2018. június 26. | |
Sárgabóbitás kakadura bukkantak a Vatikáni Könyvtárban |
|
Az Ausztráliában élő sárgabóbitás kakadu legrégebbi európai ábrázolására bukkantak a vatikáni könyvtárban, a 13. századi kézirat azt jelzi, hogy az eddig véltnél évszázadokkal korábban kiterjedt kereskedelem volt Európa és Ausztrália északi térsége között. |
|
Az egykoron II. Frigyes német-római császár (1194-1250) tulajdonában lévő De Arte Venandi cum Avibus (A madarakkal való vadászat művészete) című könyvben bukkantak rá ausztrál és finn kutatók a fehér színű kakaduról készült négy rajzra. A könyv illusztrációi 1241-1248 között készülhettek, mintegy 250 évvel korábban, mint az eddig legrégebbinek vélt, európai ábrázolás a sárgabóbitás kakaduról. A szöveg illusztrációjaként lerajzolt madarat a kötet szerint az ajjúbida egyiptomi dinasztia negyedik uralkodója ajándékozta II. Frigyesnek - írja a BBC News. "A tény, hogy a 13. században kakadu érkezett Szicíliába, azt mutatja, hogy a kereskedők rendszeresen utaztak Ausztrália északi részére, Pápua Új-Guineába és az Indonézia körüli szigetvilágba" - magyarázta Heather Dalton, a Melbourne-i Egyetem kutatója, aki finn tudósokkal együtt tanulmányozta a latin nyelvű könyvet. A kötetben több mint 900 olyan madárról és állatról készítettek rajzot, amely a német-római császár palotáiban élt. A tudósok tudatában voltak annak, hogy az egyiptomi uralkodó fehér papagájt ajándékozott II. Frigyesnek, de nem tudták, hogy erről a madárról maradt fenn illusztráció - tette hozzá Dalton. Az ausztrál kutató szerint a kakadut eredeti élőhelyéről Kairó érintésével vitték Szicíliába, az út több éven át tartott. A tudósok szerint a madár vagy egy nőstény triton kakadu, esetleg a sárgabóbitás kakadu vagy az aranyos arcú kakadu három alfajának egyike lehetett, ami azt jelenti, hogy a madár mindenképpen Ausztrália északi térségéből, Pápua Új-Guineából vagy Indonéziából származott. Az eddig legrégebbi európai kakaduábrázolást Andrea Mantegna olasz festőnek tulajdonították, aki egy 1496-ban készült munkáján ábrázolta a madarat. |
|