Naarden

Különösen madártávlatból látszik a spanyol stílusú, csillag alakú erődítmény. Az erőd múzeumában többet megtudhat az erődítményről és a földalatti kazamatákról. A vendégek séták során megcsodálhatják az évszázados erődítményeket.

Naarden 1350 körül épült fel jelenlegi helyén, miután korábbi települését a 14. században, a Holland Grófság öröklési háborúiban lerombolták. Stratégiai fekvése – Amszterdam keleti irányból érkező egyetlen szárazföldi bejárati útjának védelmére – idővel az ország egyik legfontosabb erődített városává tette. 1572-ben, a nyolcvanéves háború idején a spanyol csapatok elfoglalták a várost, és a megadás ellenére 700 lakost mészároltak le – ezt az eseményt a holland történelem "naardeni vérengzésként" (Bloedbad van Naarden) tartja számon.

A ma is látható, hat bástyás, dupla vizesárokkal körülvett csillag alakú erődrendszert nagyrészt a francia hadmérnök, Vauban tervei alapján építették 1675 és 1685 között, majd az 1673-as ostrom után tovább erősítették. A levegőből nézve Naarden egy gigantikus hópehelyre emlékeztet, ezért a második világháború idején a szövetséges bombázók gyülekezőhelyeként használták. Hadtörténete ma él és virul, de nyugodtabb formában, köszönhetően a Holland Erőd Múzeumnak (Nederlands Vestingmuseum), amelyet 1955-ben alapítottak önkéntesek a Turfpoort-bástyán – a kazamaták vastag földrétege miatt a kiállítótermek nyáron hűvösek, télen melegek maradnak, itt mutatják be az erődépítészet történetét, a helyőrségi élet mindennapjait és a híres Holland Vízvonalat.

A város Grote Kerkje az ország legrégebbi templomai közé tartozik. Naarden erődvárosi funkciója egészen az első világháborúig fennállt; az utolsó helyőrség 1926-ban szűnt meg, az utolsó laktanyát pedig csak 1986-ban zárták be véglegesen. A várost egyébként 1811-ben maga Napóleon Bonaparte is meglátogatta, hogy szemrevételezze az erődítményrendszert.