Honestae Vallis apátság

A Honestae Vallis nevű középkori ciszterci apátság alapjain épült egykori jezsuita rezidenciát 1721 és 1735 között, egy templomot és állandó lakhelyül szolgáló részt – várat is magában foglaló barokk épületkomplexumként emelték a jezsuiták Kutjevóban.

A Honestae Vallis (Kutjevo) ciszterci apátság 1232-ben, a magyarországi Zirci apátság leányintézményeként alakult Szlavóniában – az általa telepített szőlők a mai napig meghatározzák a vidék borkultúráját.

A Pozsegától mintegy 23 kilométerre északkeletre fekvő Kutjevóban 1232-ben alapított Honestae Vallis de Gotho (magyarul: Becsületes Völgy) ciszterci apátság a Clairvaux-i filiáció tagjaként a magyarországi Zirci apátság leányintézménye volt.

A szerzetesek az akkoriban Európa-szerte jellemző ciszterci gyakorlat szerint szőlőket telepítettek a vidéken, amelyek a mai napig művelés alatt állnak, és Kutjevót Szlavónia egyik legfontosabb borvidékévé tették. Az apátságot az 1521-es (más források szerint 1529-es) török támadás után feloszlatták és lerombolták; 1689-ben I. Lipót császár a birtokot Ivan Babić zágrábi kanonoknak adományozta, aki címzetes apátként vette birtokba. 1698-tól jezsuiták telepedtek le a helyszínen egészen 1773-ig, ők építették a mai, a ciszterci kolostor romjaira emelt épületegyüttest. A kolostortemplom, amelyet a Boldogságos Szűz Máriának szenteltek, a mai napig áll.

1882-ben Vjenceslav Turković és Franjo Türk vásárolta meg a birtokot, és fejlesztette jelentős borászati üzemmé – ez a hagyomány alapozta meg a mai Kutjevo borászat máig működő pincészetét.

Kutjevóhoz fűződik a Mária Terézia és Trenk báró románcáról szóló legenda is. Eszerint ők ketten az éj leple alatt találkozgattak a borospincében és miután a szolgáknak azt az utasítást adták, hogy ne zavarják őket, a kutjevói boroktól megmámorosodott párocska egy egész héten át ki sem tette a lábát a borospincéből.