2019. január 7.

Az ázsiai vadlovak is szeretnek havazni a Hortobágyon

Gyönyörű fotókon a havas Hortobágyi Nemzeti Park területén élő ázsiai vadlovak 2019. január 10-én.


Przsevalszkij-ló, más néven ázsiai vadló vagy mongol vadló, a vadló egyetlen máig élő alfaja, a házi ló legközelebbi vadon élő rokona. A fotókon a Hortobágyi Nemzeti Parkban élő példányok láthatók.

Przsevalszkij-lovat 1968-ban a szabad természetből kihaltnak nyilvánították, csak az állatkertekben maradt fenn, ahol 13 generáción keresztül élt fogságban. A Hortobágyi Nemzeti Park 1997-ben csatlakozott a Kölni Állatkert által ellenőrzött vadló fajmentő programhoz Pentezug fokozottan védett területével. A vadlóprojekt területe közel 2400 hektáros füves puszta, melyet villanypásztorral és vadkerítéssel vettek körbe. Természetes határát keleten a Hortobágy-folyó, nyugaton az Árkus-csatorna, délen a Sároséri-csatorna képezi, melyek természetes vízforrást biztosítanak a lovaknak a lefolyástalan mocsarakkal együtt.

A programban résztvevő szakemberek táplálkozástani, etológiai, genetikai és szaporodásbiológiai kutatásokat végeznek, de nem avatkoznak az állatok életébe. A lovak maguk választhatják meg tartózkodási helyüket a területen, élelmet és vizet a puszta biztosít számukra.

Két mongol ménes mellett Pentezugban él a világ legnagyobb Przsevalszkij-populációja.

Az ázsiai vadló, azaz a Przsevalszkij-ló a vadló egyetlen máig élő alfaja. Nyikolaj Przsevalszkij orosz Ázsia-kutató fedezte fel 1879-ben. Az állatot zömök testfelépítés, vastag nyak, erőteljes fej, hosszú pofarész, kicsiny és hegyes fülek, rövid, álló sörény jellemzi. Testhossza 220-280 centiméter, marmagassága 120-145 centiméter, testsúlya 200-300 kilogramm. Húsz-huszonöt évig is elélhet. Egykor az Uraltól Mongóliáig élt, a természetes populáció a 20. században kezdett csökkeni. Ez részben a vadászattal magyarázható, de közrejátszhatott sorsában természetes élőhelyeinek zsugorodása is.

2020-ban kerül a mozikba Török Zoltán Vadlovak - Hortobágyi mese című új természetfilmje, amely egy csikó életét követi végig a születéstől kezdve.

A magyar-német-osztrák-svéd koprodukcióban készülő egész estés alkotást több év tervezés és előkészítés után 2017 őszén kezdte el forgatni Török Zoltán és stábja. A film története egy csikó életét követi végig a születéstől kezdve, az ő szemén keresztül láthatja majd a közönség a csapatában lejátszódó drámákat, valamint a puszta változását évszakról évszakra.

Török Zoltán rendező a Kulturális Híradónak elmondta: a Hortobágy annyira unikális táj gazdag állatvilággal, ami megérdemel egy egész estés mozit. Mint mondtam elég sokáig kerestek főszereplőt, a casting során szóba kerültek például a sakálok is.

"A vadlovakra aztán azért jutott a választás, mert az élőhelyük a Hortobágy kellős közepén van és ott gyakorlatilag a hortobágyi állatvilág képviselői javarészt megfordulnak és közvetlen interakcióba kerülnek a vadlovakkal, ami már nagyon érdekes adalék. És a kutatások alapján kiderült, hogy a Przsevalszkij-lovaknak elég gazdag és változatos szociális életük van, ami filmen nagyon érdekes" - fejtette ki a rendező.

Fotók: MTI/Czeglédi Zsolt