy vélte, hogy sikerült más bolygókról származó jeleket fognia, de emiatt a tudományos világ kinevette őt. 1900-ban New Yorkban Pierpont Morgan pénzembertől kapott 150 ezer dollárból adótornyot épített Long Islanden, amellyel az egész világot be akarta sugározni képekkel és hírekkel. A hitel fejében átengedte szabadalmai jogainak 51 százalékát. Morgan visszalépése miatt azonban terve nem valósult meg.
Ezután turbinákkal foglalkozott, de pénz híján ezen elképzelései sem valósultak meg. Olyan távirányítású repülőt tervezett, amely 2000 km-re tud eljuttatni egy robbanószerkezetet. 1915-ben elterjedt, hogy Edisonnal közösen Nobel-díjra jelölték. Ez a hír hamisnak bizonyult, ami nagy csalódást okozott neki, de 1917-ben megkapta az Amerikai Villamosmérnökök Egyesületének legmagasabb kitüntetését, az Edison-érmet.
1934-ben John Scott-díjat kapott. Javasolta, hogy a kiöregedett csatahajókat áramfejlesztőként hasznosítsák - ez az ötlete meg is valósult.
Halála után zárolták írásait, az amerikai kormány számos, katonailag is hasznosítható ötletére rátette a kezét. Hozzáférhető vázlatait ma is sokan tanulmányozzák. Jegyzeteit, modelljeit a belgrádi Tesla Múzeumban őrzik.
A tudóst Szerbia és Horvátországi is saját szülöttének vallja. Horvátországban van a szülőhelye, de apja szerb ortodox lelkész volt. Bár mindössze egyetlenegy napot töltött Szerbiában, a hamvait tartalmazó urnát a belgrádi Tesla Múzeumban mutogatják. Tetejébe Horvátország születése idején a Habsburg Birodalom része volt, és a német anyanyelvű személyi okmányában "osztrákként" szerepel. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a horvátok a délszláv polgárháborúban (1992-1995) lerombolták Tesla gospici szobrát, mert a tudós szerb származása miatt az akkori Horvátországban "kegyvesztetté" vált. Ezzel szemben a horvát parlament 2014 áprilisában Tesla-emléknappá és nemzeti ünneppé nyilvánította születésnapját, július 10-ét.
Szülőfalujában ma emlékközpont mutatja be életét és munkásságát.
|
Értékeld te is!