Eisenstadt / Kismarton

Burgenland fővárosa, Eisenstadt (Kismarton) a Lajta hegység lábánál fekszik. Közel 14790 ezer lakosával Ausztria legkisebb tartományi fővárosa.

A jórészt műemlékvédelem alatt álló történelmi belváros a város szíve. Több ezer látogató érkezik naponta a sétáló utcába kirakatokat nézegetni, bevásárolni vagy egy jó kávé mellett kikapcsolódni. Számos kávéház, étterem, üzlet és szórakozóhely teszi Kismartont a hozzátartozó Lajtaszentgyérggyel és 

LÁTNIVALÓK

Kismarton egész egyszerűen elbűvöl különleges hangulatával. Érdemes megnézni az Esterházy-kastély mellett, a Hegyi templomot (Bergkirche), a Szt. Márton Dómot vagy a kastélyparkot – az egykori barokk kertet, amelyet az 1800-as évek elején építettek át angol tájparkká, a felújított üvegházaival.

Egyházmegyei Múzeum. 1980 óta a Ferences kolostor második emeletén található Kismartonban, olyan helyen ahol méltóképpen lehet szakrális témákat bemutatni. Az ezt követő években megteremtették az állandó gyűjteményt. A évenkénti időszakos kiállítások olyan témákat helyeznek előtérbe, mint a burgenlandi egyháztörténet és az egyházi kultúrtörténet, mint a zarándoklatok, a szentek tisztelete, az egyházi zene, az üvegablakok vagy a népi vallásosság.

2024. júniuásban a kismartoni Bergkirche épületébe költözött a számos magyar vonatkozású műkincset is őrző Egyházmegyei Múzeum. (részletek)

Esterházy-kastély. Eredete egy 13. századi várra nyúlik vissza, amelyet később újra és újra átépítettek, valamint bővítettek. Mára a kastély színvonalas kulturális rendezvények helyszíne, és betekintést ad az Esterházy hercegek főúri világába. (részletek)

Kastélypark.  A kastélypark a helyreállított Leopoldina templommal és az egykori Pálmaházzal (Orangerie) nagy értéket képvisel. Egyike a 19. század legjelentősebb tájparkjainak. (részletek)

Burgenlandi Bormúzeum. Ausztria legnagyobb bormúzeuma az Esterházy-kastély pincéjében több mint 700 tárgyat mutat be, egyebek között a legrégibb burgenlandi szőlőprést.

Városháza. Az 1560-ból származó épületet, miután a város szabad királyi város lett, 1648-ban átépítették. Az épület legrégebbi része a korai reneszánsz korszakból származik. Erre utal a főbejárat szögletes elrendezése is. Az egyemeletes, széles front két szélén köríves, középen négyszögletű erkély található, amelyet később barokk stílusban átalakítottak és vaskos tetőzettel láttak el. A freskókat 1926-ban fedezték fel, amelyek nagy valószínűséggel szintén a korai reneszánsz korból származnak és később a barokk stílusnak megfelelően átfestették. 1949-ben Rudolf Holzinger a régi minták alapján újra festette, ill. kiegészítette a freskókat. Az allegorikus nőalakok a legfőbb erényeket jelenítik meg: a hitet, a reményt, a szeretetet, valamint az igazságot, a bölcsességet, a bátorságot, a mértéktartást jelenítik meg. A középső erkélytől jobbra bibliai jelenetek láthatók. A szögletes erkélyen Kismarton címere és egy napóra látható.

Haydn-ház. A Kismartoni Haydn-ház – a nagy zeneszerző és muzsikus egykori lakóháza – ma múzeum. Joseph Haydn (1732 – 1809) 1766-ban lett az udvari zenekar vezetője, akkor vásárolta ezt a barokk házat, amelyben 12 évig lakott. Ma a ház autentikus színhelye az állandó kiállításnak, valamint az évente váltakozó időszakos kiállításoknak, amelyek 300 év zenei történetét mutatják be. A kiállításokat számos rendezvény, felnőtt és gyermekvezetés kíséri. (részletek)

Haydn-konyhakert. 1766-ban, amikor Kismartonba költöztek a lakóházzal együtt Joseph Haydn és felesége, Anna Aloisia egy konyhakerthez is jutott a városfalon kívül. Ebben a konyhakertben ma régi bölcsességek, receptek, barokk fűszer- és gyógynövények, virágok várnak arra, hogy újra felfedezzék őket. A kert csak vezetéssel tekinthető meg. (részletek)

