Budapesti tarvarjakat telepítenek Andalúziába

Az íbiszfélék közé tartozó, ma már veszélyeztetett fajnak számító tarvarjút (Geronticus eremita) a Fővárosi Állat- és Növénykertben már évtizedek óta szaporítják. Az itt kikelt madarak közül korábban is voltak olyanok, amelyet egykori élőhelyeikre telepítettek vissza. A tarvarjú egykor az egész mediterrán térségben, így több európai országban is őshonos volt, a középkorban még Magyarországon is előfordult.

Az állatok elterjedési területe eredetileg kiterjedt Észak-Afrikára, a Közel-Kelet egy részére, valamint Európa déli felére is, Spanyolországtól az Alpok mentén át egészen a Balkánig. A madárfaj nagyrészt az emberi tevékenység miatt a legtöbb élőhelyéről teljesen eltűnt. Ma már ezernél is kevesebb vadon élő tarvarjú van az egész világon.

A faj megmentéséhez jelentős mértékben tudnak hozzájárulni azok az állatkertek, amelyek nemzetközi összefogással, tenyészprogramban sikerrel szaporítják ezeket az állatokat. A világ állatkertjeiben összesen mintegy 1300 tarvarjú él, tehát több, mint amennyi a vadon élő egyedek száma.

A Fővárosi Állat- és Növénykert már évtizedek sikerrel szaporítja ezt a ritka madárfajt. Sőt, az itt kikelt fiókák között több olyan is akadt már, amely felnőve olyan helyre került, ahonnan a faj egyedei évszázadokkal ezelőtt eltűntek.

Korábban az állatkert egy ausztriai visszatelepítési programmal működött együtt, legújabban pedig egy spanyolországi kezdeményezéshez csatlakozott. A Proyecto Eremita elnevezésű tarvarjú visszatelepítési program 2003-ban indult azzal a céllal, hogy a dél-európai ország területén egykor őshonosnak számító, de onnan már évszázadokkal ezelőtt eltűnt állatok újra jelen legyenek az Ibériai-félsziget faunájában. A visszatelepítéseknek köszönhetően ma már több mint száz tarvarjú él vadon Andalúzia területén 22 fészkelő párral, amelyek mind állatkertben kelt állatok vagy azok leszármazottai.

(Nyitókép: Tarvarjú (c) wikimedia commons)