Karnevál

2012. január 10.

Karnevál

A téli ünnepkör utolsó része a farsang, amikor karneválok és vidám felvonulások váltják egymást. A karneválok már évszázadok óta izgalmas látványosságnak számítanak. A farsang hazája Olaszország.

A téli ünnepkör utolsó része a farsang, amikor karneválok és vidám felvonulások váltják egymást. A karneválok már évszázadok óta izgalmas látványosságnak számítanak. A farsang hazája Olaszország, ahol ez a régi római Saturnália ünnepekből származott, melyeket a keresztény egyház nem tudott a nép tudatából kiirtani, és kénytelen volt e régi pogány ünnepeknek némi vallásos színezetet adni.
Az elnevezés a középkori latin carne levare, „a hús elhagyása” kifejezésből alakult ki. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús (disznó, marha, és csirke) fogyott.
A reneszánsz Firenzében az álarcosbálok védnöke maga a városállam Medici-házi uralkodója, Lorenzo Il Magnifico volt. Ekkor alakult ki a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak farsang elnevezése (a német fasen, faseln - mesélni, pajkosságot űzni - szóból), amely - főként az utolsó három napban - a szabados mulatozás, kicsapongás, böjtök előtti népünnepélyek ideje is. Az egyébként szigorúan vallásos, hétköznapi életet a féktelen örömünnep váltotta fel ekkor. A maszk kétségtelenül a karnevál jelképe, Velence szimbóluma.
Dél-Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe volt, olyan kivételes időszak, amikor viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat. A farsangi időszak januárban kezdődött és a nagyböjthöz közeledve nőttön nőtt az izgalom. Rend szerint a városközpontban, szabad ég alatt rendezték, Velencében a Szent Márk téren. Hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket. Nem volt éles határ a színészek és a nézők között. A bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A húshagyó csütörtöki ünnepségek eredetileg parádés felvonulással kezdődtek, melyet virágkoszorúba öltöztetett ökrök vezettek. Amikor a felvonuló tömeg elérte a Szent Márk teret, az ökröket a dózse szeme láttára egy széles pengéjű kard egyetlen csapásával lefejezték.

Karneválok Olaszországban

Busseto (Parma)
A nevetés vidám fesztiválja idén 131. alkalommal érkezik a Pármától 30 km-re fekvő kisvárosba, Bussetóba. A bussetói karnevál, melynek története 1881-ig nyúlik vissza, ez évben egész Itália legzenésebb karneválja lesz. Busseto a farsangi időszakban vasárnaponként zászlólengetpők, zsonglőrök és jelmezesek felvonulásával, zenei koncertekkel, utcai árusokkal vár mindekit. A különböző kocsikon számos az olasz politikai életből, illetve a világsajtóból ismert személyiségről mintázott papírmasé figura felvonul, helyet kapnak apró trollok is - törpök és varázslók -, de nem maradhatnak ki a klasszikus mesék tündérei és boszorkányai sem.
A mozgalmas program bőséges ételkínálattal párosul. A Piazza Verdin gasztromóniai sarok várja az ínyenceket, ahol ízelítőt kaphatunk a helyi specialitásokból, mint például: pármai sonka és különböző szalámifélék (úgymint a culatello), helyi borkülönlegességek (Fortana del Taro, Lambrusco és Verdiano).
2012. február 5-12-19-26.

Cento (Ferrara)
A karnevál már 1600-ban megihlette Gian Francesco Barbieri (“Guercino”) centói festőt, aki számos freskón megörökítette az eseményt. Az ünnepség egészen a 80-as évekig megőrizte a hagyományos helyi jellegzetességeket, azóta viszont forradalmi változások figyelhetők meg. 1990-től a karnevált újra élettel töltötték meg. Az esemény mára nemzetközi hírűvé vált a Rio de Janeiro-i karnevállal való együttműködésnek köszönhetően.
2012. február 12-19-26, március 4-11.
www.carnevalecento.com

