Koufonisia

Koufonisia a Kis-Kükládok apró szigetpárja Naxosz és Amorgosz között – tömegturizmustől érintetlen, kristálytiszta vizű strandjai és a szomszédos Kérosz-sziget ókori Kükládi szentélye teszi különlegessé.

A Kis-Kükládok (Iraklia, Schoinusza, Donusza és Koufonisia alkotta szigetcsoport) legnépszerűbb tagja a Felső- (Ano) és Alsó-Koufonisziból (Kato) álló szigetpár, amelyek nevüket a sziklák között kialakult természetes "üreges" medencékről kapták. A szigetek régészeti leletei – köztük egy XIX. századi ásatás során előkerült, hárfást és fuvolást ábrázoló kükládi márványszobrocska – a korai bronzkorig (Kr. e. 3000–2000) nyúlnak vissza.

A szomszédos, ma lakatlan Kérosz-szigetecske pedig a régészek szerint a Kükládok egyik legkorábbi, Délosznál is régebbi vallási zarándokhelye lehetett – 2018-as ásatások itt hatalmas teraszfalakat és épületmaradványokat tártak fel.

A középkorban a szigetek a kalózok kedvelt búvóhelyei voltak, 1830-ban csatlakoztak a független görög államhoz.

A ma mindössze egyetlen településsel (Chora) rendelkező Felső-Koufonisziból gyalog vagy kerékpárral járható be a sziget, kilenc strand füzére (köztük a leghíresebb, Pori) sorjázik a parti sétaút mentén, míg az Alsó-Koufonisziba csak vízitaxival lehet átjutni, ahol barlangokkal és sziklás öblökkel tarkított, vadregényes partvonal várja a látogatókat.