2020. február 10. | |
Ismét használni fogják Pompeji ódon csatornarendszerét |
|
A Pompeji alatt 2300 éve kiépített csatornarendszer vezeti el ismét a régészeti lelőhelyre lehullott esővizet a tengerbe. |
|
A 457 méter hosszú alagút- és csatornahálózatot három szakaszban építették a i.e. 3. század végén, 2. század elején az esővíz tengerbe vezetésére az ókori szamniták, akik a rómaiak előtt éltek ott. Majd a i.e. első században a rómaiak híres mérnöki tudásukkal korszerűsítették a rendszert, amely még mai is tökéletes állapotban van. Az alagútrendszerben talált leletek szerint a csatornahálózat utolsó szakaszát évekkel a Vezúv 79-ben történt végzetes kitörése előtt építették. A vulkánkitörés okozta a város pusztulását. Több tudóscsoport mérte fel 2018 óta az állapotát, hogy megállapítsák, képes-e még az esővíz elvezetésére és helyreállításának tervét azóta elfogadták. A csatornarendszer a pompeji Fórumtól vezet a Via Marina alatt a császári villáig. Az alagutak feltárásának programja része a régészeti parkban folyó munkálatoknak, amelyek célja, hogy szélesítsük a lelőhely alapos megismerését, ami létfontosságú a megőrzés érdekében tett mindenféle beavatkozáshoz. Pompeji pusztulása az ókor egyik legismertebb eseménye. A romváros Nápoly környékének legnagyobb nevezetessége, leglátogatottabb helye.
Pompeji régészeti területét az UNESCO 1997-ben vette fel a világörökségi helyszínek közé. Évente több mint 3 millióan látogatnak Pompejibe, amely a második leglátogatottabb olaszországi műemlék a Colosseum után. |
|