Orlík-tó várai

ORLÍK KASTÉLY

A kastély nevét (melynek jelentése „sasfiók”) fekvésének köszönheti: a Moldva folyó völgye felett magasodó sziklán áll, és fejedelmi külsejével ma is lenyűgöző látványt nyújt az Orlík-tó felett. A négy épületszárnyból és az azok által körülfogott várudvarból álló kastély mai neogótikus külsejét a 19. század közepén nyerte el. A Schwarzenberg család által fényűzően berendezett belső terek nagyszerűen bemutatják a 19. századi nemesi családok életmódját. A második emeleten található dísztermek a csehországi empire stílus talán legszebb példái; a Teska-terem faragott kazettás mennyezete és a Lovagterem igen figyelemreméltóak. A tárlatvezetés keretében megtekinthetjük továbbá a trófeafolyosót, a vadászfegyverek páratlanul gazdag gyűjteményét és a kastélykönyvtárat is. A kastélyt egy nagy kiterjedésű angolkert veszi körül, amely a Schwarzenbergek családi sírhelyének is otthont ad.

Érdekességek:

1954 és 1961 között a kastély alatt felépült az Orlík-víztározó. A víz felduzzasztása előtt az 1950-es években fontolóra vették a kastély lebontását is, mivel a szikla, amelyen áll, ekkor már meglehetősen erodált volt, és attól tartottak, hogy a vízoszlop 60 méterrel történő megemelése felgyorsítaná a folyamatot. Végül a sziklát betonnal megerősítették és a kastély ma is áll. A kastély megmenekülésében nagy szerepet játszott a Cseh Turisták Klubja is, akik intenzíven lobbiztak Orlík fennmaradása mellett, hiszen egy rendkívül népszerű kirándulóhelyről volt szó. Az 1962 óta működő víztározón hajóközlekedés is üzemel.

ZVÍKOV VÁR

Az Orlík-víztározó felett magasodó egykori királyi székhelyet gyakran a cseh várak királyaként szokták emlegetni, és a csehországi kora gótikus építészet egyik legszebb ékkövének tartják. A várról szóló első írásos említés 1234-ből származik, de valószínűleg még ennél is korábban épült. A cseh királyok elsősorban pihenőhelyként használták, illetve többször őrizték itt a koronázási ékszereket is. A szokatlan kialakítású, a földszinten és az emeleten is árkádos folyosókkal övezett, ötszögletű várudvarral, valamint falfestményekkel gazdagon díszített szobákkal rendelkező belső királyi palotát várfalak és kapuk bonyolult védelmi rendszere veszi körül. A Přemysl család kihalását követően a várat elzálogosították. Eleinte a nagyhatalmú Rožmberk család birtokába került, de igazi virágkorát a Švamberkek alatt élte, amikor átépítették és gazdag díszítést kapott. Az Eggenbergek, majd később Schwarzenbergek a várat csak a birtok igazgatásának központjaként használták. A vár állapota ennek következtében leromlott és egy része össze is dőlt. Napjainkban a vár ingyenesen látogatható. Bejárhatjuk a királyi palota pincéit és felső szintjét, megcsodálhatjuk a késő gótikus várkápolna falfestményeit és a Zvíkovi Sirató Mestere néven ismert 16. századi művész által készített oltárt, illetve gyönyörködhetünk a Moldva és az Otava folyók összefolyásában a vár tornyából.

Érdekességek:

A vár legrégebbi fennmaradt épülete a Hlízová-torony, amelynek keletkezését 1230 körülre teszik. Négyzetes alaprajzú, 20 m magas, a falainak vastagsága 3,5 m. Jellegzetes formáját a 44 réteg durván megmunkált, gumó formájú kőtömbnek köszönheti, erről kapta a nevét is (a hlíza szó jelentése „gumó”).