Az első világháború emlékei a Dolomitokban

CORTINA D'AMPEZZO (részletek)

Olaszország hadüzenetére, Cortina d'Ampezzo-t elhagyta az osztrák hadsereg, amely az 1800-as évek végén létesített erődítményekkel rendelkező védelmi vonal mentén vonult vissza, amelynek fő támaszpontja a Passo Valparola-nál levő Forte Tre Sassi volt.

Az olasz hadsereg május 29-én foglalta el Cortinát. A Val Badia és a Val Pusteria felé történő előrenyomulás lassú és óvatos volt és a Passo Valparola-nál az osztrák védelemmel történő ütközetre csupán június 15-én került sor. A Forte Tre Sassi-t pár hét alatt harcképtelenné tette a Cinque Torri-nál elhelyezkedő olasz tüzérség, amely azonban az osztrák védelmet nem gyengítette meg.

Az 1915 egész nyarán át tartó olasz támadás hatástalan volt a védelmi vonal áttörésére. A Cengia Martini (Martini Ösvény), amely az azt elfoglaló zászlóalj parancsnokáról kapta a nevét, az osztrákoknak igencsak megkeserítette az életét. Innen ugyanis az olaszok fentről és megtorlás nélkül támadhatták géppuskákkal és kézigránátokkal a Valparola Hágónál lévő osztrák lövészárkokat. Ennek ellenére világos volt mindkét fél számára a hagyományos harci módszerek eredménytelensége, melyek teljesen hatástalanok voltak a szöges drótsövény és géppuskák által védett állások ellen. Így mindkét hadsereg az emberek és fegyverek számára, valamint a túléléshez szükséges menedék kialakítása érdekében, vájatokat alakított ki a hegyekben, átalakítva ezzel Lagazuoit a 20. század új várává.

Hamarosan rájöttek, hogy az egyetlen mód az ellenfél megerősített állásainak elfoglalására egy alagút ásása, mely az ellenséghez közel érve és robbanóanyaggal megtöltve a levegőbe röpíti őket. Öt "akna" robbant, négy osztrák a Cengia Martini ellen és egy olasz a Lagazuoi bevételéhez. A hegyen lévő még ma is látható kráterek és a hegy lábánál lévő két nagy kőhalom, melyek a világháború előtti fényképekről hiányoznak, ezeknek a robbanásoknak az eredménye. Az aknáknak sem volt tulajdonképpen sok értelme, mivel csak elhanyagolható taktikai előnyhöz juttatta mindkét hadsereget.

1917 októberében a caporettói osztrák-német offenzíva az olasz hadsereg Grappa és Piave vonalára történő visszavonulásához vezetett és következésképpen a dolomitoki front és a hegyek szívében létrehozott hatalmas létesítmények elhagyásához.

1. Első Világháborús Szabadtéri Múzeum (Piccolo Lagazuoi, Passo Falzarego)

A Lagazuoi Hegység jókora területét foglalja el 2.100 és 2.800 méter közötti magasságon. Különböző hosszúságú és erőfeszítést igénylő útvonalak teszik lehetővé az olasz és osztrák állások és alagutak megtekintését a Dolomitok egyik legszebb kilátással rendelkező sétánya mentén. Számos és bonyolult alagutak összessége teszi egyedivé ezt a múzeumot. Ezek mentén számos nyílás található, amelyek lőrések, ágyúnaszádok valamint szellőzőnyílások szerepét töltötték be és melyekből rendkívüli látvány nyílik a dolomiti tájra.

A legjelentősebb alagútakat újjáépítették és teljes biztonsában látogathatók: a csapatok elszállásolására, robbanóanyagok tárolására, a vájatok kialakítására használt légkalapácsok energiaellátását biztosító áramfejlesztő egységek elhelyezésére szolgáló barlangüregek tekinthető meg. Ezek közül néhányban szobákat rendeztek be múzeumi tárgyakkal és hang rekonstrukciókkal, melyek bemutatj?k a katonák mindennapi életét. A szabadtéri múzeum több útvonalon is felfedezhető, két klasszikus útvonal:

- A hegyivadászok útvonala, mely a Lagazuoi előhegy csúcsáról az olasz akna galéria mentén halad és, a dolomiti front történelmi helyszíneinek egyikén, a Cengia Martini-n jut a felszínre. A teljes útvonal (a Passo Falzarego-ig) kb. 2 óra alatt tehető meg, melyre hegyi túrákhoz megfelelő felszereléssel és az útvonal megvilágításához szükséges elemlámpával kell felkészülni. Sisak használata ajánlott még akkor is, ha hegymászásra jellemző nehézségekkel az útvonal nem rendelkezik, de elég nagy erőfeszítést igényel és veszélyes pontokat is tartalmaz.

