A XX. század eleji magyar modernizmus éllovasainak, a Nyolcak művészcsoport grafikai munkáiból nyílt kiállítás szerdán Bécsben a magyar kulturális intézetben.
A Balassi Intézet - Collegium Hungaricum csaknem nyolcvan rajzból álló tárlata a Bank Ausztria Kunstforumban látható festménykiállítással párhuzamosan látható, és a második jelentős bemutatkozása napjainkban a Nyolcaknak az osztrák fővárosban.
A csoport 1905 és 1913 közötti grafikai munkái ilyen feldolgozásban még Magyarországon sem voltak láthatók, külföldön pedig ez az első jelentős bemutatása a nyolc művész grafikai életművének - mutatott rá Méhes Márton intézetigazgató.
"Egyedülálló együttműködés jött létre az osztrák és magyar partnerek között, legfőképpen a Bank Austria Kunstforummal" - hangsúlyozta Méhes Márton.
A modernizmus és a tradíciók egymáshoz való viszonya a XX. század egyik kulcskérdése volt, és ma is szerte a világban sokat tárgyalt kérdés - emelte ki a tárlatot megnyitva Prőhle Gergely, a külügyminisztérium helyettes államtitkára. Rámutatott, hogy termékeny kulturális kölcsönhatás volt Magyarország és Európa között a Nyolcak működésének idején. "A modernhez és az európai áramlatokhoz való viszony meghatározta a gondolkodást. Ez ma is így van. Nem áll egymással ellentmondásban az európai kultúra és a nemzeti kultúra, európai identitás és nemzeti identitás, hanem egymással összefonódnak" - jelentette ki.
A Nyolcak bemutatása új felfedezést jelenthet a bécsi közönségnek - emelte ki Ingrid Brugger, a Kunstforum igazgatónője. Hangsúlyozta, a magyar művészek nem megkésett utánzói voltak az európai modernizmusnak, hanem időben és művészileg is "szorosan odatartoznak". Hozzátette: az osztrák művészetkedvelők számára azért is érdekes lehet megismerkedni a magyar csoporttal, mert a Budapesthez földrajzilag olyan közel fekvő Bécsben a múlt századelő újító művészei - mint Gustav Klimt és Oskar Kokoschka - nem az európai áramlatot követték, hanem külön úton jártak.
A kiállítás elsősorban aktokra összpontosít, de portrék is láthatók a művek között. Az akadémiákon készült tanulmányok, illetve nagyobb műveket előkészítő vázlatok mellett önálló alkotásokként értékelhető tusrajzok, rézmetszetek is láthatók a tárlaton.
A bemutatott művek egyharmada korábban soha nem szerepelt kiállításon, számos rajz az előző két év kutatásainak eredményeként került napvilágra. Egy másik részük a Nyolcak első világháború előtti kiállításain, illetve korabeli folyóiratokban is látható volt.
A bécsi tárlat alkalmat ad arra is, hogy megpróbáljanak nyomára akadni a Nyolcak további, az évtizedek alatt elveszett alkotásainak. Mint azt Barki Gergely, a kiállítás egyik kurátora az MTI-nek elmondta, korábbi törekvéseket folytatva a kiállítás margóján is bemutatnak korabeli fekete-fehér fotókat, reprodukciókat az eltűnt művekről, abban a reményben, hogy valaki felismeri azokat. Berény Róberttől például grafikák kerülhettek Bécsbe, de több tucat hímzett párnát is eladott az osztrák fővárosban. Keresik Tihanyi Lajosnak egy bécsi újságírót ábrázoló portréfestményét is.
(MTI)