Mykonos nyüzsgő éjszakai klubjaitól egy rövid hajóútra fekszik az UNESCO örökség részét képező Délosz, az ókori görög és római világ egyik legfontosabb szentélye. Az apró égei-tengeri sziget csendes drámája nem is állhatna nagyobb ellentétben a szomszédos Mykonos nyüzsgésével, amely évente több százezer látogatót vonz.
Az átható azúrkék vízzel körülvett Délosz 2000 éves épületei a hellenisztikus és római kor mindennapi életéről nyújtanak tanúságot.
A tudósok figyelmeztetése szerint azonban az éghajlatváltozás miatt emelkedő tengerszint évtizedeken belül a kőoroszlánok által őrzött templomairól ismert helyet örökre eltűnheti - áll az AFP tudósításában.
„Délosz arra van ítélve, hogy körülbelül 50 éven belül eltűnik. 10 év alatt a sziget egyes részein a tengerszint akár 20 méterrel is emelkedett” - mondta Veronique Chankowski, az athéni francia régészeti iskola (EFA) vezetője, amely a görög állam engedélyével az elmúlt 150 évben ásatásokat végzett a helyszínen.
A legsúlyosabb szerkezeti károk egy olyan területen láthatóak, ahol egykor az i. e. I. és II. században kereskedelmi és raktárépületek álltak, és amely nem látogatható.
A tengervíz erodálja a falakat. "Télen víz kerül a raktárakba. A falak tövét felemészti” - jegyezte meg Jean-Charles Moretti, a francia misszió igazgatója Déloszon, a francia állami ókori építészeti kutatóintézet (IRAA) kutatója.
„Minden év tavaszán azt veszem észre, hogy újabb falak omlanak össze” - mondta az AFP-nek Moretti, aki az elmúlt 40 évben részt vett a szigeten folyó ásatásokon.
A thessaloniki Arisztotelész Egyetem tavalyi tanulmánya megállapította, hogy az emelkedő hőmérséklet a magas páratartalommal együtt jelentősen befolyásolhatja a kulturális örökségi műemlékekben használt egyes anyagok kémiai összetételét.
„Az emberi testhez hasonlóan a műemlékek is úgy épülnek, hogy ellenálljanak bizonyos hőmérsékleteknek” - mondta a tanulmányt vezető Efstathia Tringa, az Arisztotelész Egyetem meteorológiai és klimatológiai kutatója a Kathimerini napilapnak az év elején.
További problémát jelent a Mykonosról érkező turisták folyamatos áradata, akik gyakran letérnek az engedélyezett területekről.
Az ókori görögök számára Délosz volt Apollón, a fény, a művészetek és a gyógyítás istene, valamint nővére, Artemisz, a vadászat istennője szülőhelye. A testvérek a görögök és a rómaiak által egyaránt tisztelt fő istenségek közé tartoztak.
A római korszakban Délosz a fénykorát élte, zarándokokat és kereskedőket vonzott az ókori világ minden tájáról, és végül mintegy 30 000 lakosú, nyüzsgő várossá nőtte ki magát.
A sziget népszerűsége azonban a vesztét okozta. Az i. e. I. században kétszer is kifosztották, majd végül teljesen elhagyták.