- A Kaiserjäger útvonal az osztrákok által megszállt Lagazuoi hegyoldalhoz vezet. A hegycsúcsról egy gyönyörű kilátással rendelkező útvonal vezet lefelé, melynek során egy függőhídon is át kell kelni, hogy végül a Vonbank állás lövészárkaihoz érjünk. Az útvonal kb. másfél óra alatt megjárható, de hegymászó felszerelés szükséges és ajánlott a biztonsági kötél használata is a híd előtt nem sokkal lévő veszélyes útszakaszhoz.
A szabdtéri múzeum látogatása ingyenes. Autóval elérhető, nagy parkoló és nyilvános WC. Májustól októberig ajánlott a megtekintése. Elemlámpa és védősisak a helyszínen kölcsönözhető.

2. Cinque Torri/5Torri (Passo Falzarego)

A Cinque Torri egy egymás mellett elhelyezkedő hatalmas sziklás hegycsoport, mely - ahogy az a nevéből is kiderül - tornyokból álló sornak tűnik. Ezek a hegytornyok egy tágas erkélyről emelkednek ki, ahonnan a Dolomitok egyik legszebb 360°-os szögű kilátásában lehet gyönyörködni: elöl, egyik oldalról, a Croda da Lago és Averau hegység a másik oldalról az Első Világháború frontvonala a Sasso di Stria, a Lagazuoi és a Tofane hegységekkel. Távolabb Cortina d'Ampezzo, a Cristallo, a Sorapiss, az Antelao és a Civetta hegyek láthatók.

Az első világháború alatt a Cinque Torri-nál haladt a második olasz frontvonal, bonyolult rendszerű lövészárkokkal valamint tüzelőállásokkal és futóárkokkal, melyekből a kivételes helyzetének köszönhetően a tisztek kitűnő megfigyelés alatt tudták tartani a front Tofanétól a Sasso di Stria-ig terjedő teljes szakaszát. Castellettóval együtt ugyanis, egy kezdeti olasz stratégiai terv szerint, a Cinque Torri-nak kellett volna a fenti támaszpontot képeznie az alatta lévő Val Costeana ellenőrzése céljából. A hely kivételes földrajzi jellemzőinek köszönhetően a Cinque Torri-nál volt a Tüzérségi Parancsnokság főhadiszállása: a sziklás hegytömegek köré állítottak fel különböző a Sass de Stría, Piccolo Lagazuoi és a Castelletto osztrák állásai felé beirányzott ágyúkat. Pontosan a Cinque Torri tarackjai találták el és tették véglegesen harcképtelenné a Passo Valparola-nál lévő Tre Sassi Erődöt. III. Vittorio Emanuele Király többször is meglátogatta a háború ezen frontját és az itt harcoló olasz katonákat.

A Cinque Torri szabadtéri Múzeumának területe közvetlenül a 5Torri libegő hegyállomása mellett kezdődik és gyerekek által is könnyen járható utakon át vezet. A pár perc alatt vagy akár fél nap alatt bejárható útvonalak a tornyok között kanyarogva és szebbnél szebb kilátást nyújtva a turistának, történelmi dokumentumok és rajzok segítségével hitelesen újjáépített védőárkokhoz és az olasz parancsnokság barakkjához vezetnek. Végül pedig aki a tornyok függőleges falain, a híres sziklapályán felmászik, kivételes látványban lehet része. A Cinque Torri előtt enyhén lejtő zöld tisztások terülnek el, ahol meg lehet pihenni és ahol a gyerekek kedvükre játszhatnak. A terület menedékházainak tágas és napos teraszain kellemesen elfogyasztható az aznapi ebéd.

A terület több pontján vannak múzeumi kiállítások, ahol fegyverek és a katonák mindennapos tárgyai láthatók. Említésre méltó többek között egy 75 mm-es ágyúval és tüzérekkel felállított tüzérségi állás. Az összes útvonal mentén táblák találhatók, melyek történelmi információkkal látják el a turistát olasz, német és angol nyelven. Ezentúl rendelkezésre áll egy három nyelvű hangkalauz is. A szabadtéri múzeumba a belépés ingyenes. A három fő megtekintési útvonal:

- A hadiállások ösvénye. Az útvonal az eredeti futóárkok és lövészárkok mentén kanyarog, mely az újjáépített tüzérségi álláshoz, a front felé forduló megfigyelőkhöz valamint a tüzérségi parancsnokság barakkjához vezet. Az útvonalat könnyen járható és egyedülálló kilátással rendelkező utakon 30 perc alatt meg lehet tenni.

