Megtalálták a Crevola kastély szellemét?

A Crevole kastély püspöke

Hosszú és kétségbeejtő üvöltések, összecsattanó kardok hangja és emberek csatakiáltásai hallatszanak. És ott van ő is: magas, szája eltorzult, ünnepi köpenyét viseli, mintha misézni menne egy templomba. Így jelenik meg Donosdeo Malavoti püspök szelleme a crevole-i éjszakákon.

Rémítő jelenés; megátkoz mindenkit, aki keresztezi útját, ókori szavakat dörmögve. Vad és tüzes szemei rabul ejtettek minden katonát, akikkel az évszázadok során találkozott. Folyamatosan itt vándorol, kétségbeesve keres valamit, amit elvesztett, de sosem találja meg.

Mi történt Crevole romjai között, ami Donosdeo-t örök virrasztásra ítélte?!

Donosdeo Malavolti Siena egyházmegye püspöke volt a 14. században. Ekkor a püspök Murlo területén élt, ami teljesen az egyház fennhatósága alatt állt. A birtoknak Crevole kastély volt a központja, bár sokan próbálták ezt elvenni tőle, különösen Siena és Firenze. Gyakran cserélt gazdát, egyszer az egyik elhódította, majd később a másik visszavette. Donosdeo Malavolti megelégelte ezt, és úgy döntött, hogy kibővíti és megerősíti, úgy, hogy bevehetetlenné váljon. Végrendeletében meghagyta, hogy halála után Siena vegye át az irányítást.

Hősünk, Donosdeo, páratlan püspök volt

Ahelyett, hogy a halottak lelkének üdvösségéért imádkozott volna, inkább Istentől birtoka védelmét kérte. Száműzte és megátkozta azt, aki megmerte kérdőjelezni temploma hatalmát. Ha ezek az intézkedések nem érték el a kívánt hatást, serege élén kardjával lesújtott a „hitetlenre”. Donosdeo mindig az első sorban harcolt. Mint egy igazi harcosnak, földi léte vége egy harcban ért véget, amikor Castiglione sull' Ombrone ellen vezetett katonai akciót. Donosdeo erős ember volt, túl erős ahhoz, hogy egyszerűen megadja magát: a vár ura, Piccolomini halálosan megsebezte.

Két évszázaddal később, 1554-be érkeztünk

Firenze úgy dönt, hogy Toszkána egész területére kiterjeszti fennhatóságát, azonban diadalmenetének volt egy akadálya: Siena. Crevole kastélya volt az egyik legáhítottabb céljuk, itt csapott össze a két sereg, amikor megpróbálták elhódítani. Ekkor a sors a firenzeieknek kedvezett, és lerombolták a várat, mert féltek Siena ellentámadásától. Eljött az este, és a katonák buzgón nekiálltak a várfalak lebontásának, amikor leírhatatlan horrornak lettek részesei.

Egy üvöltés töltötte meg a levegőt: Donosdeo visszatért! Papi öltözéket viselt, és egy hatalmas keresztet tartott a feje fölé. Kétségbeesetten ordított. Megátkozva száműzte a katonákat, akik lemerték rombolni hőn szeretett otthonát. Megátkozta őket, hogy életük végéig szenvedjenek. A szerencsétlen katonák pánikba esve menekültek el, a kastély romjai ma is állnak. Ha leszáll az este, Donosdeo megjelenik, és emiatt a terület sokáig lakatlan maradt.

A püspök ma is a falak között bolyong és keresi legértékesebb kincsét, a tekintélyes könyvtárat. Azt mondják, a vár alatt fekszik eltemetve, de senki sem tudja, pontosan hol. A püspök csak akkor térhet végső nyugalomra, ha megtalálja, és biztonságba helyezi. Azonban még mindig nincsen meg, ezért úgy tűnik, Donosdeo-nak még várnia kell egy ideig.

Az egykori kastély ma rom

Mára nem maradt sok Crevole dicsőséges kastélyából, csak néhány romot lehet látni az erdőben. A középkorban ez a kastély volt a legfontosabb Siena egyházmegyében. Eredete egészen 1189-ig vezethető vissza, bár végleges formáját csak 1325-ben érte el Donosdeo Malavolti (Siena püspöke 1317–1348) által. Ekkor vált Siena vallási nagyhatalommá.

Siena a 12. század első felében terjeszkedni kezdett, amivel megsértette Firenze érdekeit. Ebből született az a szörnyűséges és véres harc, amelyet a kölcsönös ellenszenv táplált. Eleinte úgy tűnt, hogy a sors a császárpárti, azaz ghibellin Sienának kedvez, de 1269-ben a pápapárti, azaz guelf Firenze bizonyult győztesnek.

A harcnak Crevola kastélya is áldozatául esett, 1380-ban a várat lerombolták a ghibellinek. De ennél nehezebb idők is vártak rá, azaz esemény, amely megbuktatta Siena hatalmát is: a siena-i csapatok és a spanyol hadak összecsapása.

A harcok közül a legfontosabb az 1554-es volt, mikor Siena hadserege védte a kastélyt a betörő spanyoloktól, akiket még Firenze is támogatott abban a hitben, hogy így egész Toszkána az övé lehet. Az ellenséget toledói Don Francesco és a firenzei Sforza gróf vezette. A spanyolok győztek, és a legtöbb falat a földdel tették egyenlővé.

A kastély eredeti formájából mára csak a magas torony maradt a vár és külső várfalak közt. Innen gyönyörű kilátás nyílik a környező völgyre.