Ivrea (Torinó)
A Ivreai Karnevál világszerte egyedülálló rendezvény, mely minden évben feleleveníti a helyi történelmi hagyományokat, a régmúlt hőseit és látványosságait. A narancsviadal is a Karnevál részét képezi, mely hagyományosan a Piazza Ottinettin rendezett maszkabállal kezdődik. Február 18-án, szombat este mutatják be a molnár lányát (Mugnaia), a város hősnőjét, aki a többi, korhű középkori ruhába öltözött szereplővel és a napóleoni hadsereggel együtt vonul fel a tűzijátékkal kísért fáklyás felvonuláson. A következő nap történik a „muníció szétosztása”, majd az ünnepélyes „kőhajítás”, amikor a város polgármestere egy követ dob a Dora folyóba, ezzel emlékezve meg Ivrea lakosságának a feudális elnyomás elleni lázadásáról. Vasárnap délután zászlólengetőkkel, dobokkal és zenekarral kísért látványos kosztümös felvonulásban gyönyörködhetünk – majd kezdetét veszi a narancsviadal.
2012. január 6 – február 22.
www.storicocarnevaleivrea.it

Palma Campania: „Le Quadriglie” (Nápoly)
A Palmai Karnevál eredete az 1600-as évekre, a spanyol uralom idejére nyúlik vissza, amikor is az erős arisztokrácia ellenére a népi hagyományoknak is szerep jutott. Akkoriban még a Carmine negyedben tartották a tipikus jelmezes csapatok (quadriglie) felvonulását, mint pl. a Capitano Spagnolo (Spanyol Kapitány) csapata, aki az őt kísérő tömeg közepette ropta táncát a nép énekére és lelkes biztatásának hatására. A 16. századi hagyományokat követve most a quadriglie csapatok a zenei versenyen mérik össze tudásukat.
A vasárnapi jelmezes felvonulást követő hétfői felvonulás, a „passo” jellegzetessége, hogy a résztvevők jelmez nélkül, a jellegzetes kísérőzene ritmusához igazodva egyszerre lépnek, menetelnek. Húshagyó kedden pedig a csapatok tematikus felvonulásával folytatódik az ünnep, akik karmesterük vezetésével a város különböző pontjain adják elő az általuk választott témához kapcsolódó zeneszámokat, a klasszikus nápolyi daloktól egészen a mai slágerekig, mindezt a hagyományos helyi hangszerek kíséretében. Produkciójuk, előadásmódjuk, repertoárjuk és jelmezük alapján választják ki végül a nyertes csapatot. A rendezvény célja a történelem felelevenítése és a hagyományok ápolása és továbbadása, melynek évszázadok óta nagy figyelmet szentelnek az ott élők.
2012. február 13 – 22.
www.carnevalepalmese.eu

Viareggio (Lucca, Toszkána)
2012-ben a 140. éve kerül megrendezésre a hagyományos viareggiói karnevál. A különböző témájú kocsik felvonulása az alábbi időpontokban lesz megtekinthető: február 5, 12, 19, 21, 26 és március 3. A szervezők az idei karneválra újdonságokat, még gazdagabb programot és a megszokottól is nagyobb dinamizmust ígérnek. A karneváli kocsik minden vasárnap délután 15 és 18 óra között vonulnak fel. Február 21-én húshagyó kedden, 15 és 17 óra között viszont ingyenesen megtekinthető az 1. kategóriájú kocsik felvonulása. Az esemény méltó zárása a március 3-i éjszakai felvonulás, 19-től 23 óráig, melyen sor kerül a kocsik versenyének eredményhirdetésre és a díjátadásra. A karneváli hangulatot pedig a minden hétvégén más helyszínen tartott éjszakai utcabálok (“rione”) teszik teljessé, ahol a beöltözött résztvevők a jellegzetes viareggói karneváli dalokra mulatozhatnak.
2012. február 5 - március 3.
www.viareggio.ilcarnevale.com

