Az Alpok gleccsere a középkori brit történelem titkait őrzi

A jég rétegei magukba zárva őrzik az évszázadokkal ezelőtti levegő szennyezettségének nyomait. Brit kutatók a svájci-olasz Alpok egy gleccserének jegét vizsgálva találtak értékes adatokat a korabeli brit életmódról és a történelem viharairól.

Az Antiquity című folyóiratban publikált tanulmány szerzői az ólom nyomait vizsgálták a jégrétegekben. Az 1100-as évek végének ólommal szennyezett levegője a brit bányák felől érkező szelekkel jutott el az Alpokig. A 12. században ugyanis a légszennyezettség éppen olyan súlyos volt, mint évszázadokkal később, az ipari forradalom idején.

Christopher Loveluck professzor, a Nottinghami Egyetem tudósa, a tanulmány szerzője szerint a szennyezett levegő jégbe zárt nyomai például Thomas Becket meggyilkolásáról is árulkodnak.

Canterbury érsekét, Thomas Becketet 1170-ben gyilkolták meg templomában. A szörnyű gyilkosság híre egész Európát bejárta annakidején. II. Henrik angol király és Becket egykor nagyon közel állt egymáshoz, Becket a király kancellárja volt, mielőtt érsekké nevezte ki. A király úgy gondolta, a kinevezés lehetővé teszi, hogy a korona visszaszerezze befolyását a gazdag, hatalmas és viszonylagos függetlenséget élvező egyház fölött. Becketnek azonban más céljai voltak.

A király egyre növekvő ingerültséggel figyelte az érsek lépéseit, és állítólag egyszer kifakadt: "Hát senki sem szabadít meg ettől az izgága paptól?". Egy Henrikhez hű csoport pedig elhatározta, hogy megteszi, és 1170. december 29-én brutális módon lefejezték a Canterbury katedrálisban.

A kutatás most fizikai bizonyítékot is talált a történtekre egy 72 méter hosszú jégrétegben a svájci-olasz Alpokban, a Colle-Gnifetti-gleccserben (4452 m magas).

Ahogy a fák törzsének gyűrűiből kiolvasható a fák élete, a gleccserek is magukba zárva őrzik a történelmet: a levegő kémiai összetételét a buborékokban, amelyek évről évre beágyazódnak a jég egyre hízó rétegeibe.

A 800 éves jég elemzéséhez rendkívül érzékeny lézersugarat használtak a kutatók. Ezzel a módszerrel fedezték fel, hogy a 12. századi levegőben nagy mennyiségű ólom és por szállt. A légköri modellek segítségével rekonstruálták, hogy a szennyezett levegőt a szelek északkeletről, Anglia felől fújták, ahol az 1100-as évek végén erősen fellendült a bányászat és a kohászat. Az ezüstöt és az ólmot gyakran együtt bányászták ebben a periódusban, a Peak District és Cumbria bányái Európa legjobban termelő bányái közé tartoztak.

Az ólmot nagyon sok mindenre használták, vízcsöveket, templomtetőket, ólomüveg ablakokat is gyártottak belőle. De a kitermelés és feldolgozás világosan összefüggött az aktuális politikai helyzettel - mutattak rá a tanulmány szerzői.

Az 1169-70-es időszakban, amikor II. Henrik és Becket között súlyos nézeteltérések támadtak, az egyház nem volt hajlandó Henrikkel együttműködni, ami abból is látszik, hogy a kitermelés és gyártás visszaesett abban az évben. Amikor Becket meggyilkolása után a pápa kiközösítette Henriket, a király igyekezett helyrehozni az egyházzal való kapcsolatát, ami szintén kiolvasható a jégbe zárt nyomokból.

Henrik ígéretet tett rá, hogy jelentős egyházi építkezésekbe fog. Ehhez természetesen nagy mennyiségű ólomra volt szükség a monostorok tetőinek elkészítéséhez. "Az ólomtermelés gyorsan nőtt, mivel Henrik megpróbálta kiengesztelni az egyházat" - mesélte Loveluck professzor.

A kutatók szerint adataik világos kapcsolatot mutatnak a termelés növekedése és csökkenése, valamint a háborúk és az egymást követő királyok uralkodása között az 1170-tól 1220-ig tartó időszakban.

A jég elemzéséből világosan kimutatható, hogy amikor egy király elhunyt, a termelés visszaesett, és a következő trónra lépésével ismét fellendült. Kiolvashatjuk a jégből II. Henrik, Oroszlánszívű Richárd és János király halálát - mondta a tudós.

A kutatók szerint az az elmélet, hogy a légköri szennyezettség az ipari forradalommal kezdődött, helytelen.

(Címlapfotó: Colle-Gnifetti-gleccser (c) wikipedia/Kubajzz)