České Budejovice

"Á, sör!" - gondolják sokan a Budweis név hallatán. Ez igaz - Dél-Csehország legnagyobb városa világhírű róla. A Budweis (csehül: Ceske Budejovice) azonban a sör mellett még többet is kínál. A városnak nagy régi városközpontja van, amelynek szíve a központi piactér. Néhány árkádos ház a középkorból származik, a közelben pedig a püspöki rezidencia és a domonkos kolostor - a város legrégebbi épülete - is található. A zöldben való pihenéshez ideálisak a parkok, amelyek ma a régi városfalak helyett a városközpontot veszik körül.

A Budejovicky Budvar (Budweiser Budejovice) sörgyár a cseh "nemzeti kincsek" közé számít, az ország negyedik legnagyobb
sörgyára, és az egyetlen, amely állami tulajdonban van, nemzeti vállalatként működik.

A Budweiser Budvar márka nemzetközi szinten is nagyon ismert és közkedvelt, a világ 77 országába exportálják. A Budvar teszi ki a cseh sörkivitel 20 százalékát. A sörgyár termelésének 61 százalékát értékesítik külföldön.

Dominikánus kolostor

A dominikánus kolostor Ceské Budejovice, s egyben Dél-Csehország egyik legrégibb épségben fennmaradt műemléke. A kolostor alapjait az írásbeli dokumentumok tanúsága szerint 1265-ben rakták le.

IV. Károly német-római császárt és cseh királyt, valamint fiát, IV. Vencelt is ábrázoló freskót találtak Dél-Csehországban.    A nagy történelmi és művészeti értékű falfestmény, amelyet a Ceské Budejovice-i dominikánus kolostor felújítása közben fedeztek fel, az első elemzések szerint a 14. század végén keletkezett, s úgy cseh, mint európai vonatkozásban is rendkívülinek tekinthető. IV. Károlynak és fiának képmása eddig ugyanis csak a karlstejni vár freskóiból és néhány korabeli krónikából volt ismert. Ceské Budejovice eddig az egyetlen királyi város, amelyben a német-római császárt megörökítették.

Történelmi források szerint IV. Károly 1378. május elején járt az akkori szabad királyi városban, ahol a korabeli Európa számos fontos személyiségével találkozott.

Nagyon valószínű, hogy a freskó megszületését ez a találkozó ihlette. A nagyméretű egyházi kép, amely a kolostor úgynevezett keresztes folyosóján található, Szűz Máriát ábrázolja, ahogy szétterített palástjával védi a korabeli fontos társadalmi személyiségeket, akik között IV. Károly és fia is látható.

IV. Károlyt és fiát a fejükön lévő királyi korona alapján azonosították. Később összevetették őket a Karlstejn várában lévő freskókkal, s ma már a kutatók biztosak abban, hogy kiket ábrázol a nagyméretű falfestmény.

Lóvasút

A Ceské Budejovicét és az ausztriai Linzet összekötő lóvasút 1828-ban nyílt meg, és nemcsak az akkori Habsburg birodalom területén volt az első ilyen közlekedési eszköz, de az egész európai kontinensen is. Az első négy évben azonban csupán a 62 kilométeres Ceské Budejovice-Kerschbaum szakasz volt üzemben, de 1832-től kezdve az egész 129 kilométeres vasút Linzig. A korabeli források szerint az út átlagban 14-15 órán át tartott.

A mai szemmel nézve apró vasúti kocsit két, egymás mögé befogott ló húzta, amelyeket az egyes állomásokon pihentekre cseréltek. A Ceské Budejovice-Linz lóvasút egészen a 1870-es évek elejéig volt üzemben, mígnem átadta helyét a korszerűbb gőzmozdonyoknak.

Európa Kulturális Fővárosa

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a csehországi jelöltek közül České Budějovice viselheti 2028-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet.