Az előző, 20. etapon ismét Michael Rogers, a Tinkoff-Saxo ausztrál versenyzője nyert, szökésből. Az 1730 m magas Zoncolanra mentek fel, a tömeg hatalmas volt, és több incidens is származott ebből. Rogers és az olasz Francesco Bongiorno sokáig együtt haladtak, míg egy „lelkes néző” meg nem lökte Bongiornót, aki így kiesve a ritmusból, letette a lábát. Emiatt nehezebben indult el útra a meredeken, és így egy fél percet vesztett Rogerssel szemben, így úsztak el reményei élete legnagyobb sikerére. Az összetettben nem történt változás, és már nem is fog, hiszen holnap lesz az utolsó etap, ahol már nem szokás támadni: Nairo Quintana vezeti az összetettet Rigoberto Uran és Fabio Aru előtt.
Michael Rogers
Francesco Bongiorno
Elérkeztünk a 2014-es Giro d’Italia végéhez. A start Gemona del Friuliban lesz, befutó Triesztben. 172 kilométert fognak megtenni, szinte teljesen síkon, a sprinterek bizonyíthatnak. Nyolc kört fognak tekerni Triesztben, a belvárosban.
A 21. szakasz
Gemona Friuli-Venezia-Giulia régióban található, Udine megyében, 90 kilométerre Trieszttől és 25-re Udinétől. Testvérvárosa Folignónak, ahol az idei hetedik szakasz befutóját tartották.
Emberi jelenlétre utaló leletek már az őskorból is származnak, de kelta nyomokat is találtak i.e. 500-ból.
166 és 750 közt nagyon sok nép fosztotta ki, köztük a hunok, a markomannok, a keleti- és nyugatigótok és a lombardok. Utóbbiak el is foglalták, 952-ig a Lombard Királyság része volt, mert azután a karolingok uralták. Ez idő alatt épült a történetírók szerint „bevehetetlen” kastély.
776-ban az Aquileia-i patriarchátus része lett. A 12. században Barbarossa Frigyes oklevele által szabadváros lett, majd 200 évvel később ismét a patriarchátushoz került, amíg 1420-ban el nem foglalta a Velencei Köztársaság.
1797-ben a francia seregek Napóleon alatt legyőzték Velencét: 1798-ban a Camp Formiói béke következtében az osztrákok keze alá, 1866-ban pedig az egyesített Olasz Királysághoz került.
A jelenlegi óváros épen megmaradt, az 1976-os földrengéstől eltekintve, melyben 400-an meghaltak. A restauráció még abban az évben elkezdődött, és mára a nagyrésze már készen van, bár a kastély még mindig építés alatt áll. Aranyérmet nyert, mert sikeresen hozták helyre az óriási károkat és ezzel „elnyerte az egész ország csodálatát és elismerését”.
Legnagyobb attrakciója a középkori dóm, a 14. századból egy hatalmas campanilével (szabadon álló harangtorony). Egyrésze teljesen elpusztult a földrengésben.
Gemona, dóm
1992-ben május 3-án a földrengés miatt II. János pápa is meglátogatta Gemonát. Itt született Ottavio Bottecchia, az első olasz, aki megnyerte a Tour de France-t.
Minden vasárnap nagy vásárt tartanak, novemberben sajtfesztivált. Júniusban San Antonio, a védőszent kap ünnepséget, az egész augusztus pedig középkori hangulatban telik.
Helyi ételek a frico krumplival, ostya kukoricalisztből, Montasio sajttal bevonva, a prosciutto crudo San Daniele, formadi frant sajt, a brovade e muset (fehérrépa és cotechino kolbász), az árpából és babból készült leves és a gubana süti. Borok a Grave del Friuli (fehér, vörös és rozé), a Colli del Friuli (fehér) és a Ribolla Gialla (fehér, pezsgő)
Brovade e muset
Kétszer rendeztek itt eddig Girót: 1977-ben (Marc Demeyer) és 2006-ban (Stefan Schumacher).
Trieszt Friuli régió és Trieszt megyének is a székhelye. Az Adria és a szlovén határ között fekszik, a Trieszti-öbölben. Az évszázadok során nagyban befolyásolta a latin, a szláv és a germán kultúra.
