Landsee-i várrom / Lánzséri vár

A Lánzséri-hegyek Természetvédelmi Terület (Naturpark Landseer Berge) területén található Csáva-patak völgye (Stooberbachtal) fölé magasodó landsee-i (lánzséri) várrom Közép-Európa egyik legnagyobb várromja, mely a kirándulók igen kedvelt úticélja.

Az eredetileg 1173-ban épült, majd 1612-ben az Esterházy-család tulajdonába került vár az osztrák-magyar térség határerődítményeként, menedékvárként, valamint a landsee-i birtok (közigazgatási értelemben is vett) központjaként fontos szerepet játszott egészen 1790-ig, amikor pusztító tűzvész áldozatává vált.

A 12. századi vár jelentős romjai a 627 m magas Várhegyen már messziről láthatók. Az épület magját képező lakótorony a 13. század elején épült. A tornyot és az ahhoz csatlakozó késő gótikus udvart négy falgyűrű veszi körül. A külső védőfalat sokszögletű és kerek bástyákkal erősítették meg, a falak között árkok húzódnak. Az első várkapun az 1668-as évszám olvasható, a második és a harmadik kapu fölött torony emelkedik. A sokszögletű lakótorony nyugati fala 10 m vastag, keletről egy 15. századi gótikus lakószárny csatlakozott hozzá. Az utoljára épült felső várban látható a barokk szárny, benne a Szent Miklós kápolnával. Az erődítményt három fal és két árok védte.

A várból gyönyörű kilátás nyílik a tájra.

A várheggyel szemben levő 659 m magas sziklán volt a fellegvár, melyből csak a falak maradványai látszanak.

Belépő: 3,50 euró, 6-18 év: 2,00 euró