Szalamisz

A görögök Szalamisznál legyőzték Xerxész hajóhadát i.e. 480-ban. A görög hajóhad szalamiszi győzelme a kétszeres túlerőben lévő perzsa hajóhad fölött vetett véget a perzsák égei-tengeri uralmának.

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához. Az Athéntól mintegy 16 kilométerre nyugatra elterülő sziget keleti partjainál lévő Ampelakiai-öbölben egy húsztagú régészcsoport végzett egy hároméves tudományos program keretében víz alatti kutatásokat 2016 végén.

Az öböl nyugati részén volt az ókori hellén Szalamisz kereskedelmi és valószínűleg haditengerészeti kikötője, amely a legközelebb esett az athéni városállamhoz Pireusz három kikötője után. Ez volt az a hely, ahol a görög városállamok egyesített hajóhadának egy része összegyűlt a K.r. 480-ban zajlott hatalmas csata előestéjén. A Szalamisz ősi kikötőjére való utalások fellelhetők két ókori görög földrajztudós, Szkilakosz és Sztavronasz munkáiban.

Az öböl három részén találtak elsüllyedt régiségeket, amelyek a tengerszint váltakozása által hol előbukkannak, hol elmerülnek az öböl vízében. A sekély vízben kikötői építmények, sáncok, és különböző épületek nyomaira bukkantak.

Euripidész barlangja

Az Athéntól délre lévő Szalamisz szigetén a régészek azonosították azt a barlangot, ahova Euripidész, a Kr.e.
485/480-406 között élt híres görög drámaíró, vonult vissza, hogy művein dolgozzon.

A barlang sziklapárkányán, amely fölött az Euripidész név van kőbe vésve egy athéni füles edény, egy feketére lakkozott "szkifosz" maradványait is megtalálták, számos más tárggyal együtt. Az ásatásokat vezető régész szerint ez a felfedezés egyértelműen bizonyítja, hogy a barlangot valóban látogatta a híres drámaíró.

A Szalamiszon született Euripidész, Aiszkhülosz és Szophoklész mellett az ókori Görögország három legnagyobb drámaírójának egyike. A neki tulajdonított drámák között olyan remekművek szerepelnek mint a Médea, a Trójai nők, vagy az Elektra. Ami a sziklafalba vésett feliratot illeti az minden valószínűség szerint egy fogadalmi felirat, amely arra utal, hogy egyfajta "Euripidész-kultusz" is létezett a drámaíró kedvenc helyén. Azon ritka és az ókorban szinte egyedülálló esetről van szó, hogy bizonyossággal azonosítható egy olyan hely, amely a korszak egyik legnevesebb személyisége magánéletének színtere volt.