Árverésre bocsátja Napóleon-múzeuma kiállítási tárgyait a monacói hercegi palota november 15-én és 16-án a Párizs melletti Fontainebleau-ban. A hercegi palota déli szárnyának földszintjén berendezett Napóleon-múzeum hónapok óta zárva tart.
Árverésre bocsátja Napóleon-múzeuma kiállítási tárgyait a monacói hercegi palota november 15-én és 16-án a Párizs melletti Fontainebleau-ban - tudatta az értékesítéssel megbízott Osenat árverési ház.
"A Grimaldi család új muzeológiai tervei következtében a hercegi család úgy döntött, hogy megválik e kivételes gyűjtemény egy részétől" - közölte a császárság korára szakosodott intézmény a hercegi palota által csütörtökön közzétett közleményében.
A közel 1000 tételből álló gyűjtemény nagy részét a 20. század elején gyűjtötte II. Lajos monacói herceg (1870-1949), majd a múzeumot 1970-ben megnyitó III. Rainier herceg gazdagította.
A hercegi palota déli szárnyának földszintjén berendezett Napóleon-múzeum hónapok óta zárva tart. A kiállításon Napóleonnal kapcsolatos történelmi emlékek, a császár személyes tárgyai, kéziratok, kitüntetések, fegyverek és képek láthatók.
Egy fekete filcből készült, ritkaságnak számító kétsarkú kalap - melyet a császár állítólag Elba szigetén viselt - becsült ára 300 és 400 ezer euró (92-123 millió forint).
Egy Szent Ilona szigetéről származó tányérért 80-100 ezer eurót (24,6-30,7 millió forint) várnak. Napóleon az Atlanti-óceán déli részén fekvő szigeten halt meg száműzetésben.
A kiscipőt, amelyben a római királyt keresztelték, 60-80 ezer euróra (18,4-24,6 millió forint) tartják.
A császár mellszobrát, Antonio Canova művét, amely állítólag a mailmaisoni kastélyban volt kiállítva a második császárság idején, 150-200 ezer euróra (46-61 millió forint) becsülik.
II. Sándor orosz cár (1818-1881) aranyból készült, gyémántokkal díszített díszkardjáért 600-800 ezer eurót (184-246 millió forint) várnak. A kardot III. Sándor cár ajándékozta Jurjevszkaja hercegnőnek (1847-1922).
A gyűjtemény értékesítése az évszázad árverése lesz a témában az AFP francia hírügynökség által megkérdezett műkereskedők szerint. Napóleon személye a határokon túl is nagy érdeklődést vált ki. A külföldi gyűjtők, főleg az oroszok számosan vásárolnak napóleoni emlékeket.
Az értékesítést nem mindenki fogadja azonban kitörő örömmel. Jean Etevenaux, a Napóleon Emléke nevű egyesület főtitkára sajnálkozását fejezte ki a gyűjtemény szétszórása miatt, s egyben reményét fejezte ki, hogy francia múzeumok igyekeznek megszerezni egyes darabokat. Kérdés, hogy lesz-e pénzük rá - tette hozzá.