Versailles-i kastély

A Versailles-i Kastély nemzeti birtoka közel 787 hektáros területen fekszik. Franciaország kiemelkedő turisztikai helyszíne, évente 15 millió látogatót vonz. A Versailles-i Kastély egyszerre királyi rezidencia, történelmi múzeum és nemzeti palota is.

Az egykori vadászkastélyból a Napkirály, XIV. Lajos (1638-1715) megbízásából Le Vau, D'Orbay, J.H.-Mansart, majd J.A Gabriel által épített Versailles-i palotaegyüttes Franciaország legkiemelkedőbb műemlékeinek egyike. Hatalmas parkjában található a Nagy és a Kis Trianon palota. A Versailles-i kastélyban ülésezett 1871 és 1879 között a francia Nemzetgyűlés, majd a Parlament.

Versailles története

Versailles viharos múltra tekinthet vissza. 1623-ban még csak szerény vadászpavilon volt, majd fokozatosan a mindenkori királyok pompázatos rezidenciájává vált. Az 1789-es polgári forradalom alatt kincseit részben megsemmisítették, de I. Napóleon még ott töltötte a nyarakat. Helyrehozataláért azonban még az utána következő Bourbon királyok, XVIII. Lajos és X. Károly sem tettek semmit. Végül 1830-ban Lajos Fülöp a nemzetnek ajándékozta azzal, hogy "váljon Franciaország minden dicsőségét bemutató" múzeummá. A dicsőség azonban egy ideig még késett.

A palota-együttes az 1871-es porosz-francia háború idején kórházként működött, majd I. Vilmos császár a tükörtermet választotta a második német birodalom kikiáltásának színhelyéül. Revansot a franciák 1919-ben vehettek, amikor ugyanebben a galériában írták alá a "Versailles-i szerződéseket".