200 éve fedezték fel a világ leghíresebb nőalakját

200 éve, 1820. április 8-án a görögországi Mílosz szigetén fedezték fel az Aphrodité istennőt ábrázoló szobrot.

A i.e. 120-ra datált szobrot az égei-tengeri Ciklád-szigetekhez tartozó Mílosz (latinul Milo)-szigeten egy földműves találta meg. Görögország abban az időben török uralom alatt állt, Franciaország 1821-ben vásárolta meg a mindmáig az antik szépség megtestesítőjének tekintett nőalakot a konstantinápolyi francia nagykövet közbenjárásával.

A legenda szerint a milói Vénusz a szerelem görög istennőjét, Aphroditét ábrázolja, amint Ciprus szigete előtt kiemelkedett a tenger hullámaiból. Kezében az aranyalmát tarthatta, amit a trójai Parisz nyújtott neki. Ez egyben egy szójáték is Mélosz szigetének nevével, amely görögül „almá”-t jelent. A szobor közelében találtak egy kartöredéket almával, feltehetőleg a szobor része volt. Miután a szobrot megtalálták, több kísérlet is történt a póz rekonstruálására, de ez végül nem történt meg.

A Louvre annak idején egy hatalmas, több mint 200 négyzetméteres teremben állította ki, ahol 1848-tól 1934-ig "fogadta" a látogatókat. Ma is ezen a helyen látható, a klasszikus görög művészetnek (Kr. e. 450 - Kr. e. 30) szentelt részlegen.

Vénusz első restaurálása, amelyre 1822 és 1824 között került sor, heves vitákat váltott ki, ekkor a szobor több hiányzó részét pótolták. 2010-ben, amikor újból resturálták, "elborzadva fedezték fel", hogy a Lange nevű szobrász, akit a szobor Franciaországba érkezésekor bíztak meg a nőalak restaurálásával, átszabta Vénusz orrát, hogy márványból illeszthesse hozzá a hiányzó részt. Végül akkor gipszből készült el a híres orr. 

Kezdetben Lange a hiányzó karokat is pótolni akarta, el is készítette mindkettőt, de a polémia szerencsére megakadályozta, hogy azokat fel is helyezzék a torzóra.

(Címlapfotó: wikimedia.commons/Jastrow)