2016. július 26. | |
Járja be Puglia várait egy nap alatt! |
|
II. Frigyes Német-Római császár (1194-1250) ereiben német és normann vér is folyt mégis úgy érezte, hogy Itália, és különösen Puglia az otthona. |
|
A művészetek és tudományok szeretőjeként, képzett harcosként, fáradhatatlan utazóként és lelkes vadászként Frigyes átalakította Puglia arcképét, látványos várakat szórva szét a régióban, amelyek közül sok még ma is megmaradt és megéri a látogatást. Az összesen 204 km hosszú útvonal a Castello di Lucera várnál kezdődik, a Foggia megyei Lucera-ban. A várat 1233-ban építették egy román templom alapjaira. II. Frigyes a szicíliai szaracén lázadóknak építette, hogy otthonuk legyen (és elszigetelje őket), így próbálva békét hozni a szigetre. A Mount Albano tetején fekvő komplexum a császári palotát, a királyi pénzverdét, a kincstárat foglalja magába, és a legenda szerint, a császár háremét. 1269 és 1283 között I. Anjou Károly, Frigyes utódja a szicíliai trónon átalakította a régió legnagyobb erődjévé, 14 méter magas falakkal ellátva. Castello di Lucera Az útvonal második megállója a Castello di Barletta (Barletta), amelyet elsőként a normannok építettek meg a 10. században. A keresztes háborúk során a katonák pihentek meg benne amikor indultak vagy tértek vissza a Szentföldről. II. Frigyes építette át 1225 és 1228 között, innen indította 1229-ben a hatodik kereszteshadjáratot, és visszatérvén két hónapig időzött itt. A várat később kibővítették az Anjou-k, és Barletta ekkor vált az aragóniai-spanyol fennhatóságú terület központjává. A négy erős bástyát a 15. században adták hozzá. A Castello di Barletta ma múzeumnak ad otthont, amelyben egy 13. századi, Frigyesnek tulajdonított mellszobor is ki van állítva. Castello di Barletta Csak pár kilométerre Barlettától áll II. Frigyes építette kastélyok közül a leghíresebb, a 13. századi szigorú és fenséges Castel del Monte. Az egyedülálló geometrikus formájával az UNESCO Világörökség tagja. A császár szimbolikus jelentéssel ruházta fel, amely az elhelyezkedés matematikai és asztronómiai pontosságán is látszik (a fény szimmetrikusan világítja meg a téli és nyári napfordulókor) és a tökéletesen szabályos formán (arányaiban mindig a nyolc jelenik meg). Castel del Monte A nyolcszög alakú erőd a nyolc tornyával a Murge fennsík egy kis hegyfokára épült, közel a Santa Maria del Monte monostorhoz. Minden emeleten nyolc szoba található, és a vár közepét egy nyolcszögletes udvar foglalja el. A kastély szimbolikája még ma is izgatja a történészeket. A Castel del Montét a középkori hadi építészet egyedülálló darabja, amely több stílus és hagyomány elemeit olvasztja össze a történelem több korszakából: klasszikus ókor, iszlám, és észak-európai gótikus. (Az olasz egy cent hátán a Castel del Monte látható.) Castel del Monte Az út Bari felé folytatódik, ahol a Castello Svevo-t találjuk, az óváros szélén. Az erőd már a római korban is létezett, ezt Horatius és Tacitus is megerősíti, de 1132-ben fejlesztette tovább II. Roger normann király. 1156-ban I. Vilmos szicíliai király lerombolta, csak 1233-ban építette újra II. Frigyes. Az Anjou uralom alatt több változtatáson is átesett. Később a Sforza család került, majd, mikor visszavette a nápolyi királyi család, vált börtönné és kaszárnyává. A várat árok veszi körül, egy hídon lehet eljutni a kapuhoz. Ma kiállításoknak ad otthont. A legenda szerint 1221-ben itt találkozott Frigyes Assisi Szent Ferenccel, hogy tesztelje a barát erkölcsi elveit, a császár egy utcalányt küldött be Ferenc szobájába, és ő maga egy kémlelőnyíláson figyelte, hogy mi történik. Szent Ferenc azonban elküldte a nőt, és Frigyes annyira le volt nyűgözve, hogy egész este vele beszélgetett. Castello Svevo Az útvonal utolsó állomása a kevésbé ismert Castello di Sannicandro, amely egy kis, azonos nevű borgo-ban található Bari közelében. 916-ban építették a szaracén támadások ellen, majd Frigyes adta hozzá a nagy bárói palotát 1242-ben.
A vár egy eldugott pontján a császár egy titkos helyet építtetett solymászathoz, amely megközelíthetetlen, ha nem ismerjük a titkát. Még a fiának írt vadászatról szóló értekezésében, a "De arte venandi cum avibus"-ban (a madár vadászat művészetéről) is megemlíti. |
|