A Győztes csaták és koronázások című tárlat Közép-Európa egyik legrégebbi, kitűnő állapotban fennmaradt erődjének falai között látható. Az Esterházy család 17-19. századi haditörténetét bemutató tárlat középpontjában ezúttal a gránátosok és az ő felszerelésükhöz tartozó, ma ritkaságszámba menő 17. századi kézi üveggránátok állnak.
Esterházy Miklós (1583-1645) és Pál (1635-1713) nádori rangja megkövetelte, hogy állandó, háromszáz fős hadsereget tartsanak fenn. Az Esterházyak magánhadserege így kivette a részét nemcsak a család, de az ország területeinek megvédelmezéséből is a különböző háborúk során. A katonák 1640-től kezdve Fraknón állomásoztak, és itt alakították ki a fegyvertárat is.
A fraknói fegyvertárban nagy mennyiségben fennmaradt üveg kézigránátok 8-10 milliméter vastag falú, üreges üveggömbök. Ezeket robbanószerrel töltötték meg és használat előtt fa gyújtószerkezettel élesítették. Mint az a megnyitó sajtótájékoztatón elhangzott, az eredeti darabok alapján néhány éve az osztrák hadsereg segítségével rekonstrukciós céllal másolatokat készítettek és ki is próbálták azokat a kutatók.
A gránátokról kapták a nevüket az Esterházyak magánhadseregének tüzérségi katonái. Gránátosnak lenni megtiszteltetést jelentett. Feladatuk nemcsak a katonáskodás, de a fegyvertár gondozása is volt.
A hadtörténeti kiállításon láthatóak egyrészt olyan egyedi kiállítású darabok, mint az a kardhüvely, amely a kutatások szerint Lord Nelson angol admirálisé volt, de emellett nagy számban bemutatnak a 17-19. századi katonaság hétköznapjait megidéző "tömegtermékeket" is, olyan hadi felszereléseket, mint a hétéves háborúban (1756-63) zsákmányolt porosz katonai sátrak, valamint az Esterházyak katonái által használt kovaköves puskák, lószerszámok, sisakok.
A fraknói Esterházy hadi gyűjtemény ékessége, az állandó kiállítás része az a három koronázási zászló, amelyeket az Esterházy család férfitagjai vittek három különböző koronázás alkalmával. Ezek a Magyar Korona országainak, a Magyar, a Horvát, valamint a Szerb Királyságnak a zászlai voltak.
A Magyar Királyság Fraknóban kiállított zászlaja az első fennmaradt magyar országzászló. A lobogót Esterházy Miklós vitte 1618-ban II. Ferdinánd német-római császár, cseh király magyar királlyá koronázásakor. Ez egyben a legrégebbi zászló, amelyen a mai államcímer látható, és rajta látható a Szent Korona egyik legkorábbi ábrázolása is - mondta el Pálffy Géza, az MTA Történettudományi Intézetének kora újkori témacsoport-vezetője. Az ő kutatásai nyomán derült fény arra, hogy milyen különleges értéket képviselnek a Fraknóban őrzött zászlók.
A következő időszak, amelyből fennmaradtak országzászlók, már a 18. és a 19. század - tette hozzá a történész az MTI kérdésére.
Az értékes fegyvergyűjteményről Esterházy Pál nádor a végrendeletében is külön megemlékezett, a "csodakamrában" összegyűjtött - és a várban szintén megtekinthető - értékes órák, bonyolult mechanikai szerkezetek mellett.
Korábban:
Szezonnyitás Fraknó várában és az Esterházy-kastélyban
Koronázási zászló, míves fegyverek, lódingok
Puskaporos Történelmi Várfesztivál Fraknóban