Húsvéti piacok Karintiában

A húsvéti vásárok Karintia legfontosabb tavaszi követei közé tartoznak. A standokon hagyományos osztrák termékekkel kedveskednek a látogatóknak.

Karintiában a húsvéti készülődés java Nagyhéten zajlik már. Virágvasárnap szentelni viszik a gyerekek a hosszú seprűvé kötött barkaágakat a templomokba. A tájnyelven „pálmabokornak” hívott ágakra édességet és sósperecet aggatnak, de nassolni csak mise után szabad. Ez a hagyomány főleg Felső-Karintiában kedvelt mind a mai napig, és ehhez az is hozzátartozik, hogy a megszentelt ágakat földbe dugják vagy otthon a feszület alá állítják, hogy elhárítsák a balsorsot a háztól.

Nagycsütörtök viszont zöldbe borul a hagyományos ebéddel, a pirított burgonyás-tükörtojásos spenóttal. A hithű karintiaiak nagycsütörtök este eljárnak az „utolsó vacsorához” szentelt misére, majd három napig hallgatnak a harangok. A gyerekeknek a hagyomány szerint azzal magyarázzák a csendet, hogy ekkor repülnek Rómába a harangok. Ebben az időszakban, mindenekelőtt a nagypénteki körmeneten fa kereplővel helyettesítik a harangjátékot. Karintiában oly nagy jelentősége van a kereplésnek, hogy az UNESCO még a világ eszmei kulturális örökségébe is felvette azt.

Nagypéntek szigorú parancsolású böjtnap, bár a konyhákban már pazar illat terjeng, hiszen már készülnek a túlnyomórészt konyhaművészeti jellegű húsvéti hétvégére. Megfőzik a sonkát és a kolbászkákat, festik a tojást és sütik a helyi kuglófot. A karintiai húsvéti kuglóf minden más csemegénél fontosabb rész az ünnepnek és a húsvéti uzsonnának. A kelt tésztacsemegét olvasztott vajjal, mogyoróval, mazsolával és egy csipetnyi rummal készítik. A húsvéti uzsonna kalóriadús és ízletes a füstölt kolbásszal, a tormás marhanyelvvel és a tarkára festett keménytojásokkal. A főzéshez azonban kitartó önmegtartóztatás kell, hiszen Nagypénteken még böjt van.

Nagyszombaton korán kell kelniük a fiatal fiúknak a faluban, mert ekkor szentelik meg a templomban a tüzet. A tüzet hosszú huzalokon pörgetett, izzó tapló formájában viszik haza a fiatalok. A tűz egykoron arra szolgált, hogy befűtsék vele a kályhát, amin a húsvéti sonka fő; ma már a húsvéti asztal gyertyáinak meggyújtására szolgál.

Húsvét vasárnapján egész Karintiában látványos húsvéti tüzek gyúlnak. Igazán különleges módon őrzik ezt a szokást a Hochosterwitz vár lábánál található falucskában, Gösselingben: a húsvéti tűz meggyújtása után a fáklyahordók a Dienstl-birtok előtt sorakoznak fel, keresztet formálnak, majd meglengetik a fáklyáikat - így kérve Isten áldását. A különleges hangulatú szokás régi hagyományra tekint vissza, amelyet a falu idősebbjei generációk óta örökítenek át a fiatalokra. Természetesen az üdülővendégek is fáklyát ragadhatnak és részt vehetnek a húsvéti tűz gyújtásán.

A húsvéti hagyományok a húsvét hétfővel sem érnek véget, Aki tényleg szeret és tud is futni, részt vehet Közép-Karintiában a Négy hegy futamon a nagypéntek utáni második pénteken: ennek résztvevői éjfélkor indulnak a Magdalensberg hegyi mise után a bő 50 kilométeres távon négy hegyen át a Lorenziberg csúcsára.

Húsvéti piac Klagenfurtban, a Neue Platz-on

Húsvéti piac Villach