Az istenek hegye és a D-nap partjai: az Olümposz is felkerült az UNESCO világörökségi listájára

Az UNESCO Világörökségi Bizottság idén július 19. és 26. között dél-koreai Busanban ülésezett, és több tucat jelölést vizsgált meg. A rangos listára idén felkerült többek között Görögország legmagasabb csúcsa, az Olümposz, valamint a második világháború egyik legmeghatározóbb hadszínterének számító normandiai partszakasz is – egyszerre üzenve az emberiség természeti csodáinak és történelmi emlékezetének megóvásáról.

Az Olümposz felvétele egy 12 éves görög erőfeszítés betetőzése. A 2918 méter magas hegy nemcsak páratlan természeti tájként érdemel figyelmet: évezredek óta a görög mitológia szíve, ahol a hagyomány szerint Zeusz és a tizenkét olümposzi isten lakoztak. A terület egyúttal gazdag ökoszisztémának is otthont ad, ritka növény- és állatfajokkal, valamint történelmi emlékhelyekkel. Küriákosz Mitsotákisz görög miniszterelnök a döntést "a legmagasabb rendű nemzeti eredménynek" nevezte, kiemelve, hogy az egyhangú szavazással az Olümposz immár az egész emberiség hegyévé vált, amelyet örökre meg kell óvni.

Az ülésszak fontos döntései közé tartozott, hogy az 1944-es normandiai partraszállás helyszínét is a világörökség részévé nyilvánították az emlékhelyek kategóriájában. Ebben a 2023-ban létrehozott kategóriában azok a helyszínek szerepelnek, amelyekről egy fontos eseménnyel kapcsolatban emlékeznek meg az országok és közösségeik.

A normandiai partraszállás öt tengerpartja – amelyeken 1944. június 6-án az Allied csapatok megindították a náci megszállás alól felszabadító hadjáratukat – kapta meg a világörökségi státuszt. A Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Tanácsa értékelése szerint a terület kiterjedt német erődítési maradványokat, bombázások nyomait és elsüllyedt hajókat tartalmaz, amelyek egy olyan történelmi esemény kézzelfogható bizonyítékai, amely "lehetővé tette a szabadság visszatérését és tartós békét hozott az európai kontinensen."

A dél-franciaországi tengerparti régióban található Languedoc királyi erődítményei is felkerültek a világörökségi listára, amelyek a 13. és 14. századból származnak, az UNESCO szerint a "drámai topográfiához igazított nagyszerű építészet" bizonyítékai.

Kínával együtt Olaszország rendelkezik a legtöbb világörökségi helyszínnel. A „18. és 19. századi olasz stílusú közösségi színházak rendszere Közép-Olaszországban” révén most eggyel több ilyen helyszínnel rendelkezik. A különleges elismerés tíz történelmi épületet érint, amelyek Marche, Emilia-Romagna és Umbria régióiban találhatók, és egyedülálló kulturális örökséget képviselnek – olyat, amelyhez fogható sehol máshol a világon nem létezik.

A busani ülésen a listát japán helyszínekkel is bővítették: az ókori Aszuka és Fudzsivara fővárosok szintén elnyerték az UNESCO elismerését. Ezek a helyszínek Japán korai államiságának és kulturális fejlődésének meghatározó tanúi, amelyek a szigetország történelmének egyik legtermékenyebb korszakát idézik meg.

Az UNESCO Világörökségi Lista felvétele nem csupán presztízskérdés: a státusz komoly védelmet és nemzetközi figyelmet biztosít az adott helyszínnek, és hosszú távon a fenntartható turizmus fejlesztésének is alapját képezheti. Az Olümposz esetében ez különösen fontos lehet, hiszen a hegy évente több tízezer kirándulót vonz, és az ökológiai egyensúly megőrzése egyre nagyobb kihívást jelent a görög hatóságoknak - áll az euronews.com tudósításában.

A 48. ülésszakon elfogadott helyszínekkel együtt az UNESCO Világörökségi Listán már 173 ország 1 273 helyszíne szerepel. A tagországok közül már csupán 23 nincs fent a listán valamilyen világörökségi helyszínnel.