2020. december 31. | |
Komáromban volt a legnagyobb magyarországi földrengés |
|
Az 1763-as komáromi földrengés a legnagyobb erősségű földmozgás volt a mai Magyarország területén. |
|
Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, évente 100-120 kisebb (2,5 magnitúdójúnál enyhébb) földrengést regisztrálnak a szeizmológiai hálózat segítségével, ezek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. Az ország területén évente négy-öt 2,5-3,0-as erősségű, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat nem okozó földmozgásra kell számítani. A szakemeberek a Miskolchoz közeli Baradla-barlangban álló, 7-8 centiméter átmérőjű cseppkövet vizsgálatával megállapították, hogy a több mint öt méter magas, úgynevezett álló barlangi cseppkő legalább 100 ezer éves, tehát ez idő alatt ebben a térségben nem volt olyan komoly rengés, ami ezt ledöntötte volna. A Magyarországon élők annak köszönhetik viszonylagos nyugalmukat, hogy a Kárpát-medence távol esik a kontinentális törésvonalaktól, és a Pannon-medence geológiai fejlődése is régen véget ért. A Kárpát-medencében az egyik legsúlyosabb, a mai Richter-skála szerint 6,3 erősségű földrengés 1763. június 28-án volt. Az elsősorban Komáromot érintő elemi csapás következtében valamennyi ház megrongálódott, a halottak száma 63, a sebesülteké 102 volt. A Komárom epicentrumú rengések 87 ezer négyzetkilométerre terjedtek ki, Komárom lakóházainak egyharmada összedőlt, egyharmadát súlyos károk érték. Jellemző a földmozgás pusztító erejére, hogy még Győrben is megsérült 650 épület. Budán, a Vízivárosban pedig megváltozott a források vízhozama. A hatalmas pusztításról Jókai Mór is megemlékezik Az elátkozott család című regényében. A rengés után Mária Terézia összeíratta a károkat, a rengés erősségére ezekből a leírásokból lehet következtetni. A legnagyobb pusztítás a Duna bal partján következett be, de a rengés erejéhez képest kevésnek mondható a halálos áldozatok száma, ami a korabeli építkezési technikának köszönhető. A házakat fűzfaágakból építették, amiket fél méterenként vertek le, majd vesszővel összefűzték őket, és a kémények is lefelé szélesedtek. A nagyobb földmozgások ezután hozzávetőleg húsz évente, egyre csökkenve ismétlődtek (1783, 1806, 1822, 1851), míg végül az aktivitás megszűnt. 1773. április 22-én újabb földrengés sújtotta Komáromot, amelynek következtében összeomlott 500 ház és romhalmazzá vált a vár minden épülete. (Nyitókép: Hoefnagel 16. századi színezett metszete Komáromról (c) wikipedia) |
|