- A Tornyok megtekintése. Ez az útvonal az előző folytatása és a Tornyok mögött kanyarodva az alsó lövészárokhoz vezet ahonnan Cortinára nyílik kilátás. Innen lehet elérni a Cinque Torri Menedékházat, mely annak idején a Reggio Dandár parancsnokságának székhelye volt és ahol III. Vittorio Emanuele a frontra látogatásakor tartózkodott, és végül a légelhárító tüzérségi állást, mely a libegő hegyállomása előtt található. Időtartam: 2 óra.

- A Tó ösvénye. Ez a leghosszabb útvonal, melynek első szakasza egybeesik a hadiállások ösvényével, majd a lenti lövészárokhoz vezet és a védőárkok elérésével, melyek a völgyet a Tofana di Rozes-ig szelték át, az erdőnél köt ki. Fenyőfák és vörösfenyők között haladva érünk el a Bai de Dones tóig, ahol a 149 mm-es ágyú állások találhatók, majd a libegő völgyállomásához érve fejeződik be az útvonal.

5Torri autóval vagy a négyüléses 5Torri libegővel kényelmesen megközelíthető. Nagy parkoló. Ingyenesen látogatható, mely májustól októberig ajánlott.

3. Forte Tre Sassi (Passo Valparola)

Az újonnan létrejött Olasz Állam Val Pusteria és Valle dell'Isarco felé történő északi irányú támadásaival szemben az Osztrák-Magyar Monarchia az 1800-as évek végén nagy számú hadi erődítmény tervezett a Felső Cadore térségében. Az első erődítményeket 1884 és 1892 között építették a Tre Sassi-tól észak-keletre, Sesto, Landro és Prato Piazza területén. Csak később hozták azt a döntést, hogy elzárják a Passo Valparola-n lévő átjárót egy további erődítménnyel, a "Forte Tre Sassi-val".

A tényleges építését csak 1898 nyarán kezdték el. Az erőd két 80 mm-es hegyiágyúval rendelkezett, melyek dél felé néztek. Két 60 mm-es erődítményi ágyút pedig a Passo Falzarego irányába állítottak be. Egy forgó páncélozott kupola megfigyelési pontként és a harcok során pedig célzó pontként szolgált. Az ablakokon vasrácsok voltak és ezentúl erős acél ablaktáblákkal is be lehetett őket zárni. A szobákat öntöttvas kályhákkal fűtötték és petróleum lámpákkal világították meg. A vízszükséglet fedezését egyrészt a tetőről leeső esővíz begyűjtésével, másrészt pedig a Valparola Tóból való kiszivattyúzásával biztosították. Az alagsorban egy kis kripta volt három fülkesírral. Az erőd és a hozzátartozó "élelmiszer raktár" több mint 100 katonának tudott helyet adni.

1915. július 5-én megkezdődött az erőd olasz tüzérség bombázása, mely a Cinque Torri-nál sorakozott fel, 210 mm-es és annál kisebb méretű mozsárágyúkkal. Rögtön az első napon jelentős károkat szenvedtek, mivel a régi építmény falai nem tudtak a lövedékeknek megfelelően ellenállni. Mintegy 30 lövedék talált célba, melyből három teljesen beszakította a tetőt, ahogy az még ma is látható. A hadsereg nem volt képes további ellenállásra, sok halott és sebesült volt. Az erődöt rögtön el is hagyták.

Az Erőd ma egy masszív és elragadó építészeti műemlék nagy sziklatömbökből épült vastag falakkal. Az erődben található a Első Világháborús Múzeum. A front ezen szakaszáról maradt háborús emlékek, valamint a háborúba sodort hegyi népek történelmét elbeszélő fényképek és dokumentumok láthatók a kiállításon. A magyarázatok és a bérelhető hangkalauz olasz, angol és német nyelven áll rendelkezésre. Belépő: 5 euró/felnőtt és 2 euró/gyerek 6-10 év).

A Tre Sassi Erődhöz a Passo Falzarego-tól autóval két perc alatt el lehet jutni. Nagy parkoló. Az Erőd közvetlen közeléből a tágas, füves területtel körülvett Valparola tóhoz és a Valparola Menedékházhoz néhány perces sétával lehet eljutni.

SEXTNER DOLOMITEN (részletek)

Sexten Rotwand: Freilichtmuseum 1.Weltkrieg, az első világháború emlékeit bemutató szabadtéri múzem a Rowand kabinos felvonó hegyállomásától érhető el.

Monte Piana: az első világháborúban az osztrák-magyar monarchiabeli és az olasz hadtestek egykori frontvonalának árnyékában fekszik. A Monte Piana magasabb, számos védőárokkal barázdált térszínein szabadtéri múzeum került kialakításra.