| 2025. december 17. | |
Megújul a Bükk egyik legjelentősebb kirándulóhelye |
|
Egyedül itt fordulnak elő egy méteren belül szubmediterrán és jégkorszaki maradványfajok. |
|
|
A Bél-kő a Bükki Nemzeti Parkhoz szervesen kapcsolódó, országos jelentőségű védett természeti terület, különlegessége, hogy egyedül itt fordulnak elő gyakorlatilag egy méteren belül szubmediterrán és jégkorszaki maradványfajok. Ezeknek a rendkívüli természeti értékeknek a megőrzése érdekében a területen 100 millió forint értékben átfogó fejlesztés veszi kezdetét. Itt található az 1232-ben alapított Bélapátfalvai Ciszterci Apátság is, amely Magyarország egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci apátsági temploma. A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt monostor a középkorban búcsújáró hely volt, a területen három forrás fakad, vizüknek gyógyító erőt tulajdonítottak. A Bél-kő a Béli medencéből 500 méter relatív magasságával kiemelkedő mészkőtömeg, Bélapátfalva és környezete meghatározó táji eleme, valamint a Bükk hegység egyik legjelentősebb pontja. A korábban a térségben működő bánya bezárását követően kiépített úthálózatnak, könnyű megközelíthetőségnek és a kiváló kilátásnak köszönhetően a terület mára gyalogos és kerékpáros túrázók kiemelt turista célpontjává vált. A régióban, Cserépváralja határában emelkedik a Vár-hegy, amelynek oldalában 12 gabonatároló hombár található, amelyek a vár feltárása mellett jelentős kultúrtörténeti értéket képviselnek. Az ilyen nagy méretű, kőzetbe vájt gabonatároló vermek – más néven hombárok – a világon kizárólag ezen a helyszínen és Valenciában ismertek,és látogathatók. A hombárok szervesen illeszkednek a Bükkaljai Kőkultúra megőrzendő és bemutatandó értékei közé, illetve a Bükk-vidék Geopark kapcsán is magas relevanciával bírnak. A Bél-kő fő tömegét a triász korú Bükkfennsíki Mészkő Formáció üledékes kőzetrétegei alkotják. A hegy lejtőin 3 fokozottan védett, 35 védett és 14 lokális értékű növény található meg, amely rendkívül sajátos flórájú területté teszi a térséget. Kiemelkedő botanikai értéke a mediterrán hegyvidékekben honos szirti pereszlény, amely Magyarországon csak ezen a területen fordul elő. A most elinduló "Bél-kői tanösvény felső bányaudvart érintő szakaszának kiépítése" című KEHOP Plusz projekt 100 millió forintos forrásból valósul meg. A fejlesztés keretében kiépül a Bél-kői tanösvény felső bányaudvart érintő szakasza, valamint a látogatható területet lehatárolják a turista, kerékpáros és vadkempinges forgalom elől, a kiemelt botanikai és faunisztikai értékek védelme érdekében. A tanösvény nyomvonalát is elkerítik, tájékoztató táblákat helyeznek ki, továbbá kilátópont is létesül. A ritka történeti értékű cserépváraljai tufa hombárok állapotát is javítják a balesetveszély elhárítása érdekében. A projekt céljai között szerepel a területen található, leromlott állapotú barlanglakások állagmegóvása és bemutathatóságuk fejlesztése is. A beruházás részeként Rejteken mini geopark jön létre, ahol természetismereti oktatással egybekötve ismerhetik meg a fiatalok a Bükk növény- és állatvilágát, természeti és geológiai értékeit. (Címlapfotó: Bélapátfalva (c) MTI/Komka Péter) |
|