A velencei karnevál
A velencei karnevál világszerte ismert, ősi hagyományokra épül, a gondolák és a lagúnák városában. A velencei karnevál hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és egy nappal hamvazószerda előtt ér véget.
Ezen a napon a város apraja nagyja csónakra, bárkára, tutajokra száll és egész nap illetve éjszaka ott tartózkodik. Mindenki a vízen ebédel és vacsorázik, állandó zeneszó kísérete mellett. A szórakozás minden formája előfordul, még a tűzijátékokat is beleértve. A hajnalt is a vízen kell megérni, mert aki a „redentore hajnalán” az Adria vizével vetett magára keresztet, az egész évre mentesül a betegségektől.
Velence a XVIII. század-ban elnyerte a karneválok városa címet. Ekkoriban már Európa nemesei százával özönlötték el, hogy jól kimulassák magukat a város terein és utcáin, a kaszinókban és színházakban. 1869-ben például Ausztria császára, Ferenc József is részt vett - inkognitóban - a karneválon a Tron és Rezzonico családok vendégeként. Amikor a köztársaság megbukott, a város fejlődése alábbhagyott, a karneválról is megfeledkeztek. A hagyomány pompás újraélesztése két évtizeddel korábbra tehető.
1980-ban, kétszáz év téli nyugalom után újították fel a Velencei Karnevált és a központi Szent Márk tér nyüzsgő, álarcos és fantáziadús látogató serege hömpölyög ma már a tereken és a szűk utcákon. Aki ellátogat ezeken a hétvégéken Velencébe, megismerheti ennek az elvarázsolt, romantikus város farsangi, nagyvilági szalonokat utánzó arculatát, amely ma a világ legrangosabb eseményeinek egyike. Ideje alatt hozzávetőleg félmillió turista keresi föl a várost. 1979 óta, amikor ez a szép hagyomány újra életre kelt, a látogatók száma évről évre nő. Főleg az ünnepségsorozat utolsó hétvégéje zsúfolt, nem ritka, hogy sokan csak a várostól 10 kilométerre találnak szállást.
A velencei karnevál sok részletet megőrzött a múltból: a dózse és vendégei az erkélyről üdvözlik a népet. Megszólalnak a harsonák és az ég hirtelen tele lesz menekülő színekkel, léggömbök százai repülnek, imbolyognak a magasban, mintha Velence is szállni készülne. A Campanile tornyából a Dózsepalota egyik oszlopához erősített drótkötélen lassan csúszik lefelé a papírral bevont gipszgalamb. Az emberek kiáltoznak, "Viva Venezia! Ciao Venezia!", a Colombina pedig a magasban kinyitja a hasát, és hullani kezdenek a szalagok és a konfettik. A "kis galamb röpte" a hajdani karneválok egy momentumára emlékeztet: akkoriban egy fiatal kötéltáncos haladt át a téren a harangtorony és a Palazzo Ducale Foscara Loggia-ja között kifeszített kötélen. Ezzel szemben az ünnepségsorozat végén - húshagyó kedd éjjelén - szintén a Szent Márk téren az egybegyűltek levették maszkjaikat, és kórusban búcsúztak, azt kiáltozva: "Elmegy! Elmegy! Elmegy!"
Húshagyókedd a karnevál utolsó napja és egyben a csúcsnapja is. Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, és ahogy az első napon mindent odaadtak neki, ekkor mindent elvesznek tőle. Hogy elűzzék a tél rossz szellemét, s hogy valójában véget érjen a mulatozás, szimbolikusan megölik a karnevált. A Karnevál Hercege élt, evett, ivott, tobzódott, kiszórakozta magát kellőképpen, de ekkor stílusosan búcsút vesznek tőle. Elkísérik utolsó útjára és megsiratják. Az álarcosok kendőkkel törölgetik a szemüket, hogy kifejezzék szomorúságukat. Még bíróság elé is cipelik, rákennek minden rosszat, ami a városban történt, kiszabják rá a büntetést, majd a nép elkíséri a máglyához. A máglyánál az élő alak helyet cserél egy felöltöztetett szalmabábúval, amit aztán tűzre vetnek. A nép zokogást mímel, majd visonganak, és a seprűjükkel ütik a földet. A szalmabábú jelképében az önmagukban rejlő rossztól is búcsút vesznek. A karnevál egyik fontos eleme a tűz. A megtisztulást jelképezi, tűzre teszik a rosszat, és mindenki megszabadul a bűntől. Ezzel a pillanattal a természet végre kilép a télből és visszatér az élethez. (Forrás: Wikipédia)
2012. február 10-21