Festung Hohensalzburg

Festung Hohensalzburg, azaz Hohensalzburg vára Közép-Európa legnagyobb, teljesen épen fennmaradt erődítménye.

A több mint 900 esztendős építmény története a pápa és a király közötti konfliktus, a püspök kinevezés jogáért folytatott invesztitúraharc idejére nyúlik vissza. A pápához hű Gebhart érsek 1077-ben a fennhatósága alá tartozó területen három védővárat emeltetett, Hohensalzburg, Hohenwerfen és Friesach várait. Gebhart védelmi rendszerét később I. Konrád (1160-1147) tökéletesítette.

A 15. és 16. században, a Salzburg tartományt és várost is sújtó, ún. "Magyar háború" és a parasztlázadások időszakában az érsekek Hohensalzburg várában kerestek menedéket. Ekkortájt nagyobbították meg a palotát és ekkor létesítették a háborús fegyverek, eszközök tárolására szolgáló raktár (Zeughaus), valamint az élelmiszerkészletek tárolására szolgáló raktár (Schüttkasten) épületeit.

Az erődítményt Leonhard von Keutschach (1495 - 1519) érsek uralkodása alatt nagymértékben kibővítették, ekkor nyerte el máig változatlan külsejét. Az átalakítások a vár belsejét is érintették: az Arany Terem és az Arany Szoba falait csodálatos gótikus faragásokkal és festményekkel díszítették. Az 58 felirat és "répás címer" Leonhard von Keutschach érseknek állít emléket. Ugyancsak rá emlékezetet a vár szimbóluma, a mancsai közt répát szorongató oroszlánnal.

Hohensalzburg várának egyik utolsó fontos változása a hatalmas "Khuenburgbastei" bástya építése volt.

Hohensalzburg erődjét meglehetősen hosszú fennállása alatt egyetlen ostromlójának sem sikerült bevennie. A vár sok éven át működött védő erődítményként, időnként a hercegérsekek rezidenciájaként, de ha kellett kaszárnyaként és börtönként is használták. Például itt tartotta fogva öt éven át, egészen 1617-ben bekövetkezett haláláig Wolf Dietrich hercegérseket unokaöccse és követője a trónon, Markus Sittikus.

1816-ban a várat elvették az érsekségtől, állami kezelésbe került. 1861-ben erődítmény státusát is megszüntették.

Napjainkban Hohensalzburg vára egész évben látogatható, a nyaranta rendezett nemzetközi Sommerakademie kurzusain a világ minden részéről érkező művészek adnak itt egymásnak randevút.

Legfontosabb látnivalók: a középkori hercegi szobák, a várudvarok, a védőbástyák, Rainer-múzeum (az egykori salzburgi "házi ezred" emlékhelye), Marionettmúzeum, multivíziós bemutató, Alm-passzázs. A belső terek: galéria, kínzókamra, kilátótorony. Különös figyelmet érdemel a "Salzburger Stier" (jelentése: "salzburgi bika"), a világ utolsó fennmarad késő gótikus orgonáinak egyike.

A Vármúzeumban láthatjuk a vár történetének és a középkori várak életének emlékeit. Továbbá megtekinthetők még római kori érmék, kerámiák és falmaradványok, egy középkori fűtőberendezés, román stílusú árkádok, fegyverek, páncélzatok, kínzóeszközök, a várbeli konyha teljes felszerelése, régi katonazenekari hangszerek.

A belső termek és a kilátótorony megtekintéséhez audioguide is van.

Marinettmúzeum: Marionettek a világhírű salzburgi Marionettszínház gyűjteményéből. Mozart Varázsfuvolájából, A muzsika hangja előadásból. Jelenetek Salzburg történetéből, pl. a vár és a parasztfelkelés, hajózás a hercegérsekek idejében, Mozart utazásai, hellbrunni vízijátékok. Fotópont, múzeumi bolt és sok más.

A várba kétféleképpen juthatunk be, siklóval (Festungsbahn), mely a Kapitelplatzból nyíló Festungsgasséból indul, és gyalogosan a Festungsgassén indulva a várba vezető szerpentinen négy nagy kapun keresztül.

A várba közlekedő siklóvasút

Ausztria legrégibb rögzített pályás kötélvasútja (1892-ből). Völgyállomás: 437 m, hegyi állomás: 536 m, pályahossz: 200 m. 

Látogatási infók

Egész évben nyitva, májustól szeptemberig: 8:30-tól 20 óráig.
Árak: All inclusive (vonattal és hercegi szobával): felnőttek 18 euró, gyerekek (6-14) 6,80 euró.