Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) 21 tagú illetékes bizottsága negyven új kulturális, természeti és vegyes helyszín pályázatát vizsgálja szerdáig zajló ülésén.
A döntés értelmében 19 új kulturális és egy természeti helyszín került fel a világörökségi térképre, ezen felül a korábban már kulturális világörökségi helyszínként elfogadott Campeche ősi maja város védett státusát természeti környezetére is kiterjesztette a nemzetközi szervezet.
A pályázó természeti helyszínek közül Botswanában az Okavango deltája lett a világörökség része.
Kulturális helyszínként került fel a világörökségi listára a mai Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador és Peru területén húzódó, közel 60 ezer kilométernyi inka úthálózat, a Qhapaq Nan (inka ösvény); a kelet-iráni Sahr-i Szokhta (Leégett város) téglából épült bronzkori települése; három ősi pju város Mianmarban (Burma); a törökországi Pergamon és többrétegű kulturális tája; a Szöultól 30 kilométerre délkeletre fekvő Namhanszanszön (Namhansanseong) hegyi erődítmény, egykori közigazgatási és katonai központ; az amerikai Poverty Point monumentális földmunkái a Mississippi völgyében; a történelmi Dzsidda, Mekka kapuja; az iraki Erbil citadella; az izraeli Beit Guvrin és Maresa barlangok; a Karoling-korszakbeli Corvey apátság és védmű Németországban; az ottomán birodalom szülőhelyének számító Bursa város és a mellette fekvő Cumlikizik falu; a Chauvet-barlang Franciaországban; a Ráni ki vav lépcsős kút, más néven A királynő kútja India Gudzsarát államában; a tomiokai selyemgyártás helyszínei Japánban; az olaszországi Piemonte szőlővidéke és a hollandiai Van Nelle-gyár.
Piemonte szőlővidéke
Felkerült az UNESCO világörökségi listájára és rögtön a veszélyeztetett helyszínek közé a Jeruzsálemtől délre fekvő ciszjordániai Battir falu, amelyben manapság is az ókori Róma teraszos, öntözéses rendszerével termelik az élelmet. A település számára azért is fontos volt a státusz elnyerése, mivel az megakadályozhatja az izraeli terveket, hogy átvezessék földjeiken a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó falat.
Két új helyszínnel bővült a kínai kulturális világörökségi helyszínek száma. A több mint 2400 éves Nagy Csatorna a kínai fővárost, Pekinget és a kelet-kínai Hangcsout köti össze 1 794 kilométeren, ezzel kiérdemelve a világ leghosszabb csatornája és mesterséges folyója címet. A Selyemút felvételét Kína Kazahsztánnal és Kirgizisztánnal együtt kezdeményezte, első alkalommal társulva más országokkal. A világ leghíresebb kereskedelmi útvonalának a listára felkerült 33 állomásából 22 Kína területén található. A Selyemutat a Han-dinasztia korától (Kre. 206 - Kru. 220) kezdték használni és fejlesztették átfogó útvonallá, annak leghosszabb formája hat és félezer kilométert tett ki.
A listára később felkerült kilenc nevezetesség között két kulturális, egy vegyes és hat természeti helyszín van. Kulturális helyszínként került fel a világörökségi listára az oroszországi Bolgár történelmi-régészeti együttese, és a prekolumbián Diquís-kultúra települései, illetve híres kőgolyói Costa Ricában.
Az UNESCO bizottsága vegyes helyszínként sorolta be a vietnami Trang An festői vidékét, és természeti helyszínként került fel a világörökségi térképre az indiai Nagy Himalája Nemzeti Park; a Fülöp-szigeteki Hamiguitan-hegység rezervátuma; a Stevns Klint meredek tengerpart Dánia Sjaelland szigetén; a dél-kínai karsztvidék kiterjesztett területe; a Bialowieski Erdő Nemzeti Park Fehéroroszországban és Lengyelországban, valamint a Dániát és Németországot is érintő Watt-tenger kiterjesztett része.
A hétfői kiegészítéssel 1010-re nőtt az UNESCO világörökségi listáján sorakozó kulturális és természeti nevezetességek száma. Ebből 779 a kulturális, 200 a természeti és 31 a vegyes helyszín. A listán Magyarország nyolc helyszínnel szerepel. A veszélyeztetett világörökségi helyszínek száma 46.