» Görögország » Epirusz
Kassope (ógörögül: Κασσώπη, latinul: Cassope) ókori görög város romjait a Zalongo-hegy déli lejtőjén, az epiruszi Kamarina falu közelében találjuk, mintegy 550–650 méteres tengerszint feletti magasságban. A lelőhely Prevezától körülbelül 20 km-re északra, a tengerparttól 8 km-re helyezkedik el, és ma Görögország egyik legjobban megőrzött hippodamoszi rácsos alaprajzú városának számít.
A várost a Kr. e. 4. század közepén alapították a Kasszópaioszok – a theszprótok egyik ágának népe –, akik korábban kisebb, megerősítetlen falvakban éltek, és synoikismos (több kisebb település egyesítése) révén hozták létre az új fővárost. A város fénykora a Kr. e. 3. századra esett, amikor nagyszabású középületek épültek. Kassope saját pénzt is veretett, és az Aitóliai Szövetség tagja volt. Virágzásának Kr. e. 168–167-ben Aemilius Paulus római hadvezér hadjárata vetett véget, aki elfoglalta és feldúlta a várost. A végső elnéptelenedés Kr. e. 31-ben következett be, amikor Augustus a Aktioni csata győzelme után megalapította Nikopoliszt, és annak feltöltése érdekében kényszerrel áttelepítette Kassope lakóit az új városba.
A régészeti terület kiterjedése figyelemre méltó: a városfalak teljes hossza mintegy 2800–3000 méter, a falak vastagsága 3,2–3,5 méter volt. A városszerkezetet körülbelül 20, egyenként 4,2 méter széles párhuzamos utca tagolta. A polgári negyed legfontosabb emlékei közé tartozik az agora (kb. 100×80 méteres terület), a Prytaneion (a végrehajtó tisztviselők igazgatási székhelye) és a Katagogeion – a legjobb állapotban fennmaradt középület –, amely egy belső udvar köré szervezett, 33×30,3 méteres vendégfogadó épület volt, ahol érkező vezéreket és külföldi vendégeket szállásoltak el. A városfalon kívül helyezkedett el a nagy színház, amelyet sziklás lejtőre építettek, és egyszerre 6000 nézőt fogadhatott be; innen páratlan kilátás nyílt az Ambrakiai-öbölre. A városon belüli kisebb Odeon a zenei és politikai összejövetelek helyszíne volt. A várostól 200 méterre keletre állt egy templom, amelyet a Kr. e. 4. században emeltek, és a polis hivatalos istennőjének, Aphrodite Kassopaiának szenteltek.
Az első modern kori felméréseket William Martin Leake angol régész végezte 1805-ben. Rendszeres feltárások 1952 és 1955 között Sotiris Dakaris görög régész vezetésével zajlottak, majd 1977 és 1983 között a Joanninai Egyetem és a Német Régészeti Intézet közös projektje folytatta a munkát Dakaris, Wolfram Hoepfner, Konstantina Gravani és Ernst-Ludwig Schwandner irányítása alatt. A leletanyag egy részét a Joanninai Régészeti Múzeumban őrzik.
|
Értékeld te is!