Miért nevezik a cirbolyafenyőt az Alpok királynőjének?

Nem véletlen, hogy azokban a régiókban, ahol a cirbolyafenyő nő, az emberek ősidők óta körülveszik magukat a fával - akár egyetlen bútordarabként, akár egy egész szobaként. Nyugtató hatását és kellemes, lágy illatát mindig is szívesen látták otthonukban. De mi áll e tulajdonságok mögött? Miért érezzük magunkat sokkal nyugodtabbnak egy cirbolyafenyő ágyban töltött éjszaka után? 

Hogyan ismerhető fel a cirbolyafa?

A Cirbolyafenyő (lat.: pinus cembra) a fenyőfélék botanikai családjába tartozó tűlevelű fa. Az Alpokban, Franciaországtól Szlovéniáig 1500 méteres magasságtól nő. Az érett cirbolyafenyő akár 30 méter magas is lehet, és négy-nyolc centiméter hosszú, ötös csoportokban elhelyezkedő tűket képez. Hat-tízévente virágzik májustól júliusig, a következő év szeptemberében vagy októberében teljesen kifejlődött piros tobozok érett magokat tartalmaznak. A fák, amelyeket gyakran megvisel a szél és az időjárás, néha több mint 800 évesek is lehetnek. Ausztriában még ennél is jóval idősebb fákat fedeztek fel.

Mire használják a cirbolyafenyőt?

Nyugtató hatása miatt a cirbolyafenyőt évszázadok óta használják ágyak készítésére, különösen gyermekek számára. A cirbolyafenyő kellemes illata akár 100 évig is megmarad. Emiatt a fenyvesekben gazdag vidékeken a kellemes illatú fából egész fenyőszobákat és mindenekelőtt ágyakat készítettek az emberek.

Időközben egyre több kiegészítő, mint például uzsonnás dobozok vagy tálak is készültek ebből az értékes fából. Mivel meglehetősen puha és könnyű fa, jól alkalmas faragásra. A gyalulási folyamat során keletkező cirbolyafenyő forgácsokat párnákhoz, ágytakarókhoz és díszpárnákhoz használják.

A tűlevelekből, ágakból és gyantából történő cirbolyafenyő-illóolaj lepárlás is igen elterjedt. Aki valaha is megtapasztalta a cirbolyafenyő aromájú szaunafelöntést, az tudja, milyen csodálatos hatással van az érzékekre. Az illóolajat illatlámpákban, szappanokban, samponokban és masszázsolajokban is használják. A tobozokat gyakran használják pálinka és pesto készítéséhez.

A cirbolyafenyő kellemes illata akár 100 évig is megmarad. Emiatt a fenyvesekben gazdag vidékeken a kellemes illatú fából egész fenyőszobákat és mindenekelőtt ágyakat készítettek az emberek.

Miért van a cirbolyafenyőnek ilyen nyugtató hatása?

A cirbolya rendkívüli gyógyító ereje már régóta ismert. A cirbolyaerdőben naponta tett séta jó hatással van az szívre és elűzi a negatív gondolatokat.

Mint Maximilian Moser tudós és egyetemi professzor kiderítette, a szívverések száma éjszakánként átlagosan 3500 szívdobbanással csökken - ha valaki cirbolyafaágyban alszik. Ez hosszabb élettartamot jelent, mert a cirbolya aromája értékes munkát takarít meg a szívnek, amit a "normális" teljes élettartamához hozzáadhat. Moser a megspórolt szívverések okát a cirbolyafaágyban az aroma rekuperációs idegre (vagus) gyakorolt hatásában találta meg. Ez az ideg felelős a szervezet regenerációs és öngyógyító folyamataiért - és így az esetleges gyulladások kioltásáért.

Az "Alpok királynőjének" nevezett fenyőfa kártevő- és baktériumgátló is. A népi gyógyászatban a fenyőt nyugtató, szívnyugtató és antibakteriális hatásúnak tartják. Azt is mondják, hogy elősegíti a vérkeringést és megkönnyíti a légzést, ezért a fenyőfaágyban való alvás egy órányi szívmunkát takarít meg.

Károsítja-e az erdőket a cirbolyafenyő kivágása?

A cirbolyafenyő védett faj, és az éves kivágási arányt az egyes területekre vonatkozóan pontosan meghatározzák. A fenntartható erdőgazdálkodásnak és az osztrák erdőállomány-nyilvántartásnak köszönhetően jelenleg a tíz százalék feletti fenyőarányú erdők száma növekszik. Az erdészeknek köszönhetően, akik évente 130.000 fiatal cirbolyafenyőt ültetnek, az erdőállományok megfiatalodnak. És mivel a teljes fakitermelésnek évente csak valamivel több mint a felét használják fel, az állomány is növekszik. A felelős gazdálkodásnak köszönhetően tehát nem kell attól tartani, hogy a faiparban minden eddiginél népszerűbb cirbolyafenyők kihalnak.

Cirbolya bio illóolaj a Hetedhétshopban

(Címlapfotó: © Steiermark Tourismus | Tom Lamm)