Csáktornyai Öregvár

A Zrínyi-vár vagy Öregvár, amely a Habsburg Monarchia ezen részének fejlődésében kiemelt szerepet játszott Zrínyi családról kapta a nevét. A várban írta Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelmet.

Első ízben a 13. században, mint Csák Demeter gróf által alapított erőd bukkan fel. A vár első formájában egy árokkal övezett lakótorony lehetett, síkvidéki mocsárvár volt. A vár gyakran cserélt gazdát, akik folyamatosan átalakították. 

A vár 1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett. A Zrínyiek uralma alatt a város és a vár is nagyot fejlődött. A várat sokszög alakúra építették át és olaszbástyákkal erősítették meg. A reneszánsz várpalotában a Zrínyiek királyi pompa szerint éltek. Itt írta Zrínyi Miklós költő a Szigeti veszedelmet és itt is hunyt el 1664. november18-án egy vadkanvadászat közben kapott halálos sebe miatt máig tisztázatlan körülmények között. Itt szervezte haláláig a Habsburgok, illetve törökök elleni felkelést. 

A vár külső védelmi falakból és a Horvátországban egyedülálló módon téglából rakott bástyákból áll össze négyszögletes palotává. Mai kinézetét az 1743-ben itt uralkodó Althan család idején nyeri el, akik a reneszánsz Zrínyi palotát monumentális barokk várkastéllyá alakítják át.

1791-től Csáktornya urai a Festetichek lettek, akik lakókastélyként használták, majd a 19. században cukorgyárat alakítottak ki benne, egészen 1923-ig, amikor a helyi iparkamara vette meg az épületet.

Egykoron parkja egészen az innen több kilométerre lévő és a Zrínyiek családi kriptájának helyt adó Šenkovec településig terjedt. Az Öregvár körüli zöld terület neve Zrínyi sétány. Ma a Muraközi múzeum működik falai közt. Itt látható a szigetvári hős töredékes sírlapja.