Haydn-Templom. A “Szűz Mária látogatása” zarándoktemplom 1715 és 1803 között épült I. Esterházy Pál herceg tervei alapján. A herceg sajnos az alapkőletételt sem érhette meg, mert 1713-ban pestisben meghalt. A világ egyik legnagyobb templomából így csak a presbitérium készült el. Az oltárkép „Szűz Mária találkozása szent Erzsébettel” Stefan Dorfmeister 1797-ben készült festményének másolata. A mennyezeti freskó „Krisztus mennybemenetele”, két kismartoni festő, a Köpp fivérek Cristian és Wolfgang Köpp műve 1722-ből. A karzaton található a híres Haydn-orgona is 1797-ből. Haydn több miséjét mutatták be itt először. Az északi torony alatt található a Joseph Haydn méltó és hangulatos nyughelye a Haydn-mauzóleum.  Halála után Bécsben temették el. Földi maradványait 1820-ban szállították Eisenstadtba. 1954 óta nyugszik a mauzóleumban. (részletek)

Dóm. A Szent Márton plébánatemplom első említése az itt álló kápolnának az 1264-es oklevélben „capella Sancti Martini”. A mai templom alapítójának és építtetőjének Hans Siebenhirtert tekintjük, aki 1463-tól volt Eisenstadt zálogura. 1495-ben készült el a főhajó. A négyemeletes, nyeregtetős északi torony a saroktoronnyal 1520-ban, míg a déli torony sosem készült el. 1589-ben a tűzvész pusztította el a főhajót, amelyet 1628-29-ben építette újjá. 1904-ben, amikor a templomot gótikus elemekkel látták el, felújították a kórus boltozatát, a köríves ablakokat csúcsívesre cserélték és üvegfestményekkel látták el. 
A presbitérium alatti kripta 1716-ból származik, amikor Matthias Marckhl volt a plébános és egészen 1962-ig itt temették el a püspököket. A Családi kápolnában található az egykori mellékoltár kép „A győzedelmes Boldogasszony”, amelyet Michael Angelo Unterberger festett 1747-ben.  A templom mellett egykori temető áll. Az ún. „csontházat” 1501-ből 1804-ben szüntették meg. 1952-ben kívülről és belülről is felújították a templomot. 2002-2003-ban Paul Iby püspök a dóm átalakítása mellett döntött. Az új koncepció a gót építészettől a jelenkorig ível, anélkül hogy a lenyűgöző építészet elvenné a lélegzet erejét.

Ferences templom és kolostor. A templomot és a kolostort a Haydn-Gasse-ban 1386-ban Kanizsai János egri püspök alapította. 1529-ben a ferences templomot a törökök elpusztították. 1629-ben Esterházy Miklós gróf a lakompaki ütközet után építtette újjá a templomot barokk stílusban. 1630-ban szentelték fel Szent Mihály arkangyal tiszteletére adták át a már 1625-ben megalakult ferences rendnek. A templom belsejében szép reneszánsz oltárok találhatók olasz mesterektől, gazdag stukkódíszítéssel ugyanebből az időből.  A karzaton a 18. századi ún. Haydn-orgonák egyikét is megcsodálhatják. A pillantásunkat biztosan a rokokószószék vonja magára 1752-ből. A reliefek Szent Ferenc hal- és madárprédikációit jelenítik meg. A kolostor 2. emeletén található az Egyházmegyei Múzeum, amelyet 1981-ben egy időszakos kiállítással nyitottak meg. A kolostor keleti részén található az Esterházy család kriptája. A kripta neogótikus stílusban épült, háromhajós oszlopcsarnokkal, a soproni Storno Ferenc munkája. A kriptát 1856-57-ben tovább bővítették. Nem látogatható.

Kórháztemplom a Haydn-Orgonával. Az Irgalmasok Kórháza templomát valószínűleg 1739-ben egy régebben itt álló kápolna helyett építtette Esterházy Antal herceg. A barokk templom Szent Antalnak lett felszentelve. A templom az Irgalmasok Kórháza épületegyüttesének része és annak délnyugati sarkán található. A templom külső falán tábla emlékeztet az alapítóra, Esterházy Antal hercegre. A főoltárkép 1768-ból származik. A szentségtartó felett a szent család képe látható, gazdagon faragott keretben. A jobb oldali mellékoltáron Szent János Isten színe előtt, a bal oldalin pedig Szent Magdolna és a kereszt látható. Figyelmet érdemel még a szépen kovácsolt rács a templom alapítójának, Esterházy Antal hercegnek a címerével 1740-ből. A templomtorony eredeti hagymakupoláját a 20. század elején csúcsosra cserélték. 1949-ben a templomot renoválták és új freskókkal látták el. 1965-ben a torony visszakapta az eredeti hagymakupolás formáját. A templomban található az ún. Haydn-orgonák egyike.

