2022. december 31. | |
Miért nevezik az év utolsó napját éppen Szilveszternek? |
|
Szilveszter történetében szerepel egy pápa, Julius Caesar és egy vérrel teli medence. |
|
Az év utolsó napja egy pápának köszönheti a nevét: I. Szilveszter 335. december 31-én halt meg. A szentként tisztelt, halálának napja egyben a névnapja is lett. Sok éve az év utolsó napja egyben a "Béke világnapja" is. A legenda szerint Szilveszter meggyógyította az akkori Konstantin császárt a leprából egy vérrel telt medencében való fürdést javasolva neki. A császár ezután olyan hálás volt a pápának, hogy felvette a keresztséget. Konstantin császár állítólag 317-ben átadta a Római Birodalom nyugati felét Szilveszter pápának. A "konstantinápolyi adomány" legendája a pápai állam alapja lett, és a pápák a középkorban a világi hatalmi igények érvényesítésére használták. A dokumentum azonban hamisítvány volt, amint azt Lorenzo Valla humanista 1440-ben be tudta bizonyítani. I. Szilveszter volt az, aki a vatikáni dombon az első templomot emeltette Péter apostol sírja fölött. Szilveszter az első szent pápa, aki nem mártírként halt meg. Halála után a római Priscilla-katakombában temették el. A katolikus keresztények az 5. század óta emlékeznek Szilveszterre. Nemcsak a jó újév, hanem a jó termés és a háziállatok védőszentjének is tekintik. A legenda szerint ő keltette életre a boszorkánysággal megölt bikát. Emlékét a görög és a bolgár ortodox egyház január 2-án, az orosz ortodox egyház pedig január 15-én ünnepli. Az, hogy a szilvesztert elsősorban az évfordulóhoz kötik, Julius Caesar i. e. 45-ben végrehajtott naptárreformjának köszönhető, amikor az év kezdete március 1-jéről január 1-jére került át. Pogány rítusokA kereszténység előtti időkben az évfordulókor szokásos szokások egy része a mai napig fennmaradt. Az egyik legismertebb az újévi tűzijáték. Eredetileg azt remélték, hogy a hangos zaj elűzi a gonosz szellemeket. A zajt ostorok pattogtatásával, kürtök és tölcsérek fújásával, valamint bádogedényeken való dobolással állították elő. A ma is használatos petárdák és tűzijátékok csak a 19. század végén kerültek használatba. Mivel az évforduló szimbolikusan is jelzi az életben bekövetkezett átmeneteket, olyan szokások is fennmaradtak, amelyek célja, hogy bepillantást nyújtsanak a jövőbe. Ezek közé tartozik az ólom vagy a viasz öntése. A béke világnapja 1967 óta1967-ben VI. Pál pápa a béke világnapjává nyilvánította az újév napját. Az alkalom az 1965. október 4-i New York-i ENSZ-látogatása és az ehhez kapcsolódó "Christi matri" című levele volt. VI. Pál pápa enciklikájában többek között az akkoriban Délkelet-Ázsiában dúló háborúval foglalkozott, és figyelmeztetett a nukleáris fegyverek, a túlzott nacionalizmus és a faji megkülönböztetés ellen. Felszólította a politikusokat, hogy "tegyenek meg mindent a tűz eloltása érdekében, hogy az ne terjedjen tovább". Ferenc pápa a béke világnapjára írt üzenetében hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány évei megmutatták, hogy "a haladásba, a technológiába és a globalizáció hatásaiba vetett bizalom túlzott volt. Csak testvériségben és szolidaritásban vagyunk képesek békét építeni, igazságosságot biztosítani és a legfájdalmasabb eseményeken túllépni". Kik a Szilveszter keresztnév legismertebb viselői?I. Szent Szilveszter után még két római pápának is Szilveszter (Sylvester) volt a neve. A magyarság szempontjából legjelentősebb II. Szilveszter, aki 999-től 1003-ig volt pápa. Korának talán legműveltebb embere, filozófiával, matematikával, irodalommal is foglalkozott. Eredetileg Gerbert d'Aurillac néven született, 945 körül, a mai Franciaország Auvergne tartományában. Már ifjú szerzetes korában a későbbi II. Ottó császár tanítómestere. A pápaválasztó zsinat 999. április 2-án választotta meg egyházfőnek. Felszentelése után I. Szilveszter pápa emléke előtt tisztelegve felvette a II. Szilveszter nevet. Ő küldte államalapító királyunknak, Szent Istvánnak a királyi koronát. Az évezredforduló tájékán született Giovanni di Sabina a száznegyvennyolcadik egyházfőként lépett a pápai trónra III. Szilveszter néven. |
|