A Monarchia egyik legrégebbi része volt, a negyedik legnagyobb városa Bécs, Budapest és Prága után. A 19. században Európa egyik legfontosabb kikötőjeként tartották számon, és még ma is fontos kereskedelmi központ Ukrajna, Bosznia, Magyarország, Szlovénia és Horvátország között, Olaszország egyik leggazdagabb városa.
Trieszt
2012-ben a Lonely Planet a világ legalulértékeltebb turista célpontjaként nevezte meg.
A római korban, Tergestének hívták, a venetói „terg”(vásár) és „est” (hely) szavakból. Julius Caesar említette így meg először, egy, a gall háborúkról szóló jelentésében. Már ekkor virágzott a várost az Aquileia-i utak miatt. Augusutus építette a falakat köré, Traianus pedig a színházat.
A Nyugat-Római Birodalom bukása után Bizánc határvárosa lett, de 567-ben elpusztították a lombardok. 788-ban a Frank Királyság foglalta el, majd az Aquileia-i patriarchátus, akitől szabad városi rangot kapott. Sokáig tartotta magát Velence ellen, amíg 1382-ben el nem foglalta III. Lipót osztrák herceg.
Trieszt
Ez az Ausztria-Velence konfiktus sokáig megmaradt a város miatt, majd 1797-ben a franciák is becsatlakoztak, míg az első világháborúban Olaszországhoz csatolták.
1943-ban a német csapatok foglalták el, akik a külvárosban egy koncentrációs tábort hoztak létre. 1945-ben a jugoszlávok vették át a város nagy részét, míg a másik fele az Új-Zélandiaké lett, de egy idő után a britek kezére került. 1947-ben a párizsi békeszerződés során független város lett. 1954-ben adták át Olaszországnak.
A 19. században XIII. Leo pápa Triesztbe vagy Salzburgba akarta költöztetni rezidenciáját, az olasz anti-katolikus légkör miatt, mely az egységes Olasz Királyság létrejötte után alakult ki. Ferenc József azonban elutasította az ötletet.
Legfontosabb látnivalója a Miramare kastély, melyet 1856 és 1860 között építettek. A kertjében két tó található: egy a hattyúknak, egy a lótusz virágoknak. Egy szobor is van ott Miksa hercegről, Ferenc József testvéréről, és egy kápolna a Novara hajó maradványaiból származó kereszttel. Ezen a hajón utazott el Miksa Mexikóba, hogy átvegye a kormányzóságot.
A trieszti zsinagóga Európában a második legnagyobb. A bazilika mellett megtalálható a régi Zeusz és Athéné templom, a domboldalban pedig a Traianus építette színház.
A Grotta Gigante a világ legnagyobb turisták által látogatható barlangja, egyik termébe akár a római Szent Péter bazilika is beférne.
Az osztrák negyedet a Monarchia uralma alatt építették, ezért sok utca és épület emlékeztet Bécsre.
Egy ideig élt itt Jules Verne és Stendhal, Ernesto Illy a kávébirodalom alapítója (apja a magyar Illy Ferenc alkotta meg az Illy kávét), Cesare Maldini az AC Milan egykori kapitánya és Nereo Rocco foci legenda.
Januárban filmfesztivált rendeznek, májusban maratont, júniusban a Triskell kelta fesztivált, decemberben karácsonyi vásárt.
Helyi ételek a jota triestina (leves babból, káposztából és szalonnából), a prosciutto cotto triestino, a baccalá alla triestina (tőkehal krumplival és ajókával), a cevapcici, a gulyásleves krumplival, a fave di Trieste (mogyorós sütemény tojással és maraschino likőrrel), a putizza és rigojanci (Rigó Jancsi) sütik. Bor a Carso Terrano (vörös).
Rigojanci (Rigó Jancsi)
Rendeztek már itt 1998-ben (Alex Zülle), 2004-ben (Serhij Honcar) és 2009-ben (Alessandro Petacchi) befutót, és 2004-ben startot, melynek a befutója Pulában volt és Petacchi nyerte meg.1981-ben innen rajtolt az egész verseny, 1966-ban (Vendramino Bariviera) és 73-ban (Marino Basso) ehhez az évhez hasonlóan a nagy befutót rendezik itt.