Tűzoltó Múzeum. A múzeum a burgenlandi tűzoltóság hagyománygazdag történetével foglalkozik, amelyet gazdag gyűjteménnyel mutat be. A gyűjteményben a tárgyak között kéziratokat, sisakokat, kitűntetéseket, gőz- és kézi tűzoltó eszközöket találunk 1753 és 1901 között, valamint az első tűzoltóautót 1930-ból. (részletek)

Burgenlandi Tartományi Múzeum. Az állandó kiállítás a burgenlandi történelem, kultúra és identitás számos „kincsét“ mutatja be. Burgenland természeti értékeitől (geológia, biológia) az emberi tevékenységen keresztül (arheológia, művészet, történelem, néprajz, gazdaságtörténet, kortörténet) ível ami bemutatásra kerül, így kínálva összefogó képet Burgenland fejlődéséről és a körülvevő pannon térségről a kezdetektől máig. (részletek)

Tartományi Galéria. A galéria változó kiállítások formájában mutatja be a kortárs képzőművészetet. (részletek)

Osztrák Zsidó Múzeum. Az Osztrák Zsidó Múzeum egy történelmi jelentőségű épületben kapott helyet Kismartonban az egykori Judengassén, ahol több mint 250 éve a zsidó hitközség telepedett le. (részletek)

Zsidó temető / Zsidónegyed. A régi zsidó temető a 17. században a zsidónegyed közelében létesült. A temető hamarosan kicsinek bizonyult, ezért közel hozzá alakították ki az újat. A náci időkben a temetőt részben lerombolták, a sírköveket pedig a páncélosvédelem kiépítésére használták fel. 1945 után a temetőket rendbe hozták és a sírköveket újra felállították. Az egykori zsidónegyed maradványai ma is láthatók. Így maradt meg néhány ház kapuboltozatán a korsók, amelyek a leviták törzsére emlékeztetnek. A „Sabbat-lánc” 1875-ből származik. A szent pihenőnapon, szombatonként zárták le a lánccal az utcát. A zsidónegyed központi része a két temető. A régebbit 1679 és 1875 között használták, az újabb temetőt pedig 1875-től.

Kishöflány (Kleinhöflein) a város nyugati szélén fekszik, bortermelő hely kb. 1000 lakosa van. A dombon álló, már messziről jól látható késő gótikus temploma a 15. századból származik és Szt. Vidnek szentelték. Kishöflány évente június végén, július elején a társasági élet középpontjává válik – akkor rendezik meg ugyanis a Borász Búcsút, amelynek során tíz napon át kóstolhatjuk a helyi borászok jobbnál jobb borait.

Kishöflányi plébániatemplom. A kishöflányi városrész egyik dombján emelkedő plébániatemplomot Szent Vitusnak szentelték, és nevét már 1464-ben okiratban említették. Román és gótikus stílusjegyeket hordoz. 1797 és 1942 között ebben a templomban állt a „régebbi Haydn-orgona“, amelyen Joseph Haydn számos miséjét is bemutatta. Az orgonát Mertin professzor felújította, és 1976 óta a Burgenlandi Tartományi Múzeum aulájában ismét lehet játszani rajta.

Lajtaszentgyörgy (St. Georgen) az a hely, amit Magyarországon Villányhoz hasonlíthatunk. Számos Heurige teszi az 1280 lakosú helyet egész Ausztriában ismertté. A Heurige, olyan speciális családi borkimérés, amely csak bizonyos időszakokban tart nyitva pl. minden második hónapban 2 hétre, nem pedig egész évben. Alacsony árai, jó borai és egyszerű, ízletes ételei miatt közkedvelt vendéglátási forma Ausztriában. Lajtaszentgyörgy jelképe az ún. Attila-kő, egy római sírkő a Krisztus utáni első évszázadból.

Lajtaszentgyörgyi plébániatemplom. Bár bizonyos, hogy a település lajtaszentgyörgyi részében már 1300-ban is volt egy román stílusú templom, a krónikák plébánosról csak 1437 körül tesznek említést. Feltételezhető, hogy a Szent Györgynek szentelt templom az érett középkorban épült. Az „Utolsó ítélet“ és „Mária megkoronázása“ című két falfestmény 1623-ban készült. A hagymakupola az augusztinusok egykori kolostoráról (Joseph Haydn-Gasse) került át. A Mária-oltáron Storno Ferenc soproni művész Szűz Máriát ábrázoló képe látható.