2023. november 30.

Mikulás helyett Luca

Santa Lucia (Szent Luca) tisztelete Olaszországból terjedt el. A középkorban Lucia a legkedveltebb szentek közé tartozott. Ma a gyerekeknek ajándékot hoz. Ünnepnapja december 13.


Santa Lucia (Szent Luca) tisztelete Olaszországból terjedt el, hiszen a legenda szerint Szicíliában élt a 4. században és Siracusa városának egyik legelőkelőbb családjából származott.

Luca fiatal leány volt, amikor édesanyja nagyon beteg lett. Gyógyulásáért imádkozva elzarándokoltak ketten a negyven mérföldnyire lévő Cataniába, Szent Ágota sírjához.

Édesanyja gyógyulása után Lucia álmában megjelent Szent Ágota, aki húgának nevezte őt, s elmondta neki, hogy saját hitével is meg tudta volna gyógyítani anyját. Majd megígérte Luciának, hogy szüzessége és szeretete jutalmaként Isten nagy dicsőségben fogja részesíteni Siracusa városát, hasonlóan, mint ahogy Catania városa is dicsőséget szerzett Ágota vértanúsága által.

Lucia kérésére anyja ígéretet tett neki, hogy nem fogják őt férjhez adni, s a hozomány fölött tetszés szerint rendelkezhet. Lucia e vagyont a szegényekre fordította, amit vőlegénye rossz szemmel nézett. Amikor pedig a férfi ráébredt, hogy elesett a házasságtól és a hozománytól, bosszúból bíróság elé hurcolta Luciát.

Paschasius bíró először arra utasította a leányt, hogy mutasson be áldozatot a pogány isteneknek, de ő ezt megtagadta. A bíró azt a határozatot hozta, hogy Luciát vitessék nyilvánosházba és ott gyalázzák meg, de egy csoda folytán nem bírták megmozdítani testét. Végül a legkülönfélébb kínzások után kivégezték.

A legenda szerint, amikor a pogány bíró elrendelte, hogy gyalázzák meg a lányt, a Szentlélek Lúcia segítségére sietett: olyan nehézzé tette a testét, hogy őrei meg sem tudták mozdítani, amikor máglyára vetették, a lángok kialudtak, végül karddal döfték át a torkát.

Egy másik legenda szerint, amikor kérője a szeme szépségét dicsérte, kivájta azt, de csodás módon visszakapta látását, és a két szeme még szebben csillogott. 

Ez a nap a Gergely-naptár 1582. évi életbe lépése előtt használt Julián-naptár szerint az év legrövidebb napja, a téli napforduló ünnepe volt. Magát Lucia nevét is szokás a fényt jelentő latin lux szóval összefüggésbe hozni, egyes helyeken úgy is nevezték, hogy a fényt hozó.

A középkorban Lucia a legkedveltebb szentek közé tartozott, legendája a költőket és a festőket is megihlette. Lucia védőszentje a szembetegségben szenvedőknek és vakoknak (mivel a Lucia név a lux = fény szóból származik), a bűnbánó utcanőknek, valamint a hegyes szerszámokkal dolgozóknak (földművesek, kézművesek, varrónők, párnakészítők, nyergesek).

Ünnepnapja december 13.

Mikulás helyett Luca

Santa Lucia napján (elsősorban Lombardiában, Venetóban, Friuliban) december 12. és 13. közötti éjszakán körbe jár szamara hátán Santa Lucia és megajándékozza a gyerekeket. Általában a gyerekek tesznek ki egy kis csészében vizet, tejet meg egy kis kekszet, mivel a szent és a szamara a hosszú út során megéheznek, megszomjaznak.

Luca nap a lombardiai Cremában

Feltételezések szerint a 13. századra nyúlik vissza a hagyomány eredete. A szent relikviáit eredetileg Velencében őrizték, innen terjedhetett el a hagyomány az akkoriban a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozó Cremában is.

A Luca napot megelőző napokban a gyerekek levelet írnak az ajándékok listájával, majd az ajtókra, ablakokra szénából készült csokrokat függesztenek ki, hogy Luca szamarát megetessék, miközben az ajándékokat szétosztja a gyerekek közt.

December 12-én pedig a Piazza Duomón kerül megrendezésre az ilyenkor szokásos vásár, ahol játékokat, édességeket, egyéb ajándékokat lehet vásárolni, ajándékozni gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

A cremái Luca nap az ajándékozás szempontjából a vízkereszthez vagy karácsonyhoz hasonlítható, amikor Befana és Babbo Natalehoz hasonlóan Santa Lucia is megajándékozza a gyermekeket.

Luca ünnep a szent szülővárosában

A szent szülővárosában, a szicíliai Siracusában december 13-20. között tartják az egyhetes ünnepet, mely igen népszerű a szicíliai város és a provincia lakói körében. Általában a világ különböző részein élő siracusaiak is visszatérnek az ünnepre.

Hivatalosan december 12-én délelőtt kezdődik a katedrálisban, amikor az ezüstbálványt a kápolnából az oltárhoz átviszik, este pedig a tipikus helyi édességet, a „cuccia”-t osztják szét a hívők közt.

December 13-a tekinthető a fő ünnepnapnak. A szent ezüstszobrát a katedrálistól induló körmenetben viszik körbe a városban. Egy jellegzetes momentum, amikor a tengerészek és katonák a kikötőben hajófüttyel üdvözlik a menetet. A körmenet folytatásaként pedig tűzijáték következik, majd az ezüstszobor a bazilika oltárára kerül, ahol megtekinthető lesz egész héten.

December 20-án pedig egy újabb körmenet során - az újabb állomásokat követően, mint pl. kórház, betegek látogatása - a szent ereklyéje visszakerül a helyére, a Santa Lucia katedrálisba.